Bizalmi válság lett a magánnyugdíjak ügyéből: az állam óvni akar, az emberek a korlátozást látják

Bár múlt szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó, sokat vitatott törvénytervezetet, az ügy még nincs lezárva, mert nem csak az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), hanem a legfelsőbb bíróság is alkotmányossági kifogást emelt ellene, ezeket várhatóan november 5-én tárgyalja az alkotmánybíróság. A kifizetések korlátozását az RMDSZ sem támogatja.

Az elfogadott jogszabályjavaslat lényege, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók csak a magánnyugdíj-megtakarításuk 30 százalékát vehetik fel egy összegben, a többit nyolc év alatt kapják meg havi részletekben. A korlátozás nem vonatkozik a rákbetegekre, akik kérésre egy összegben felvehetik a megtakarításukat. Egy tételben felvehetik a teljes összeget azok is, akiknek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét.

A törvénytervezet a második és a harmadik pillért is érinti és a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után egy évvel lépne érvénybe. A második pillérben 8 401 901 befizető, a harmadik pillérben 939 280 befizető volt a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) 2025 augusztusára vonatkozó adatai szerint.

A megtakarítások kifizetésére létrejönnek a magánnyugdíj-kifizető alapok, amelyeknek két formája lehet:

• az egyéni számlák alapján működő, ütemezett kifizetést lebonyolító pénztárak, amelyek korlátozott ideig utalnak nyugdíjat; az ütemezett kifizetés havi összege megegyezik a szociális minimálnyugdíjjal, illetve lehet ennél magasabb, ha ezzel az összeggel a megtakarítások folyósítása meghaladná a 8 évet
• az életjáradékot kifizető pénztárak. Az életjáradék élethosszig tartó kifizetést jelent, függetlenül a nyugdíjas élettartamától, és annak értékét a magánnyugdíj-kifizető alapokat kezelő magánnyugdíj-szolgáltatók állapítják meg

A magánnyugdíj-járadék után adót és 2025. augusztus 1-jétől társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni (CASS). A CASS a 3000 lej feletti járadék 10 százaléka, az adó pedig a 3000 lej feletti tőkehozam 10 százaléka.

A szabályozásra leginkább a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt volt szükség, véli Rácz Béla Gergely közgazdász. „A nyugdíjrendszer működése szempontjából rendkívül fontos, hogy az állami nyugdíj, az első pillér mellett legyen második és harmadik pillér is, leginkább azért, mert az első pillér az felosztó-kirovó,angolul ”pay as you go„ rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy a mostani befizetők járulékából kapják a járadékot azok, akik most nyugdíjasok. Nyilván ez a rendszer negatív demográfiával teljes mértékben fenntarthatatlan, ezért vezették be a második pillért 2008-ban. Azóta hiányzott a kifizetésre vonatkozó jogszabály, ezért egyben is fel lehetett venni a felhalmozott tőkét. A második pillérben is vannak feszültségek, mert 2030 után kezdenek nyugdíjba vonulni azok, akik 1966 és 1989 között születtek. Az első hullámuk már 2030-ban, illetve még azelőtt nyugdíjba vonul, és ez a magánnyugdíjpénztáraknak is egy hatalmas feszültséget jelent, ha egyben ki kell fizessék a teljes felhalmozott tőkét” – magyarázta.

Ilie Bolojan miniszterelnök is azt hangoztatta korábban, hogy a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénynek már 17 évvel ezelőtt hatályba kellett volna lépnie, ahogy azt is, hogy a jogszabály kidolgozása azért lett sürgős, mert ez Románia OECD-csatlakozásának egyik feltétele.

Hogy pontosan mik voltak az OECD-csatlakozás feltételei, azt nem tudjuk, mindenesetre az Európai Unióban, de globális viszonylatban is a szabály nagyjából az, hogy a felhalmozott tőke 25-35%-át lehet egyből felvenni, a többit meg részletekben, jegyezte meg Rácz Béla Gergely.

Azzal kapcsolatban, hogy a korlátozás a harmadik pillérre is vonatkozik, azaz az új törvény nem csak a kötelezően levont nyugdíjjárulék, hanem az önkéntesen befizetett összegek felvételét is korlátozza, a közgazdász azt mondta, hogy „azok a feszültségek, amelyek a második pillérben a demográfia miatt keletkeznek, azok értelemszerűen a harmadik pillérre is érvényesek, úgyhogy gondolom ebből a megfontolásból hozták ezt a szabályozást, hogy ez biztosan fenntartható lehessen és a magánbiztosító társaságok gond és fennakadás nélkül tudjanak működni”.

A szakértő szerint a szabályozás célja az is lehet, hogy megelőzzék az időskori elszegényedést. „Románia a pénzügyi ismeretek terén az Európai Unióban sereghajtó, a lakosság 80%-a nem érti, hogy mi az a kamatos kamat, és az a 20%, aki érti, az sem biztos, hogy ki tudja számolni.

Egy olyan pénzügyi kultúrában, ahol a legalapvetőbb ismereteink is hiányoznak, fennáll annak a veszélye, hogy ha az ember nyugdíjba vonuláskor egy nagyobb összeget kap kézhez, akkor azt felelőtlenül elkölti, vagy rosszul fekteti be, és veszélybe kerül a későbbi öregkori anyagi biztonsága, és az állam segítségére szorul.

Az öregkori elszegényedésnek a veszélye kisebb, ha ezt az összeget nem egyben kapja meg a nyugdíjas, hanem mondjuk 8 évig vagy élete végéig minden hónapban” – mondta.

A tervezet a részletekben történő pénzfelvételt próbálja bátorítani az adókedvezményekkel is, 3000 lej alatti járadék esetén ugyanis nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, hívta fel a figyelmet a közgazdász. „A kifizetés abban az esetben, ha mondjuk 8 éves kifizetést vagy életjáradékos kifizetést választanak, akkor szinte az emberek 90%-ánál 3000 lej alatt lesz. Egy középiskolai tanár, aki most megy nyugdíjba, és 2011 óta fizet a második pillérbe egy átlagos biztosítótársaságnál, annak nagyjából 80 és 90 ezer lej közötti összege gyűlt fel. Ha a 30 százalékát egyben megkapja, a 70 százalékát pedig nyolc év alatt kapja meg, akkor nyilvánvalóan kiderül, hogy a havi járadéka jócskán 3000 lej alatt van” – részletezte.

A legfelsőbb bíróság arra hivatkozva emelt alkotmányossági kifogást a törvénytervezet ellen, hogy a kettes pillérben összegyűlt megtakarítások a befizetők magántulajdonát képezik, amelyeket a magánnyugdíjpénztárak csak felügyelhetnek, az állam pedig nem rendelkezhet velük. Közleményében a testület azt is hangsúlyozza, hogy az ütemezett kifizetésű nyugdíj havi összegének minimálnyugdíjhoz kötése, illetve az, hogy az életjáradék havi összegét kizárólag a szolgáltató határozza meg, indokolatlan beavatkozást jelent a tulajdonjogba és a szerződéses szabadságba.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi ítéleteiben kimondta, hogy az állam csak a törvényben rögzített esetekben, a közérdeket szolgáló célból avatkozhat be a tulajdonjogba, és észszerű arányosságot kell fenntartania a felhasznált eszközök és az elérni kívánt cél között. A legfelsőbb bíróság szerint az említett indokok – a felgyűlt összegek növekedése és a 2030 után várható nyugdíjazási hullám – nem bizonyítják kellőképpen a rendszer működésképtelenségét és nem indokolják a tulajdonjog korlátozását.

Az AUR nemmel szavazott a parlamentben, és egyenesen úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet által a Bolojan-kormány „ellopja a romániaiak második és harmadik pillérbe felhalmozott nyugdíját”. A párt közleménye szerint az új szabályokból valójában egyrészt a magánnyugdíj-pénztárak profitálnak, amelyek annál több pénzt nyernek, minél több ideig maradnak a megtakarítások a számlákon, másrészt az állam, amely mentőövet talált a folyamatosan hatalmas kamatokkal kölcsönöket felvevő rendszer számára. Azt is felhánytorgatják, hogy az elfogadott törvénytervezet „veszélyes precedenst” teremt arra, hogy a szabályokat bármikor meg lehet változtatni.

„Az AUR érvelése nagyon áttételesen igaz és inkább hamis, mint amennyire igaz. Nem az állam használja ezt a pénzt közvetlen módon.

A második pillérben gyakorlatilag magánnyugdíj-biztosítók vannak, és a magánnyugdíj-biztosítók nyilván szabályozott körülmények között fektetik be az emberek pénzét, követni is lehet, hogy mennyi volt a befizetés és mennyi a felhalmozódott tőke, amivel rendelkeznek, és nyilván a felhalmozódott tőke az mindig magasabb mint a befizetések összege, mert azt befektetik és a befektetéseknek van hozama.

Persze a befizetett pénzt részben román államkötvényekbe fektetik, tehát ilyen értelemben, áttételesen ez a felhalmozott magánnyugdíjmegtakarítás finanszírozza az államot is, de nem gondolom, hogy ez lett volna az elsődleges szempont, amiért ezt a szabályt meghozták. A kifizetések területe szabályozatlan volt, miközben mindenhol Európában szabályozott. Úgyhogy az AUR indoklása nem száz százalékosan alaptalan, de nem gondolom, hogy valóban ez motiválta volna a törvényhozókat” – mondta ezzel kapcsolatban Rácz Béla Gergely.

A kormánypártok közül az RMDSZ képviselői nem vettek részt a szavazáson, ahogy a nemzeti kisebbségek képviselői sem. „A magánnyugdíj a polgár megtakarítása, ezért kizárólag neki kellene eldöntenie, miként rendelkezik a befizetett összeggel. Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével, amikor jogosulttá válik annak felvételére” – közölte az RMDSZ.

„A javaslatunk az volt, hogy a befizetők a nyugdíjkorhatár elérésekor szabadon dönthessenek arról, hogy egy összegben veszik fel a teljes megtakarításukat vagy havi részletekben. Ezt azonban a szakbizottság elutasította. Ugyanígy azt a módosításunkat is visszautasították, amely szerint az onkológiai betegek mellett kivételt kellene képezzenek azok is, akik az országos egészségügyi programban részesülnek, illetve hogy a teljes összeg felhasználható legyen, ha egy beteg családtag gyógykezeléséhez lenne rá szükség” – idézte az RMDSZ közleménye Csép Éva Andreát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét.

A képviselő azt is hozzátette, hogy Románia a nyugdíjazás után várható átlagélettartam tekintetében utolsó előtti helyen szerepel az EU-ban, a nyugdíjasok így európai társaikhoz képest sokkal kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket, éppen ezért fontos lenne, hogy rugalmasan kezelhessék a megtakarításaikat.

„Egy jobboldali felfogásban elképzelhető, hogy azt mondjuk, hogy az embernek joga van ahhoz, ami az övé, mert a második pillérben felhalmozott tőke gyakorlatilag a magányszemélyek tulajdona, és szintén ebben az olvasatban, ha ezt a pénzt felelőtlenül elkölti, akkor gyakorlatilag a saját felelőtlensége okán lett szegény, és akkor meg az, hogy mi történt vele, nem az állam dolga. Egy szociálisabb vagy inkább baloldali felfogásban meg azt gondolhatjuk, hogy az államnak gondoskodnia kell az emberről, és ha pénz nélkül marad – még akkor is, ha a saját hibájából – az államnak segítenie kell, és ezért elébe kell menni a problémának, és azt kell mondja, hogy ez a pénz a tiéd, megkapod, ráadásul kedvezményeket is adunk, támogatunk abban, hogy azt az utat válaszd, ami neked jobb, azért, hogy öregkorodra ne kerüljél mélyszegénységbe. Egyik ideológiai megközelítés sem téves vagy helyes, csak különböző értékítéleteken alapszik” – véli Rácz Béla Gergely.

2024-ben rekordmennyiségű új csatlakozó volt a harmadik pillérben, 40 százalékkal többen kezdtek el fakultatív magánnyugdíjat fizetni, mint 2023-ban. A magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvény megszavazása után Adrian Negrescu közgazdász Facebook-oldalán arról posztolt, hogy a harmadik pillért adminisztráló magányugdíj-pénztárak „lábon lőtték magukat”, amikor a pénzfelvétel korlátozásáért lobbiztak, Szerinte az új szabályok eltántorítják majd az embereket a fakultatív nyugdíjjárulék-fizetéstől, a harmadik pillér helyett sokan inkább az állampapírt vagy más pénzügyi eszközöket választanak majd megtakarítás céljából.