Bár tavasszal lecsaptak rájuk az ügyészek, újratermelődtek a hamis csodapirulákat forgalmazó hálózatok

A hamis étrendkiegészítők ipara továbbra is működik Romániában, annak ellenére, hogy tavasszal nemzetközi akció keretében számoltak fel egy „csodapirulákat” forgalmazó, Romániát is érintő hálózatot, derítette ki a Recorder. Azon túl, hogy – a legjobb esetben – hatástalan porokkal, kapszulákkal pénzt csalnak ki a gyanútlan, legtöbbször idős krónikus betegektől, az iparág életeket is követel, mert a csoda reményében sokan lemondanak a korábbi orvosi kezelésükről. Úgy tűnik, a hatóságok nem tudnak lépést tartani a bűnszervezetekkel, akik a mesterséges intelligencia segítségével pillanatok alatt új arculattal dobják piacra a betiltott termékeket.

A „csodapirulák” több tízmillió eurós üzletága arra épül, hogy a krónikus betegeket hirdetésekkel és telefonhívásokkal veszik rá arra, hogy hagyják abba a gyógyszereik szedését, és helyettük olyan, állítólag természetes alapanyagokból készült étrend-kiegészítőket vásároljanak, amelyeket egyetlen illetékes hatóság sem hagyott jóvá. A hirdetések mesterséges intelligenciával készülnek, többnyire egy orvos szerepel bennük, aki a szert felfedezte vagy ajánlja és nem ritka köztük a deepfake videó, amely ismert közszereplők arcával él vissza.

A Recorder több olyan esettel találkozott, amikor a hiszékeny emberek felhagytak a betegségüket kordában tartó kezeléssel a csoda reményében, és ezt nem élték túl.

A riportban elhangzott becslés szerint csak Románia területén az elmúlt öt évben több mint 40 millió eurót költöttek hasonló, nem engedélyezett étrend-kiegészítőkre.

A Recorder újságírója, Gabriel Nicolae lehetséges ügyfélnek adta ki magát, hogy kipróbálja, milyen, amikor megpróbálnak meggyőzni, hogy vásárolj a termékekből, kapcsolatba lépett volt telefonos ügynökkel is, illetve maga is jelentkezett telefonos ügynöknek, hogy megtudja, hogyan instruálják az alkalmazottakat a potenciális ügyfelek minél hatékonyabb befolyásolására.

A riportban több olyan telefonbeszélgetés is hallható, amelyben a telefonos operátor orvosként, gyógyszerészként, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberként mutatkozik be, sőt, az egyik ügynök a kérdésre, hogy a kórháztól telefonál-e, habozás nélkül vágja rá, hogy igen, és épp a kórház ajánlja az étrend-kiegészítőket. A hamis szakmai identitás mellett a másik gyakori módszer a „súlyosbítás technikája”, amiről egy egykori telefonos ügynök is részletesen beszámolt a Recordernek. Ennek lényege az, hogy a potenciális vevőt ijesztegetéssel veszik rá a vásárlásra, például kilátásba helyezik az egészsége drasztikus romlását, a tünetei függvényében olyan súlyos következményeket jósolnak neki, mint az infarktus vagy a rák. Egy másik gyakran használt érv az, hogy a krónikus betegnek azért kellene minél hamarabb kipróbálnia a „csodapirulát”, hogy később ne szoruljon a családtagjai ápolására.

A leendő callcentereseket különösebb válogatás nélkül felvették és továbbirányították a három napos kiképzésre. Ezalatt a jelentkezők megismerkedtek a szamárvezetőként használható szoftverrel, amely a kliens reakciójától függően adta ki az optimális válaszokat. A beszélgetést tehát egy automatizált rendszer irányította a kliens gyenge pontjainak figyelembe vételével.

A Recorder korábbi, 2021-es tényfeltárásából kiderült, hogy ugyanazok a nemlétező „szakértők” és ugyanazok a fiktív felhasználói értékelések jelennek meg a különböző nyelveken készült webshopokon, Romániában például egy bizonyos Andrei Savinski doktor, Olaszországban Armando Rossi, Németországban Patrick Zwanger, Magyarországon pedig Vadász Gyula névvel használták ugyanazt a portrét. Az újságírók akkor is megszólaltattak volt telefonos ügynököt, aki arról számolt be, hogy több tucat emberrel dolgozott abban a moldovai call centerben, ahonnan Európa több országába telefonáltak a potenciális klienseknek, akiket igyekeztek meggyőzni arról, hogy hagyományos orvosságok helyett étrend-kiegészítőket vásároljanak. Azt is feltárták, hogy a hamis étrend-kiegészítők valójában Oroszországban készülnek, olyan üzemekben, amelyek nyíltan vállalják, hogy a „társult marketingprogramok” részére gyártanak termékeket. Ezek olyan címke nélküli dobozokba csomagolt porok, kapszulák, stb., amelyekhez már csak ki kell találni a megfelelő arculatot és történetet.

Ironikus módon a deepfake videók egyik romániai szereplője épp Alexandru Rafila mikrobiológus és közegészségügyi szakember, korábbi egészségügyi miniszter volt, aki 2023-ban, még tárcavezetőként fel is hívta a figyelmet az interneten terjedő hamis gyógyszerek veszélyére. „Ismerem a helyzetet, mert engem is diabetológusként mutattak be, pedig semmi közöm ehhez a szakterülethez. Volt, aki írt nekem, mások telefonon próbáltak elérni, hogy megkérdezzék, tényleg szakítsák-e meg a kezelést, amit a szakorvos ajánlott. Mindegyiküknek ugyanazt mondtam, hogy ez fake, és semmi esetre sem kell megszakítani a kezelést, amit a szakorvos ajánlott és nem szabad azt az állítólagos csodaszerrel helyettesíteni” – mondta Rafila a Digi24.ro-nak.

„Közvéleménykutatás” a hiszékenységről

A Recorder friss videoriportja emlékeztet arra, hogy a hamis természetgyógyász termékeket forgalmazó hálózatok az átverésnek bedőlő ügyfeleket politikai kampányokkal is megcélozták, többek között a 2024-es romániai elnökválasztás alkalmával, tehát az egészségügyi átveréseket a lakosság hiszékenységét felmérő kutatásként is hasznosítani tudták.

A Snoop tényfeltáró riportja vizsgálta meg 2024 decemberében az erre utaló romániai példákat. Victor Ilie újságíró kiderítette, hogy az AdNow nevű, orosz kapcsolatokkal rendelkező reklámcég csak a hivatalos adatok szerint legalább 2 millió euró értékben helyezett el reklámokat Romániában. A céghez köthető hirdetések között ott voltak az állítólagos csodaszerek is, de áltudományos egészségügyi állításokat, összeesküvés-elméleteket, vallási és szenzációhajhász tartalmakat is terjesztettek többek között, majd a Snoop állítása szerint az ezekkel bevonzott közönséghez később politikai jellegű tartalmat is eljuttattak, ami hozzájárulhatott Călin Georgescu sikeréhez a 2024-es elnökválasztáson.

Mit tesz az átverések ellen a közösségi média?

A Reuters 2025-ben a birtokába került 2024-es belső dokumentumok alapján írta meg, hogy a Meta bevételének 10 százaléka csalásokkal és tiltott árukkal kapcsolatos reklámokból származik, ami a cég 2025-ös árbevételével számolva óránként 2,3 millió dolláros bevételt jelent. A Reuters a 2024-es belső dokumentum alapján azt is írta, hogy a Meta becslése szerint naponta 15 milliárd magas kockázatú csalással kapcsolatos hirdetést látnak a felhasználói.

Andy Stone, a Meta szóvivője a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a dokumentumok csak szelektív képet adnak, a bevételre vonatkozó becslés pedig túlzó, a valós arány 10 százaléknál alacsonyabb, bár konkrét számot erről nem közölt. Állítása szerint a belső értékeléssel a tervezett integritási beruházásokat támasztották alá, beleértve a csalások és átverések elleni küzdelmet is. Stone azt mondta, ezt meg is valósították, jelentősen csökkent a fake hirdetésekre vonatkozó felhasználói bejelentések száma, és több mint százmillió hirdetést el is távolítottak.

Egy 2025 májusi bemutató szerint azonban a Meta így is fontos szerepet játszik a csalások globális iparában, a sikeres amerikai átverések egyharmadához köze volt. A cég azonban csak akkor tiltja le a reklámokat, ha az automata rendszerei legalább 95 százalékos bizonyossággal azonosítanak csalásra utaló jeleket. Ha nem ennyire biztos a csalás, de azért valószínű, akkor a Meta magasabb árat kér a hirdetésért büntetésképpen, idézi a Reuters. Az idézett dokumentum arra is kitér, hogy az, aki egyszer átverést tartalmazó reklámra kattintott, az valószínűleg több hasonlót fog látni a felhasználó érdeklődésére kalibrált algoritmus miatt.

A reklámok mellett „organikus csalásokkal” is tele van a Facebook, amelyek nem fizetett reklámok formájában érik el a felhasználót, hanem mondjuk hamis profilokon keresztül. A Meta felhasználóbázisa naponta 22 milliárd ilyen „organikus” csalási kísérletnek van kitéve, a már említett napi 15 milliárd átverésen alapuló reklám mellett.

Nem vész el, csak átalakul

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) májusban jelentette be, hogy egy nemzetközi akció keretében, az EUROJUST és az EUROPOL irányítása alatt romániai, moldovai, ukrajnai, oroszországi, bulgáriai és lengyelországi tagokkal rendelkező, hamis étrend-kiegészítőket forgalmazó hálózatot számoltak fel. Akkor 41 romániai helyszínen tartottak házkutatást, és jelentős részük erdélyi volt, Iași és Ilfov megye mellett a szálak Hunyad, Temes, Krassó-Szörény és Kovászna megyébe vezettek.

A hálózat tagjait különösen súlyos következményekkel járó sorozatos csalással, sorozatos számítógépes csalással, pénzmosással és sorozatos adócsalással gyanúsították, az okozott kár mértékét pedig az érintett országokban összesen 200 millió euróra becsülték. A nyomozás következtében Romániában 196 illegális webshopot állítottak le és hat embert 30 napra őrizetbe vettek. A központi raktárt, ahonnan a készítményeket kiszállították, Bulgária területén azonosították.

A Recorder riportja tartalmaz egy olyan beszélgetést is, amelyben a telefonos ügynök felhív egy régi klienst, de teljesen új termékeket próbál eladni neki, mert a régiek „nincsenek raktáron”. „Ez is hasonló” – mondja. Hiába számoltak fel ugyanis a hatóságok bizonyos webshopokat, az üzlet működtetői állandóan új cég- és terméknevekkel jelennek meg a piacon, hívja fel a figyelmet a riport.

Az étrend-kiegészítők iparának szövetsége egyébként csütörtökön felszólította a romániai hatóságokat, hogy hatékonyabban ellenőrizzék a piacot és büntessék a hamis „csodapirulák” agresszív, törvénysértő forgalmazását.