Van, akinek 3,2 millió leje gyűlt fel a kötelező magánnyugdíjas számlájára

Egy romániai munkavállaló több mint 3,2 millió lejt tart azon az egyéni nyugdíjszámlán, amelyre a II-es pillérben elkülönített kötelező magánnyugdíj-megtakarítás gyűlik, írja a Ziarul Financiar. Ez eddig a legnagyobb ismert összeg a rendszerben a Pénzügyi Felügyelet adatai szerint. A számla értéke 2025 szeptemberének végén 3,25 millió lej volt, miközben 2024 végén még 2,66 millió lejt mutatott, vagyis egy év alatt félmillió lejjel nőtt a számla egyenlege.

A számlatulajdonos kiléte nem nyilvános, de a számok alapján jól látható, hogy nem egy szokványos esetről van szó. Egy átlagos romániai alkalmazott ugyanis, aki 2008 óta folyamatosan dolgozik és fizeti a járulékokat, ma nagyjából 55 ezer lejt tart a II-es pilléres számláján.

Ehhez képest a több mint hárommillió lejes vagyon közel hatvanszor nagyobb.

A különbséget nem a hozam magyarázza, hiszen a II-es pillérben a befektetések eredménye nagyjából mindenkinek hasonló, hanem szinte kizárólag a jövedelem nagysága.

A kötelező magánnyugdíj lényege az, hogy a bruttó bérből levont, összesen 25 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék egy meghatározott része nem az állami kasszába kerül, hanem egy névre szóló, egyéni számlára. Ez az arány 2024-től 4,75 százalék. Minél magasabb a fizetés, annál több pénz érkezik havonta erre a számlára, és mivel a befizetések évekig, évtizedekig befektetésekben dolgoznak, idővel a kamatos kamat hatása is látványossá válik. Ha valaki nagyon magas bér után fizeti ezt a százalékot hosszú időn át, akkor a végén nagyon nagy összeg gyűlik össze.

A rendszer ugyanakkor jó tükre a romániai bérkülönbségeknek is: a II-es pillérben részt vevők körülbelül egyötödének a számláján kevesebb mint 1700 lej található. Ennek tipikus oka az alacsony bér, a megszakított munkaviszony, a külföldi munkavállalás járulékfizetés nélkül, vagy hosszabb inaktív időszakok.

Ami a magánnyugdíjakat illeti, fontos változás lépett életbe 2026 januárjában a kifizetések szabályozásában. Megszűnt annak a lehetősége, hogy a felhalmozott összeget egy összegben fel lehessen venni, most már csak a megtakarításnak legfeljebb a 30 százaléka vehető fel egyszerre, a fennmaradó részt pedig havi járadék formájában fizetik ki, legfeljebb nyolcéves időtartamra elosztva. Egyébként ennek kapcsán komoly vita alakult ki, a szabályozást sokan bírálták, köztük olyanok is, akik szerint a pénz a befizetők magántulajdona, az alkotmánybíróság is bizonyos kivételezéseket alkotmányellenesnek minősített, de végül új formájában elfogadták és ki is hirdették a jogszabályt, ami most már érvényesnek minősül.

A kötelező magánnyugdíj-rendszer célja eleve az, hogy kiegészítse az I-es pillért, vagyis az állami nyugdíjat, amelyet a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hosszú távon egyre nehezebben tesznek fenntarthatóvá. A II-es pillérben mindenki a saját, névre szóló megtakarítását gyűjti, amely örökölhető, és amelynek alakulását bármikor nyomon lehet követni az adott nyugdíjpénztár online felületén. Aki nem tudja, melyik pénztárhoz tartozik, a Pénzügyi Felügyelet honlapján kérhet erről tájékoztatást.