300 millió eurót bukott volna Románia, ha nem váltják le: távozott Borbély Károly a Hidroelectrica éléről
Egy politikai hátszéllel folyamatosan felfelé kapaszkodó állami cégvezér távozott a stratégiai fontosságú Hidroelectrica éléről, és ezzel Románia egyelőre megúszta, hogy elveszítsen 300 millió eurót az uniós helyreállítási alapból. Borbély Károly éveken át az RMDSZ, majd a PSD támogatásával töltött be különféle állami pozíciókat, karrierje alatt pedig nemcsak miniszter, államtitkár és tanácsadó volt, hanem szenvedélyes autóversenyző is, többek közt Victor Pontával egy csapatban. Távozása után a kormány azt ígéri: véget vetnek a politikai kinevezések korszakának, és végre valóban nyílt, versenyalapú eljárásokkal választják majd ki az állami cégek vezetőit. Hogy Brüsszel ezt el is hiszi-e, az a következő hetekben derül ki. Az viszont biztos: Borbély már nem kapaszkodik a székébe, és ez most 300 millió eurót ér.
Szeptember 19-én megszűnt Borbély Károly vezérigazgatói mandátuma Románia legnagyobb állami energiavállalatánál, a Hidroelectricánál. A döntést a társaság felügyelőbizottsága hozta meg, közös megegyezéses formájában, ugyanazon a napon, amikor a pénzügyi igazgató, Marian Fetița is távozott. A lépésre azért került sor, mert az Európai Bizottság a két vezető kinevezését szabálytalannak ítélte meg, és emiatt felfüggesztette a Romániának szánt PNRR-támogatások egy részét – mintegy 300 millió eurót a harmadik részletből.
Persze, nem csak az ő esete borzolja a kedélyeket: több tucat más állami vállalatnál is kifogásolta az Európai Bizottság a politikai alapon, versenyvizsga nélkül történt kinevezéseket. A brüsszeli feltétel szerint ezek rendezése nélkül Románia továbbra is kockáztatja a PNRR-pénzek egy részét.
A döntés közvetlen előzményét részletesen megírtuk: a brüsszeli kifogások szerint a Hidroelectrica és más állami vállalatok vezetői nem egy nyílt és versenyalapú, politikailag független kiválasztási eljárás során kerültek pozícióba, ami ellentétes a helyreállítási alap (PNRR) egyik kötelező mérföldkövével (121. számú mérföldkő, az ún. „corporate governance” reform részeként).
A felügyelőbizottságban előzetesen nem volt egyhangú támogatás Borbély távozásához: információk szerint három tag a lemondás elfogadása mellett, három pedig ellene szavazott. A döntés végül szeptember 18–19-én született meg, miután a román kormány és az energiaügyi minisztérium sürgős beavatkozást kért a PNRR-pénzek megmentése érdekében.
A Hidroelectrica közleményében hangsúlyozta, hogy a döntés nem egyéni szabálytalanságokon alapult, hanem a kinevezési eljárás egészét érintő brüsszeli kritikákra adott válasz volt. A társaság jelezte, hogy mind Borbély Károly, mind Marian Fetița mandátumának megszüntetése „a vállalat és az ország érdekeit szolgálja, az uniós támogatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében”.
Borbély távozását a román sajtóban két egymásnak feszülő értelmezés keretezi. A Ziarul Financiar teret adott annak a narratívának, amelyben maga Borbély hangsúlyozza menedzseri eredményeit: a Hidroelectrica tőzsdei bevezetését, a digitális fejlesztéseket, az ügyfélszám növekedését és a beruházások felfuttatását. LinkedIn-posztjában úgy állítja be döntését, mint önként vállalt áldozatot, amellyel Románia uniós forrásvesztését igyekezett elkerülni. Ezzel szemben más lapok – például a Puterea, a Libertatea vagy az Economedia – arra mutattak rá, hogy Borbély kinevezése politikai protekció eredménye volt, és éppen az ilyen szabálytalan gyakorlatok miatt fagyasztotta be Brüsszel a helyreállítási alap egy részét. Míg tehát Borbély önképe a „sikeres, de méltatlanul eltávolított menedzser”, addig az uniós intézmények és a kritikus sajtó értékelése szerint ő maga volt a problémás rendszer jelképe.
A problémás kinevezés, amin majdnem elbukott 300 millió euró
A Borbély-ügy hónapok óta napirenden van. Az Európai Bizottság még májusban jelezte a román kormánynak, hogy nem teljesül a 121-es PNRR-mérföldkő, amely előírja, hogy az állami vállalatok élére kizárólag átlátható, nyílt pályázat és független kiválasztási folyamat útján lehet vezetőket kinevezni. Ennek célja a politikai befolyás kizárása és az összeférhetetlenségek megelőzése.
Borbély Károly esetében a Bizottság külön dokumentumban rögzítette, hogy a korábbi felügyelőbizottsági tagsága idején részt vett a kiválasztási bizottság munkájában is, majd ezután lemondott, és – már jelöltként – ugyanazon bizottság ajánlása alapján nevezték ki vezérigazgatónak. Ez egyértelmű összeférhetetlenséget jelentett.
A PNRR-források harmadik részletéből a Bizottság emiatt 300 millió eurót függesztett fel, és hat hónapos határidőt szabott a probléma orvoslására. A román kormány ezt sürgősségi rendelettel is elismerte, és törvényi lehetőséget teremtett a szabálytalan kinevezések visszavonására.
A Hidroelectrica a nyáron egy úgynevezett „Governance Assurance Letter” elküldésével próbálta elkerülni Borbély leváltását. A dokumentum egy nemzetközi tanácsadó cég értékelésére alapozva azt kívánta bizonyítani, hogy a vállalat irányítása valójában megfelel az uniós elvárásoknak.
Ez a megoldás azonban nem váltotta ki a versenyalapú eljárás hiányát, és nem oldotta fel a kifogásolt összeférhetetlenséget sem. A Bizottság továbbra is fenntartotta a forrásfelfüggesztést, ezért szeptember közepére egyértelművé vált: a két vezető távozása elkerülhetetlen, ha Románia hozzá akar férni a PNRR-pénzhez.
Borbély távozását megelőzően még tett egy kísérletet arra, hogy gesztussal enyhítse a körülötte kialakult feszültséget: 2025 tavaszán LinkedIn-posztban jelentette be, hogy lemond fizetése 20 százalékáról, és az így felszabaduló összeget a Hidroelectrica alapítványának ajánlja fel. A lépés az energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan felhívására született, aki maga is hasonló önkéntes felajánlást tett, és erre buzdította a nagy állami cégek vezetőit. Bár a kezdeményezéshez több menedzser, köztük Cosmin Ghiță (Nuclearelectrica) is csatlakozott, a közvélemény és Brüsszel számára mindez kevésnek bizonyult. Kritikusok szerint az „önkéntes lemondás” nem változtatott azon, hogy Borbély fizetése eleve irreálisan magas volt, és a probléma gyökere – a politikai alapon történt kinevezés – érintetlen maradt.
Politikai háttér: két pártból is támogatták Borbélyt
Borbély a Dimitrie Cantemir magánegyetemen szerzett diplomát turisztikai és kereskedelmi menedzsment szakon, amit 1999-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tett vizsgával honosított – ez a gyakorlat akkoriban gyakori volt azok körében, akik kevésbé elismert képzések után állami elismerést szerettek volna. A szak nem klasszikus közgazdasági irányultságú volt, hanem gyakorlatorientált, idegenforgalmi és kereskedelmi fókuszú. Később nemzetközi tanfolyamokon szerzett tanúsítványokat vállalatirányítási, befektetői kapcsolati és stratégiai menedzsment témákban, amelyek azonban nem egyenértékűek egyetemi fokozatokkal.
Pályája az RMDSZ holdudvarában indult, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tanácsadójaként, majd 2007-ben a Tăriceanu-kormány idején rövid ideig kommunikációs miniszter is volt.
A következő fontos fordulópont 2011 után következett be, amikor Victor Ponta miniszterelnökként előbb személyes, majd politikai szövetségese lett. Borbély és Ponta huzamosabb ideig ugyanannak a ralicsapatnak, a Jack Daniel’s Rally Teamnek voltak tagjai, és ismert pilóták – Titi Aur, illetve Keleti Edwin – oldalán versenyeztek. Ekkor már mindketten politikai tisztséget töltöttek be, Borbély pedig nem sokkal később, 2014-ben Ponta kormányában lett államtitkár az Energiaügyi Minisztériumban. Innen kezdve került egyre közelebb az energetikai szektor stratégiai cégeihez, többek között a Hidroelectricához is.
Családi kapcsolatai szintén fontos szerepet játszottak karrierjében. 2011-ben feleségül vette Ionel Gagu buzăui üzletember lányát, Ana Maria Gagut, aki maga is egy magánegyetemen – a Román-Amerikai Egyetemen – szerzett jogi diplomát. Felesége 2008–2011 között a washingtoni román nagykövetség gazdasági titkáraként dolgozott. Ionel Gagu nevét korábban is gyakran emlegették az állami megrendeléseket rendszeresen nyerő üzletemberek között, és 2023-ban Buzău sajtója arról írt, hogy szoros üzleti kapcsolatot ápol Marcel Ciolacu miniszterelnökkel – akinek befolyása Borbély kinevezésében kulcsszerepet játszhatott.
A PSD-kormányok alatt Borbély fokozatosan a párt energetikai kliensrendszerének egyik kulcsfigurájává vált. A Hidroelectricánál először beruházási igazgatóként dolgozott, majd 2023 végén vezérigazgatónak nevezték ki – egy olyan eljárás keretében, amelyet az Európai Bizottság utólag összeférhetetlennek és szabálytalannak minősített.
Borbély Károly vagyoni helyzete
A vagyonyilatkozatai Borbélynak egyértelműen tükrözik, hogy az elmúlt évek egyik legjobban fizetett állami cégvezetőjeként jelentős jövedelmekre és vagyoneszközökre tett szert. Legutóbbi, 2024 júniusában benyújtott nyilatkozata szerint több mint fél tucat lakóingatlanban rendelkezik tulajdonrésszel, köztük egy 124 négyzetméteres házban Voluntariban, egy 126 négyzetméteres családi házban Buzăuban, valamint egy 160 négyzetméteres bukaresti apartmanban. Ezen felül több ezer négyzetméter beltelek is szerepel a nevén, illetve házastársával közös tulajdonban, főként Buzău és Hunyad megyében.
Autóként egy BMW 340i típusú, 2019-es modellt lízingel, emellett nyilatkozatában 15 ezer euró értékű karórák és ékszerek meglétét is feltüntette. Különböző bankokban összesen 12 számlát vezet, ezek közül többnél tízmilliós nagyságrendű megtakarításokat tüntetett fel, például egy számlán több mint 373 ezer lejt tartott, egy másikban 77 500 lejt, valamint külön devizabetétekben is rendelkezik 39 ezer USD és 12 ezer euró feletti összegekkel.
A jövedelembevallásból kiderül, hogy a Hidroelectrica vezérigazgatójaként 2023-ban nettó 72 ezer lejt keresett havonta, ami éves szinten meghaladta a 860 ezer lejt. Emellett további jövedelmet kapott a cég felügyelőbizottsági tagságáért (44 ezer lej), illetve tanácsadói szerepekből, például a Mol Romániánál (10 ezer lej), valamint korábbi PR-igazgatói munkájából az Orange-nál. Felesége, Borbély Gagu Mariana Luana szintén jelentős összegeket tüntetett fel: egy év alatt több mint 120 ezer lejt keresett fizetésként és osztalékból, valamint több ingatlan hasznosításából is bevétele származott.
Borbély különböző vállalatokban is érdekelt: részvényesként jelen van a Hidroelectricában (1 713 darab részvény), valamint kisebb cégekben, például a Realsport, Proconsulting, WiseBrand és a Takács Pincészet, amelyet az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, Takács Csaba alapított, így ez az érdekeltség is a politikai-gazdasági kapcsolatrendszerének egyik elemeként értelmezhető.
A nyilatkozat szerint Borbély jelentős magánkölcsönöket is nyújtott: például a Comad vállalatnak több mint 589 ezer lejt, míg egy másik ingatlanos érdekeltség, a Victoria Dezvoltari Imobiliare felé több mint egymillió lejt. Hitelei, lízingszerződései és korábbi magánkölcsönök miatt ugyanakkor több mint 200 ezer eurónak megfelelő kötelezettséget is nyilvántart.
Hogyan tovább?
A Hidroelectrica élére ideiglenesen Bogdan Nicolae Badea került vissza, aki korábban már kétszer is betöltötte a vezérigazgatói tisztséget. Badea szintén Victor Ponta kormányából dobbantott, ahol kétszer is volt államtitkár, később pedig a Dragnea-éra alatt nevezték ki a cég igazgatósági elnökének. A 2023-as jövedelemnyilatkozata alapján az ő éves nettó fizetése meghaladta az 1,37 millió lejt, ami még Borbély Károly bérét is túlszárnyalja, és magasabb volt, mint a jegybankelnök Mugur Isărescu fizetése.
A visszatérése azonban ideiglenes, a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói posztok végleges betöltésére új versenyvizsgát kell kiírni. A kormány ígérete szerint ezúttal valóban átlátható, versenyalapú és politikamentes folyamat zajlik majd, nemcsak, hogy Brüsszel megnyugodjék, hanem a hazai közvélemény bizalmának helyreállítása érdekében is.
Emellett rendszerszintű reformokat is bejelentettek az állami vállalatok irányításában. A tervek szerint csökkenteni fogják a vezetői fizetéseket és bónuszokat, átalakítják a teljesítményértékelési rendszert, és új szabályokat vezetnek be, hogy korlátozzák a politikai befolyást a céges vezetői kinevezésekben. A felügyeletet ellátó AMEPIP hatásköreit is szűkítenék: az eddigi több mint 1400 cég helyett legfeljebb 200 stratégiai fontosságú vállalat maradna közvetlen állami kontroll alatt.
A 121-es számú PNRR-mérföldkő teljesítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Románia ne veszítse el az uniós helyreállítási alap további részleteit. A mérföldkő világosan előírja: az állami cégek élére kizárólag független, versenyalapú, átlátható eljárásban lehet vezetőket kinevezni. Borbély távozásával egy lépés teljesült, de az Európai Bizottság a teljes rendszer korrekcióját várja el. Ha a Bizottság nem tartja kielégítőnek a változtatásokat, a PNRR-támogatások újabb részletei kerülhetnek veszélybe.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!