Ciolacu Bukarestben fogadta „kedves barátját”, Orbánt, aki a schengeni nyitással egyengetné az orosz gáz útját

Pénteken a Victoria-palotában fogadta Marcel Ciolacu miniszterelnök Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, az ünnepélyes ceremónián részt vett az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is. A két miniszterelnök megköszönte egymásnak a közös munkát, megünnepelték együtt a schengeni megállapodás sikerét. Ciolacu szerint a csatlakozás 2 százalékos GDP-növekedést fog hozni, Orbán szerint nemcsak a gazdaság fog nekilendülni, hanem a térségben megváltozik majd az élet minősége.

A schengeni dicséretek

A kormány sajtóirodája által közzétett program szerint a két miniszterelnök először tárgyalásokat folytatott a Victoria-palotában, amelyet közös sajtótájékoztató követett. Ezen Marcel Ciolacu köszönetet mondott Orbán Viktornak a schengeni csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseiért. „Öröm számomra, hogy barátomat, Orbán Viktort vendégül láthatom. Ma együtt ünnepeljük Bukarestben a schengeni csatlakozás sikerét és barátságunkat. Köszönetet mondok Orbán Viktornak a schengeni csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseiért” – mondta Ciolacu, akinek sikerült Donald Trumpot is megemlítenie beszédében, és kiemelte azt is, hogy a jelenlegi romániai politikai zűrzavarban Kelemen Hunor és az RMDSZ értékes egyensúlyteremtő szerepet töltenek be. „Jól együttműködtünk, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is jól fogunk együtt dolgozni. Őszinte partnereknek tartom őket a kormányzásban” – tette hozzá a román miniszterelnök.

Orbán válaszában összefoglalta, hogyan járult hozzá Budapest Románia schengeni csatlakozásához. „Kedves barátom – szólította meg ő is Ciolacut – azért vagyok itt, hogy lezárjunk egy féléves szoros együttműködést. Nagyon nehéz feladat volt elérni, hogy a schengeni csatlakozás idén valósuljon meg. Kidolgoztunk egy cselekvési tervet, megvizsgáltuk, mely országok ellenzik a csatlakozást, és hogyan lehetne meggyőzni őket. Ezt a cselekvési tervet végrehajtottuk, és az eredmények megvalósultak” – mondta Orbán Viktor, és bejelentette a két ország közötti határátkelőhelyek számának bővítését 12-ről 22-re, 2025. január 1-től kezdődően.

Bukarest előtt Szófiában volt Orbán, hogy megoldja a gázproblémát

Csütörtökön még Brüsszelben volt, az Európai Tanács ülésén, amelyen Klaus Iohannis is részt vett. Onnan pedig egyenesen Szófiába repült, ahol Rumen Radev bolgár elnökkel tárgyalt, ugyanis Bulgária a napokban jelentette be, hogy leállítja az orosz gáz tranzitját, ha nem fizetik ki a költségeket. Ha a szállítás leáll, Magyarország és Szerbia gáz nélkül marad. A TurkStream gázvezeték tranzitját érintő problémák oka az, hogy amerikai szankciók sújtják a Gazprombankot, amely az orosz gáztranzit pénzügyi lebonyolításáért felel.

A bolgár kormány dilemmával néz szembe: egyrészt igyekszik megfelelni az amerikai szankcióknak, másrészt biztosítania kell a gázvezeték működését, amely jelentős bevételt hoz az országnak. Orbán előtt Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter járt Bulgáriában, és bejelentette, hogy „megoldás született” a tranzitfolyamat fenntartására. Ennek részleteit azonban a magyar fél eddig nem hozta nyilvánosságra, ami találgatásokra ad okot, hogy milyen háttéralkukat kötöttek.

Orbán látogatása tehát nemcsak a baráti kézfogások és a schengeni bővítés ünneplése miatt jelentős, hanem a geopolitikai és energetikai játszmák miatt is. Egyrészt meg kell oldani a bolgár tranzitot, másrészt ott vannak az MVM-nek az E.ON Romániával kapcsolatos tervei, amiknek szintén közük van a Gazpromhoz. Ezek a háttéralkuk szorosabb magyar-román energetikai együttműködést vetítenek előre, ez azonban Románia számára újfajta függőséget hozhat az orosz gáz és a magyar közvetítés révén.

A diplomáciai udvariaskodásokon túl a találkozón a magyar állami energetikai vállalat, az MVM és az E.ON Románia energiapiaci akvizíciója volt az egyik fő téma, írja a Curs de Guvernare. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Románia stratégiai fontosságú Magyarország számára az energiaellátás szempontjából, különösen az ukrajnai energetikai kapcsolatok zátonyra futása miatt. Tavaly Magyarország 1,7 milliárd köbméter gázt vásárolt Romániából, ami a magyar szükségletek jelentős részét fedezte.

Nem véletlen, hogy Orbán bukaresti látogatása néhány nappal azután történik, hogy a magyar állami tulajdonú energetikai vállalat, az MVM, bejelentette: megállapodást kötött a német E.ON-nal az E.ON Románia gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágának felvásárlásáról. Az üzlet értéke körülbelül 205 millió euró, ami szakértők szerint rendkívül magas ár. Éppen emiatt a tranzakció iránt korábban érdeklődő romániai cégek, mint például a Romgaz, az OMV Petrom vagy a Hidroelectrica, végül nem szálltak be a versenybe. Bár ezek a cégek érdeklődtek az E.ON üzletága iránt, túl magasnak tartották az árat, így nem tettek ajánlatot.

Az MVM viszont hajlandó ennyit fizetni, mivel stratégiai célja, hogy közvetlen hozzáférést szerezzen a romániai fogyasztókhoz, és ezzel biztosítsa az orosz gáz számára a piacot.

Miért Fontos Magyarországnak, hogy megszerezze az E.ON Romániát?

Energiaipari szakértők, például Răzvan Nicolescu, úgy vélik, hogy az MVM azért hajlandó magas árat fizetni, mert az üzlet révén közvetlen irányítást szerezhet a romániai fogyasztók fölött. Ez különösen fontos, mivel az orosz gázpiac jelentős részét elvesztette az ukrajnai háború és az európai szankciók következtében. Az üzlet tehát Magyarország számára nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír.

Nicolescu szerint a következő kérdés az, hogy az MVM milyen áron fogja értékesíteni a gázt Romániában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz Gazprom hosszú távon stabilabb gázkészletekkel rendelkezik, mint a romániai cégek, például a Romgaz vagy a Petrom, amelyek készletei korlátozottabbak.

A Gazprom az ukrajnai háború óta jelentős veszteségeket szenvedett el az európai piacon. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2025. január 1-jén lejár az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó megállapodás. Ez tovább szűkíti az orosz gáz európai piacát, és még inkább ráirányítja a figyelmet a kelet-közép-európai országokra, mint potenciális vásárlókra.

Nicolescu arra is figyelmeztetett, hogy ha az MVM megszerzi az E.ON üzletágát, akkor figyelmük a romániai Mintia erőmű felé fordulhat. Ez az erőmű modernizációra és új gázellátási infrastruktúrára szorul, amelyet valószínűleg a román Transgaz új vezetékkel biztosítana.

Nicolescu szkeptikus az ilyen jellegű fejlesztésekkel kapcsolatban, és úgy véli, hogy ezek gyakran felesleges beruházások. Példaként említette a Tuzla–Podișor gázvezeték projektet, amely szerinte indokolatlanul nagy költségekkel jár, miközben valódi szükségleteket nem elégít ki. Hasonlóképpen kritizálta a Transgaz terveit, amelyek szerinte elsősorban az orosz és török érdekeket szolgálják.

Idén ez már a harmadik találkozó volt a két miniszterelnök között. Korábban november 22-én Budapesten is találkozott Orbán Viktorral Ciolacu, előtte meg Orbán utazott Bukarestbe, július 26-án a tusványosi fellépés előtt. Mindhárom találkozón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is jelen volt. A mai megbeszélésen román részről még Grindeanu és Neacșu ült be, mindketten Ciolacu bizalmasainak számítanak. A magyar miniszterelnököt Orbán Balázs kabinetigazgató, Bóka János, az európai alapok minisztere és Máté János államtitkár kísérték el.