A nyugat-európai napelemes túltermelésből tanulva Románia végre ráfordul az energiatárolási kapacitás növelésére

Románia az európai napenergia-piac egyik meglepő úttörőjévé válhat, nem elsősorban azért, mert rengeteg napelemet telepít, hanem mert az ország viszonylag korán kezdett komolyan foglalkozni a megtermelt áram tárolásával, írja a Digi24 a The Economist elemzése alapján. Miközben Nyugat-Európa több országában már komoly gondot okoz, hogy napsütéses időben a hálózat nem képes befogadni a napelemek által termelt teljes energiamennyiséget, Románia még a nagyobb torlódások kialakulása előtt kezdett akkumulátoros tárolókapacitásokat kiépíteni.

Európában közben megtorpanni látszik az elmúlt évek napelemes rohama. Az EU-ban 2025-ben 67,2 gigawatt új fotovoltaikus kapacitást telepítettek, alig többet az egy évvel korábbinál, 2026-ban pedig Olaszország kivételével valamennyi nagy uniós piacon visszaesés várható. A probléma egyre kevésbé az, hogy nincs elég napelem, hanem az, hogy a villamosenergia-hálózat nem tud mit kezdeni a napsütéses órákban hirtelen megjelenő túltermeléssel.

Ennek egyik látványos következménye a negatív áramár: vannak olyan időszakok, amikor a termelőknek gyakorlatilag fizetniük kell azért, hogy valaki átvegye a felesleges energiát. Németországban 33, Spanyolországban 237 százalékkal nőtt a negatív áras órák száma az idei első félévben 2024 azonos időszakához képest. Az EU számításai szerint 2030-ra 150 gigawattnyi akkumulátoros tárolókapacitásra lenne szükség, 2025 végén azonban mindössze 37 gigawatt állt rendelkezésre.

Antonio Arruebo, a SolarPower Europe elemzője szerint Románia a nyugat-európai modellel ellentétben nem akkor kezdett tárolókat építeni, amikor már hatalmas napelemes kapacitás torlódott fel a hálózaton, hanem a két rendszert igyekszik párhuzamosan fejleszteni. A hazai fotovoltaikus piac ráadásul még mindig gyorsan bővül: 2025-ben 45 százalékkal több kapacitást telepítettek, miközben európai szinten már stagnálás volt tapasztalható. A magas energiaárak és az állami támogatások hatására mintegy 330 ezer prosumer szereltetett napelemet az ingatlanára, és 2026 első felére közülük már körülbelül minden harmadik akkumulátoros tárolóval is rendelkezett.

A kormány tavaly több, energiatárolást terhelő illetéket eltörölt, májusban pedig 76 millió eurót csoportosított át a napelemes támogatásokból akkumulátorokra. A Transelectrica legutóbbi adatai alapján a romániai energiatárolók összkapacitása eléri az 1975 megawattórát, beépített teljesítményük pedig a 989 megawattot. Emellett a nagy naperőműveket is arra ösztönzik, hogy helyben tudják raktározni a megtermelt áramot. Az Ogrezeni-projektben egy 762 megawattos naperőmű mellé 1 gigawattórás tárolót terveznek, míg Európa legnagyobb tervezett napelemparkja, az Arad megyei létesítmény szintén nemrég kapta meg az energiaszabályozó hatóság (ANRE) engedélyét.

A felzárkózás ellenére Románia tárolókapacitásban egyelőre jelentős lemaradásban van regionális szinten is. A szomszédos Bulgária például sokkal nagyobb összegeket fordított a helyreállítási tervből tárolókra: akkumulátorkapacitása eléri az 1181 megawattos beépített teljesítményt és a 2,5 gigawattórát, amivel az ország az EU harmadik legnagyobb akkumulátor-nagyhatalma lett – ott egy atomerőművi blokk kiesése sem okoz már fennakadást a rendszerben. A hazai hiányosságok miatt jelenleg az a sajátos helyzet áll fenn, hogy Románia a napközbeni csúcsórákban olcsón adja el a felesleges áramot Bulgáriának, hogy aztán este, a fogyasztási csúcs idején drágán vásárolja vissza.

A román modell szigorításainak ráadásul közvetlen ára is van: a hálózati csatlakozáshoz és a tárolókapacitáshoz kapcsolódó új követelmények, valamint a megemelt fejlesztői biztosítékok rövid távon lassíthatják az új naperőművek belépését. A szakértők szerint ugyanakkor a spekulatív projektek kiszűrése és a tárolás erőltetése megelőzheti a nyugat-európai típusú hálózati dugók kialakulását, még ha a jelenlegi hiányokat a piac csak fokozatosan tudja is felszámolni.