Napközben fillérekért adjuk, este tízszeres áron vesszük vissza az áramot Bulgáriától

Újabb történelmi rekordot döntött a bukaresti árampiac július elsején, amikor az esti csúcsidőben ismét ezer euró, azaz 5321 lej fölé ugrott a megawattóránkénti ár. A regionális energiakatasztrófa hátterében egy végtelenül abszurd és káros piaci körforgás áll: miközben Románia napközben fillérekért exportálja a fotovoltaikus energiát a szomszédba, este – a hazai tárolókapacitások szinte teljes hiánya miatt – a bolgároktól kénytelen azt tízszeres áron visszavásárolni, mutat rá a Curs de Guvernare portál. Az elhibázott energetikai stratégia miatt jelenleg a romániai fogyasztók fizetik a legmagasabb áramárat az egész Európai Unióban.

Június 29-én írtunk arról, hogy a történelem legdrágább villanyáramát volt kénytelen megvásárolni Románia, de aztán a kánikula második napján bebizonyosodott, hogy a román energiapiac rendszerszintű működéséhez hozzátartozik, hogy a lakossággal fizettetik meg a tárolókapacitás hiányát. Július elsején este hét órakor a bukaresti tőzsdén másodszor is átlépte az áram ára a megawattóránkénti ezer eurós küszöböt. Miközben a romániai spot ár (295 euró/MWh) és a szorosan mögötte zárkózó magyar árak az egész Európai Unió legdrágább energetikai zónájává tették a régiót, a szomszédos Bulgáriában pontosan feleannyiba, mindössze 148 euróba került a villamos energia.

A különbségnek egyszerű oka van. Románia a napsütéses órákban, amikor a belföldi fogyasztás alacsony, hatalmas mennyiségű napenergiát termel, amit tárolókapacitás híján kénytelen fillérekért átnyomni a hálózaton Bulgáriának. A déli szomszédunk az elmúlt két évben több mint kétmilliárd eurót fektetett be energiatárolásba, amivel Németország és Olaszország mögött a harmadik legnagyobb akkumulátor-nagyhatalommá nőtte ki magát az EU-ban. A bolgárok így napközben benyelik és az óriási, több mint 12 gigawattórás akkumulátorrendszerükbe zárják az olcsó román áramot, majd este, amikor a romániai légkondicionálók felpörögnek, tízszeres haszonnal adják azt vissza Bukarestnek.

Hogy mennyire kiszolgáltatott a román helyzet, azt a hálózati rugalmasság mutatja meg: egy esetleges teljes országos áramszünet esetén Bulgária a saját akkumulátoraiból és szivattyús-tározós vízerőműveiből két és fél órán át képes lenne fenntartani a nemzeti hálózatot, miközben Románia tartalékai alig egy szűk negyedórára lennének elegendőek. A hazai akkumulátorkapacitás a csúcsfogyasztás alig egy százalékát képes fedezni.

A helyzetet infrastrukturális bénultság is súlyosbítja. A cernavodai atomerőmű egyik 700 megawattos reaktora a nyár közepén áll modernizáció miatt, a brazi gázerőmű tervezett javítások miatt félgőzzel üzemel, a szélcsend miatt a szélerőművek teljesítménye pedig gyakorlatilag a nullával egyenlő. Románia ugyan későn, de észbe kapott, és az idei évre 1,5 gigawattos, a következő évekre pedig 4 gigawattos akkumulátor-telepítési programot irányzott elő, ráadásul az év végére várható a a marosnémeti nagy gázerőmű és a Romgaz sokat késett új egységének beindítása is. Addig viszont a lakosság kénytelen megfizetni az elszalasztott beruházások borsos árát.