Miért működhet tovább Bulgária atomerőműve, miközben a csernavodait le kell állítani?

Bár Magyarország és Románia atomerőműveinek működését is érintette a Duna alacsony vízhozama, Bulgáriának egyelőre nem kellett leállítania a kozloduji atomerőművet, pedig az szintén a Duna vizét használja hűtésre.

Ennek egyik oka az, hogy a kozloduji atomerőmű közvetlenül a Duna mellett működik, ezért a teljes vízhozamot kihasználhatja, míg a csernavodai erőműhöz kevesebb víz jut az Ostrovi-ágon, a folyó elágazása után. A másik oka, hogy a hűtőberendezése más és 20-30 centiméterrel sekélyebb vízállásnál is tud működni, magyarázta Romeo Urjan, a csernavodai atomerőmű igazgatója kedd este a Digi24.ro hírtelevízióban. „Ők sem immunisak. Tehát a Duna vízszintje nem csökkenthet a végtelenségig, de 20-30 cm-el több a határértékük a mienknél a szivattyúk miatt, bár az a rendszer is régi, szintén a ‘80-as-’90-es években épült” – magyarázta Urjan.

A csernavodai atomerőműnél nem valószínű, hogy hasonló hűtőberendezést lehetne bevetni, legalábbis a létesítmény igazgatója azt mondta, nem terveznek ilyen fejlesztést. Ő ezt azzal indokolta, hogy emiatt több hónapra le kellene állítani a reaktorokat. Romániában inkább a vízhozam mesterséges növelésével próbálkoznak, de hiába hagyták jóvá már 2024-ben a projekt műszaki-gazdasági mutatóit, a beruházás azóta sem készült el, a sürgősségi beavatkozások pedig nem hoztak tartós eredményt.

Egy másik fontos különbség a romániai és a bulgáriai atomerőművek között, hogy míg a csernavodai kanadai technológiával épült, a kozlodujiban szovjet VVER reaktorok működnek. Ez okozott némi bonyodalmat az alkatrészek pótlásában az Oroszországot érintő szankciók miatt, így júniusban a bolgár Minisztertanács mentességet szavazott az Európai Unió Tanácsának vonatkozó rendeleteinek egyes részei alól, hogy importálhassák a megfelelő darabokat, írta a BTA bolgár hírügynökség. A fejlesztéshez már az amerikai Westinghouse AP1000 reaktortípust választották, a kivitelezést pedig a dél-koreai Hyundai vállalta és az amerikai Citi bank finanszírozza.

Iva Petrova bolgár energiaügyi miniszter pénteken egyébként azt mondta, hogy ha a Duna vízállása nem változik, az atomerőmű még másfél hétig tud megszakítás nélkül működni, tehát egyáltalán nem kizárt, hogy végül kozloduji atomerőművet is le kell állítani.

Bulgária egyetlen atomerőműve az ország éves energiatermelésének több mint egyharmadát biztosítja. A Kozloduji Atomerőmű telephelyén összesen hat nukleáris blokk épült, amelyek együttes beépített teljesítménye 3760 MW. Ezek közül jelenleg kettő működik, az 5-ös 1987, a 6-os pedig 1991 óta, olvasható az erőmű honlapján. A beépített teljesítményük összesen mintegy 2000 MW.

Az atomerőmű kiesése nem okoz fennakadást a bolgár energiarendszerben. Bulgária ugyanis Romániánál sokkal többet fordított az országos helyreállítási terv keretében tárolókapacitásra, az akkumulátorai elérik az 1181 MW beépített teljesítményt és a 2,5 GWh energiatároló kapacitást, amivel az EU harmadik akkumulátor-nagyhatalma lett az ország. Románia is igyekszik felzárkózni, az utóbbi hónapokban elérte a 989 MW beépített teljesítményt és az 1 975 MWh energiatároló kapacitást, és Európa legnagyobb napelemparkja is itt lesz, az Arad megyei létesítmény nemrég kapta meg az energiaszabályozó hatóság (ANRE) engedélyét. Egyelőre azonban Románia napközben olcsón adja el a felesleges áramot Bulgáriának, hogy aztán este drágán visszavásárolja.