Újabb beruházást avattak Gyergyóremetén, Balázs Attila ezúttal a román energiaminiszterrel bizniszelt

A Bayer cégcsoport és az országos villanyhálózatot üzemeltető vállalat közel 8,5 millió eurós közös beruházással építette fel Gyergyóremete új transzformátorállomását. Az új transzformátorállomás avatásán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter lelkesen nyilatkozott az áramellátás jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy infrastruktúra nélkül nincs fejlődés. A projektet sikertörténetként prezentálják, ám a valóság sokkal összetettebb képet mutat: a háttérben egy átláthatatlan politikai és gazdasági hálózat húzódik meg, amely Balázs Attila nevével kapcsolódik össze.

A NER-közeli üzletember régóta meghatározó szereplője az Erdélyben zajló magyar közpénzes beruházásoknak. Szoros kapcsolatot ápol a magyar kormány legfelsőbb köreivel, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc közös érdekeltségeivel is üzleti kapcsolatban áll, és több alkalommal részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, melyek közül jelentős összegek jutottak hozzá Székelyföld gazdasági felélénkítésének jelszavával.

A közel 8,5 millió eurós gyergyóremetei transzformátorállomás fejlesztésének hivatalos átadóján azt hangsúlyozták, hogy a létesítmény nagyban hozzájárul a térség energetikai stabilitásához. A projektet a Bayer cégcsoport és a Román Villamosenergia-elosztó Vállalat (DEER) közös finanszírozásával valósították meg, amelyből a Bayer 5 millió eurót állt, míg a fennmaradó 3,5 millió eurót román közpénzből fedezték. A gyergyóremetei transzformátorállomás közel 8,5 millió eurós beruházása elsősorban Balázs Attila cégeinek biztosít stabil energiaellátást, az átadáson azonban a közhasznát méltatták.

Sebastian Ioan Burduja energiaügyi miniszter az eseményen méltatta a projektet, amely rekordidő alatt készült el. Nyilatkozata szerint a beruházás célja, hogy biztosítsa Gyergyószék és a környező települések energiaellátását, és stabil alapot nyújtson a további gazdasági fejlesztésekhez. Kiemelte, hogy a beruházás azért vált szükségessé, mert a térség áramhálózata az elmúlt években nem volt képes kielégíteni az új létesítmények és háztartások egyre növekvő áramigényét.

Balázs Attila, a Bayer csoport igazgatója elmondta, hogy a projekt fő célja az volt, hogy megszüntessék a hálózat feszültségingadozásait és áramkimaradásait, amelyek akadályozták az új beruházások működését. Példaként egy egyszerű háztartási eszközre, egy modern mosógépre hivatkozott, amely nem tudott megfelelően működni a hálózat elégtelen feszültsége miatt. „Hasonlóképpen a remetei gyárak és új létesítmények is a hálózati problémák miatt üzem- és működésképtelenek lettek volna,” nyilatkozta.

A projekt során mintegy 1600 kamionnyi anyagot és felszerelést, valamint több mint 100 ezer méter kábelt használtak fel, és kiépítették a 110 ezer voltos magasfeszültségű hálózatot is, amely Székelyudvarhely, Maroshévíz és Csíkszereda irányába terjed ki. Ezzel Gyergyóremete és környéke is része lett egy olyan hálózatnak, amely a helyi vezetők szerint megbízhatóbb energetikai alapot biztosít majd a további fejlesztésekhez, beleértve a tervezett uszodát, jégpályát, szállodát és más környező létesítményeket.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette, hogy a transzformátorállomás nem csupán a gazdasági beruházások stabilitását segíti, hanem a teljes térség áramellátását is megerősíti. Az eseményen részt vett Antal Lóránt újrázni készülő udvarhelyi szenátorjelölt is, aki egyébként a parlament energiaügyi bizottságának az elnöke, és Bende Sándor parlamenti képviselőjelölt is, akit a gyergyóiak küldenének ismét a parlamentbe.

Felmerül a kérdés, hogy ezek a nagyszabású beruházások mennyire szolgálják ténylegesen a helyi közösségek érdekeit, és mennyiben inkább egy üzleti kör gazdasági terjeszkedését segítik. Gyergyóremete áramellátása valóban javulhat ezzel a beruházással, de Balázs Attila színre lépése nem csak a helyi infrastruktúra fejlesztéséről szól.

Az üzletember több más projektet is kezdeményezett a térségben, köztük egy repülőtér megépítését is, amelyet a helyiek vegyes érzelmekkel fogadtak. A tejfeldolgozó üzem azóta sem működik, amióta 2023-ban Gyergyóremetén riportoztunk, pedig a projekt már akkor is jelentős csúszásban volt. A támogatások átláthatatlan felhasználása és a be nem váltott ígéretek miatt egyre nagyobb a helyi és országos szintű érdeklődés az ilyen jellegű beruházások valódi céljairól és hasznáról. A Gyergyószéken épülő jégpálya, uszoda és szálloda hasznos lehet, de kérdéses, hogy hosszú távon ténylegesen ki tudják-e használni a helyiek vagy inkább a projekt körüli elitnek kedveznek.

A nagyszabású fejlesztések és közpénzek útja nem átlátható, és az erdélyi beruházások esetében számos olyan vállalkozás és személy jelenik meg, akik politikai támogatottságuk révén hatalmas összegekhez jutnak.