Új főnöke lett a Hidroelectricának: megint egy örökös állami cégvezető lett a vezérgigazgató

Alig néhány nappal azután, hogy a Hidroelectrica ügyvezető igazgatója nyilvánosan arról beszélt, hogy politikai nyomás alatt próbálják irányítani Románia legfontosabb energetikai vállalatát, a cég felügyelőbizottsága kinevezte az új vezérigazgatót. A posztot Iulius-Dan Plaveti kapta meg, aki szinte tankönyvi példája annak a romániai állami menedzserkasztnak, amely évtizedek óta vándorol egyik állami vállalat éléről a másikra.

A Bukaresti Értéktőzsdére küldött jelentés szerint Plaveti május 29-től vezeti a Hidroelectricát, amely tavaly 10 milliárd lejes bevételt és 3,37 milliárd lejes profitot termelt, vagyis az ország egyik legértékesebb állami vállalata.

Az új vezér volt már a Hidroserv igazgatója, szerepet kapott a Transelectricánál, a Tulcea Gaznál, vezette az energiahatóságot (ANRE), megfordult a CFR Călători élén, volt a Tarom vezérigazgatója, és a bukaresti repülőtereket működtető állami vállalat igazgatótanácsának elnöke is. Úgy tűnik, nehéz olyan jelentősebb állami céget találni az elmúlt két évtizedből, ahol ne tűnt volna fel valamilyen vezetői pozícióban.

Kinevezésének időzítése sem mellékes: az eddigi ügyvezető, Bogdan Badea a múlt héten lépett vissza a kiválasztási folyamatból, és nem kertelt: szerinte a politikusok egyre nyíltabban avatkoznak be a vállalat működésébe. Azt állította, hogy a céget gazdaságilag értelmetlen beruházásokra próbálják rávenni, miközben a vállalatvezetőket „megalázzák és zaklatják”.

Badea odáig ment, hogy kijelentette: Romániában a vállalatirányítási függetlenség egy vicc, és a módszerek az 1950-es éveket idézik. Külön bírálta Ilie Bolojant is, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a közvéleményt az energiaárak kérdésében.

A Hidroelectrica vezetése körüli történet nem most kezdődött. A Transtelex korábban Borbély Károly távozásáról is írt, amely szorosan összefüggött Románia helyreállítási alapjának (PNRR) vállalásaival. Az Európai Bizottság ugyanis kifogásolta Borbély kinevezésének körülményeit, mivel korábban annak a felügyelőbizottságnak volt a tagja, amely később őt javasolta a vállalat élére. Az ügy azért vált kényessé, mert Románia vállalta Brüsszelnek, hogy az állami vállalatok vezetőit átlátható és versenyalapú eljárásokban választják ki. A tét nem volt kicsi: több száz millió eurónyi uniós forrás került veszélybe, ebből csak a Hidroelectrica esetében mintegy 16 millió euró.

Borbély végül visszalépett, hogy az ország ne veszítse el a pénzeket, a vállalat élén azonban ideiglenesen Bogdan Badea maradt. Ezután új kiválasztási eljárást indítottak, amelyet független fejvadász cég bonyolított le. A pontozás alapján a szakmában elismert Mihai Aniței nyerte meg a versenyt, de a felügyelőbizottság 2025 novemberében teljes egészében érvénytelenítette az eljárást arra hivatkozva, hogy egyik jelölt sem felel meg maradéktalanul a vállalat igényeinek. Aniței a legmagasabb pontszámot érte el, és a sajtóból tudta meg, hogy a megnyert pályázat ellenére sem nevezik ki.

Az átlátható vezetőválasztás a PNRR egyik konkrét vállalása volt, a határidő pedig 2025 novemberének végén lejárt. A kiválasztási folyamat megsemmisítése miatt Románia végül így is elesett bizonyos uniós forrásoktól. A cég irányítása továbbra is ideiglenes vezetők kezében maradt, míg végül most, több sikertelen és vitatott eljárás után Iulius-Dan Plaveti kapta meg a vezérigazgatói tisztséget.

A történet pikantériája, hogy a Hidroelectrica új vezetőjének kinevezésével az Európai Bizottság kifogásai, a megsemmisített pályázatok, elvesztett uniós pénzek ellenére sem tűnik úgy, hogy bármi változott volna. Miközben a politikai elit folyamatosan a professzionális menedzsment és a vállalatirányítási reformok fontosságáról beszél, a Hidroelectrica élére végül ismét egy olyan szereplő került, aki szinte az összes fontosabb állami vállalat vezetésében megfordult már.

Ráadásul a Gorj megyei sajtóban megjelent információk szerint több helyi polgármester is üdvözölte Plaveti távozását az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) éléről, amelyet az elmúlt három évben vezetett. A helyi elöljárók szerint a vállalat jelentős adósságállománnyal és elmaradt beruházásokkal zárta a mandátumát.Turceni polgármestere úgy fogalmazott, hogy Plaveti „jókor távozott”, különben szerinte „csúfos véget ért volna a mandátuma”. A helyi politikusok arra is utaltak, hogy a vállalatvezető kinevezésének körülményei körül korábban szintén viták alakultak ki.

A Ziarul Financiar elemzése szerint a Hidroelectrica bevételei 67 százalékkal, 3,13 milliárd lejre nőttek 2026 első három hónapjában, miközben a nettó profit több mint megduplázódott, és elérte az 1,3 milliárd lejt. Az EBITDA meghaladta az 1,7 milliárd lejt, az üzemi eredményhányad pedig 55 százalék volt.

A látványos eredményekhez hozzájárult a kedvező hidrológiai helyzet is: a Duna vízhozama jelentősen meghaladta a tavalyi szintet, így a vállalat 36 százalékkal több villamos energiát termelt, mint egy évvel korábban. Az extra termelést főként a nagykereskedelmi piacon értékesítették, ahol a bevételek 85 százalékkal ugrottak meg.

Közben a Hidroelectrica tovább erősítette pozícióját a lakossági és vállalati villamosenergia-szolgáltatásban is. Az ügyfélállomány egy év alatt közel megduplázódott, meghaladva az 1,3 millió fogyasztási helyet, amivel a vállalat már a romániai szabadpiaci villamosenergia-ellátás legnagyobb szereplőjévé vált.

A tőzsdén jegyzett vállalat jelenlegi piaci értéke mintegy 80 milliárd lej, amivel továbbra is messze a legértékesebb romániai cég. Az állam 80 százalékos tulajdonrésze révén a rekordnyereségből is jelentős összegekhez jut: a részvényesek idén a teljes osztható profitot, részvényenként 7,35 lej osztalékot kapnak, emellett pedig egy további egymilliárd lejes rendkívüli osztalék kifizetését is jóváhagyták a tartalékokból.