Villámgyors vezetőváltással zárult le az Erdélyi Médiatér Egyesület élén zajló belső átrendezés: a szervezetet ezentúl Toót-Holló Tamás, a Mediaworks volt vezetője és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke irányítja. Kinevezése egy tágabb kormányzati kommunikációs stratégia része, amely a határon túli sajtót újra kampányüzemmódba kapcsolja.
Október közepén villámgyors és szokatlanul sima vezetőváltás zajlott le a romániai magyar sajtó jelentős részét kontrolláló Erdélyi Médiatér Egyesületnél. Az addigi elnök, Györfi Áron egyetlen nap alatt benyújtotta lemondását, helyére pedig még aznap felvették az egyesületbe és meg is választották vezetőnek Toót-Holló Tamást, aki közvetlenül a Mediaworkstől érkezett. A személyi döntésről a munkatársakat egy belső körlevélben értesítették, különösebb indoklás nélkül.
A Magyar Hang értesülése szerint a vezetőváltás mögött egyértelmű politikai megfontolás áll: a budapesti kormányzat szorosabb pártirányítás alá vonja az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó lapokat, rádiókat. A háttérben az a stratégiai felismerés állhat, hogy a Facebookon történő politikai hirdetések korlátozásával a következő hónapok kampányhajrájában újra felértékelődik a hagyományos sajtó szerepe, különösen a határon túli régiókban. Az eddigi helyi vezetés helyett így ismét egy budapesti bizalmi ember fogja irányítani a trösztöt.
Erdélyi vezetőt neveztek volna ki, de nem teljesített elég jól
A Magyar Hang értesülése szerint Toót-Holló Tamás kinevezése nem az eredeti forgatókönyv része volt: a korábban kiszemelt vezető a kormánypárt egyik erdélyi bizalmi embere, a marosvásárhelyi Portik Vilmos lett volna, aki a Fidesz erdélyi mozgósító kampányának egyik arca és egyre aktívabb szereplője.
Portik, akiről az utóbbi időben többször írtunk a Transtelexen, a Külhoni Magyarok Digitális Polgári Köre (KMDPK) alapító tagjai között is szerepel, aminek a honlapján visszatérő motívum, hogy magyarnak lenni nem ajándék, hanem küldetés, és a retorika szerint itt nem szavazókat toboroznak, hanem zászlót bontanak. Portik a Transtelex kérdésére nem is tagadta, hogy ott van az alapítók között. Hozzátette: a kezdeményezés elindításakor Zsigmond Barna Pál hívta fel, ő kérte fel a részvételre. Nem volt nagy beszélgetés, inkább csak egy világos irány: digitálisan, nemzetileg, együtt. A többi pedig önmagától alakult, mondta.
Portik Vilmos 2024-ig Marosvásárhely alpolgármestere volt az RMDSZ színeiben, jelenleg a város közszolgáltatási vállalatának vezetője, de a figyelmet leginkább a Transzilván nevű videós projekt frontembereként vívta ki. A YouTube-ra és Facebookra épített csatornát Zsigmond Barna Pál támogatásával indították, deklaráltan azzal a céllal, hogy a magyar kormányzati üzeneteket eljuttassák az erdélyi fiatalokhoz.
A Transzilván viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a rendszeresen fideszes narratívát közvetítő csatorna alig 5 ezer feliratkozót tudott összegyűjteni. A Facebookon, ahol folyamatosan hirdetik a tartalmaikat és toborozzák a követőket, már fel tudták tornászni ezt a számot 22 ezerre, de még mindig erősen alatta van a vele szemben támasztott elvárásoknak s reményeknek. A hatás elmaradása végül politikai következményekhez vezetett: úgy tudni, a projekt nem győzte meg a budapesti döntéshozókat.
Így került előtérbe a párton belül megbízhatónak tartott Toót-Holló Tamás, aki mögött már maga a KESMA-közeli médiarendszer és a kormányzati kampánygép áll. Kinevezése annak a jele, hogy a Fidesz a választások közeledtével nem kockáztat tovább, és az erdélyi médiafelületeit közvetlen pártirányítás alá vonja.
Toót-Holló Ózdon született, eredeti nevén Tóth Zsoltként. Egy interjúban úgy fogalmazott: a névváltoztatás számára nem megtagadás, hanem „meghaladás” volt, hasonlóan ahhoz, ahogy egy szerzetes új nevet választ magának a beöltözéskor. A kultikus retorika nem idegen tőle: munkássága során többször is a „kultúra harctereként” hivatkozott a sajtóra. 2020-tól egészen 2023-ig a Magyar Nemzet nevű napilap főszerkesztője volt, amely a kormány hivatalos kommunikációs platformjává vált az elmúlt években. 2023 tavaszán váratlanul leváltották, ezután a Mediaworks kulturális divízióját vezette tovább. Ezzel párhuzamosan a kormánypárti újságírókat tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökévé választották.
Tízmilliárdok, leépítés, luxus: ez az Erdélyi Médiatér mérlege
Az Erdélyi Médiatér Egyesület, amelynek élére most beejtőernyőzték a Fidesz egyik hűséges újságíróját, 2018-ban jött létre, miután a magyar kormány több milliárd forintos támogatást ítélt meg neki a romániai magyar sajtó „megerősítésére”. A projekt mögött, mint ismeretes, Demeter Szilárd állt, aki felvásárlásokkal, központosítással és új médiumok létrehozásával próbált felépíteni egy egységes, kormányközeli médiabirodalmat Erdélyben.
Hat év alatt mintegy 29 millió euró közpénz érkezett a rendszerbe. Ebből több tucat sajtóterméket, rádiót, lapot vásároltak fel, majd 2022 végén a pénzcsapok elzárása után hirtelen leépítettek: a nyomtatott lapokat bezárták, a dolgozók többségét elbocsátották.
Közben kiderült, hogy a támogatások egy része luxuskiadásokra ment el: Cadillac terepjáróra, túlárazott tanácsadói szerződésekre, Demeter feleségének jól fizetett állására. A Magyar Hang és az UH.ro oknyomozásai szerint a pénz egy része magyarországi cégeken keresztül visszacsorgott a NER gazdasági hátországába.
2023-ban, miután Demeter köre kiszorult, új vezetés vette át a terepet, és újraindult az építkezés – immár közvetlen KESMA-irányítással. Most ennek a rendszernek az élére érkezett Toót-Holló Tamás.
Politikai eligazítás wellnesskörnyezetben a hűséges külhoni újságíróknak
Frissen kinevezett erdélyi sajtófőnökként – bár a nagyközönség és az összegyűlt újságírók zöme talán még mit sem sejtett róla – Toót Holló október 10. és 12. között Balatonalmádiban tűnt fel, ahol a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót rendezték meg, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös szervezésében. A külhoni magyar sajtó képviselőinek szóló eseményt idén is a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó luxushotelben tartották, ahol a szakmai tapasztalatcserének nevezett találkozón tulajdonképpen a kapcsolatépítés és a politikai eligazítás kapott központi szerepet.
A program előadói között ott volt Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Hidvéghi Balázs miniszterhelyettes is, akik nemzetegyesítésről, közös médiaküldetésről és a nemzeti vérkeringésbe való bekapcsolás fontosságáról beszéltek. Fellépett Bohár Dániel, a Megafon influenszere, Pósa Árpád, az Origo főszerkesztője és Door Tamás, a Mediaworks digitális fejlesztésekért felelős vezetője is.
A rendezvényen előadást tartott Toót-Holló Tamás is, aki ekkor már formálisan az Erdélyi Médiatér Egyesület új vezetője volt, de itt még a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökeként konferálták fel és ünnepélyes keretek között ő adta át a Kosztolányi-díjat Rostás Szabolcsnak, a kolozsvári Krónika főszerkesztőjének, akinek most már gyakorlatilag a főnöke.
Erdélyből több ismert újságíró és médiaszereplő is jelen volt az eseményen, a Nacsa Lőrinc által megosztott csoportképen felfedeztük Szucher Ervint, a Vásárhely.ma főszerkesztőjét, Székely Blankát, az MTVA kolozsvári tudósítóját és a helyi MCC munkatársát, Magyari Teklát, az újraindult Nőileg friss főszerkesztőjét, Szűcs Lászlót, az Újvárad folyóiratvezetőjét és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökét, Pataky Istvánt, a Maszol főszerkesztő-helyettesét, Rácz Évát, a Kolozsvári Rádió munkatársát, Makkay Józsefet, az Erdélyi Napló felelős szerkesztőjét és Simonffy Katalin nyugdíjas tévés újságírót.
A találkozó hangulata és hivatalos nyelvezete világosan tükrözte a kormányzati narratívát: a sajtó nemcsak információs felület, hanem nemzetpolitikai eszköz is. A külhoni magyar újságírók szerepét pedig ennek szolgálatában határozták meg – egy olyan időszakban, amikor a választási kampány már beindult, és a mozgósítási célok egyre kevésbé burkoltak.
Kézi vezérlésre áll át az erdélyi médiateres sajtó is?
A Magyar Hang becslése szerint a hirtelen történt kinevezésnek a hátterében az a logika állhat, hogy Toót-Holló Tamás fogja az Erdélyi Médiatér ernyője alá tartozó médiafelületeket konkrétan kézi vezérléssel irányítani. A Fidesz évek óta tudatosan épít a határon túli szavazatokra, és a külhoni médiahálózat kulcsszerepet játszott eddig is a narratívák alakításában és a mozgósításban.
Közben Magyarországon a Mediaworks megyei lapjai már bemutatták, hogyan működik ez gyakorlatban. A Telex is megírta, hogy az október 23-i események után mesterséges intelligenciával generált képeket és megkérdőjelezhető idézeteket használtak a kormányzati narratíva támogatására, sokszor szinte szóról szóra azonos formában. A tartalmak azt sugallták, hogy a Tisza Párt rendezvénye csalódást keltett, és a napot a Fidesz nyerte, annak ellenére, hogy a pártelnök ezt cáfolta, és a független beszámolók más következtetésre jutottak.
Ez a fajta tartalomgyártási logikát – MI-alapú vizualitás, centralizált szövegtervezés, egységesítés a helyi szerkesztőségekben – egyelőre kevésbé használják az erdélyi szereplők, de a vezetőcsere, a budapesti irányvonal mind abba az irányba mutatnak, hogy az erdélyi médiagépezet működésében is a magyarországi minta érvényesülhet.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!