Második csomag: az állami vállalatokhoz, a különnyugdíjakhoz és a bértörvényhez is hozzányúl a kormány

Az első deficitcsökkentő csomag elfogadásának pozitív hatását hangsúlyozta és a várható intézkedéseket mutatta be Ilie Bolojan kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján.

Bolojan szerint javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után. Az Agerpres szerint a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt. A pénzpiacok pedig pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.

Karcsúsítanák az állami vállalatok vezetőségét és a juttatásaikat

Az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása lesz a második deficitcsökkentő csomag egyik célja, közölte Bolojan. Ezeknek a vállalatoknak a kiadásai és veszteségei, az élükre helyezett menedzserek juttatásainak növekedése nagyon rossz képet festenek a román államról a miniszterelnök szerint, ezért a kormány biztosítani fogja az irányításuk átláthatóságát és módosítani készül a teljesítménymutatóikat. Ez utóbbi lépés Bolojan szerint nagyon fontos, mert a menedzserek szerződései ezeken a teljesítménymutatókon alapulnak.

„Ezek a mutatók sajnos gyakran formálisak; (...) módosítjuk a jogszabályokat, és javasolni fogjuk az igazgatótanácsok létszámának csökkentését, illetve a juttatások (...) korlátozását” – jelentette ki Bolojan.

A kormányfő az állami vállalatok profitjának növeléséről is beszélt, példaként említette az Állami Vasúttársaságot (CFR) vagy a Metrorexet, amelyeket az állam évente több milliárd lejjel támogat. A CFR forgalmának 80 százalékát teszi ki az állami támogatás, 20 százalékát a saját bevétel, emelte ki a Hotnews szerint, miközben például Nagy-Britanniában az állami vállalatok egyáltalán nem kapnak támogatást.

Dolgoznak az adóhatóság működésének reformján

A kormány korlátozni készül az adóhatóság (ANAF) vezetőinek mandátumát. A kormányfő elmondta, hogy növelni kell az adóbeszedés hatékonyságát, és a feketemunkát csak szigorú ellenőrzésekkel lehet felszámolni, idézte az Agerpres. Bolojan hozzátette, hogy adóhatóság működésével kapcsolatos törvénymódosításokon jelenleg egy munkacsoport dolgozik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes irányításával.

Megjegyezte, hogy az ANAF gyakran következetlenül végzi az ellenőrzéseket, és az adóhátralékok felhalmozódása azt mutatja, hogy egyes vállalatok védelmet élveztek ezekben az években.

Önkormányzati hatáskörbe utalnák a szerencsejátékok engedélyezését

A kormány a szerencsejátékok engedélyezésének decentralizálására készül, azaz az engedélyezések egy részét önkormányzati hatáskörbe utalnák, hogy a polgármesteri hivatalok határozzák meg, hogy hol nyithatnak játéktermek az adott településen.

„A helyi közösségeknek kell dönteniük arról, hogy szükségük van-e szerencsejátékra vagy sem” – magyarázta Bolojan.

Az egészségügyi személyzet fizetését a kórházak tevékenységéhez kötnék

Meg kell állítani a pazarlást az egészségügyben, mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy egyes kórházakban a személyzeti kiadások meghaladják a működési költség 90 százalékát. „Mennyi jut így a páciensekre?” – tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy a kórházakban gyakoriak a túlszámlázások vagy a fiktív elszámolások, az orvosok pedig gyanúsan sok és hosszú betegszabadságokat igazolnak.

Bolojan felszólította az egészségbiztosító pénztárakat, hogy vállalják fel a betegek és az állam érdekeinek védelmét.

A közigazgatás reformja is következik

Bolojan bejelentette, hogy jövő héten találkoznak a kormány képviselői a helyi hatóságok képviselőivel, hogy a közigazgatás reformjáról egyeztessenek. Újságírói kérdésre azt mondta, valószínűleg lesznek olyan polgármesteri hivatalok, amelyeknek csökkenteniük kell az alkalmazottaik számát.

Előbb a bírák és ügyészek különnyugdíját csökkentenék, aztán minden különnyugdíjat

Bolojan megismételte korábbi kijelentését, miszerint a 48 éves nyugdíjkorhatár a bírák és ügyészek esetében túl alacsony.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a nyugdíj ennél a kategóriánál az utolsó bruttó fizetés 80 százaléka, ami több mint a nettó fizetés, ezért a nettó fizetés 80 százaléka lenne a helyes megfogalmazás.

„Mindezt ki kell egészíteni egy új bértörvénnyel, amely nem csökkenti a jövedelmeket, de nem teszi lehetővé, hogy több tízezer értelmezési perünk legyen, amelyek több millió eurós pótlólagos juttatásokat generálnak” – idézte a kormányfőt a Hotnews.