Az OMV Petrom-ügy, a háttérben Schengennel

Ritkán fordul elő, hogy egy jogszabálynak olyan erős érzelmi-indulati töltete legyen, mint a múlt év végén kibocsátott – az első pillanatra technikai jellegűnek tűnő – 2022/186-os számú sürgősségi kormányrendeletnek, amely előírja, hogy szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezettek az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatok, ha a felsorolt tevékenységek aránya üzleti forgalmukban meghaladja a 75%-ot.

A szóban forgó jogszabály az Európai Unió 2022/1854/EU rendeletére hivatkozik, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy az ellenőrizetlen energiaár-emelkedés esetén uniós szinten egy sor fokozott pénzügyi támogatási intézkedést hozzanak. A sürgősségi kormányrendelet megszabja a „szolidaritási hozzájárulás” éves befizetését, a jogszabály hatálya alá eső vállalatok 60%-os szolidaritási adót kell fizessenek a 2018-2022-es időszak átlagnyereségét 20%-kal meghaladó nyereség összegére 2022-ben és 2023-ban. A hozzájárulást a társasági adóval párhuzamosan kell befizetni – mondja ki a rendelet. Becslések szerint az államkasszának 2,5-3 milliárd lejes bevételt hozna ez a különadó.

Brüsszel az OMV-nek adott igazat, a kormány különbizottság felállításával válaszolt

Az OMV Petrom vitatta, hogy a szabályozás hatálya alá esne, ezért a kormány az Európai Bizottságtól kért jogértelmezést az ügyben. Brüsszelből január 31-én érkezett válasz, amelynek lényege az, hogy a szabályozás azért nem vonatkozik az OMV Petromra, mert a cég esetében az olajipari termékekből és a földgázból származó jövedelem nem érte el az árbevételnek a rendeletben meghatározott 75%-os küszöbértékét.

A kormány azonban nem adja fel. Adrian Câciu pénzügyminiszter az OMV Petrom azon tőzsdén közzétett közleményére utalva, miszerint ezek után várhatóan nem fogja befizetni a szolidaritási adót az előző pénzügyi évre, azt mondta, hogy „ez egy tőzsdei bejelentés volt”.

„Én különbséget teszek az adóbevallás és a marketing között. Ez egy tőzsdei bejelentés, ami csak egy véleményt tükröz. Az adóadatok február végén, a többi adat június végén lesz elérhető, amikor az adóbevallás és a befizetés megtörténik. Ez a sürgősségi rendelet nem kifejezetten egy vállalat ellen irányul, és nem is kizárólag rá vonatkozik. Az összes olyan vállalatról van szó, amely ezen a területen tevékenykedik. Rengeteg nyilatkozatot tettünk arról, hogy beruházásokat fogunk eszközölni Romániában, és látnunk kell, hogy függünk az importtól. Ezért konkrétabb választ szeretnénk. Az energiavállalatok már most is többletadót fizetnek. Jelen helyzetben a többletadó egy újabb eszközéről van szó. Ezek a többletadók az energiaszámlák és a beruházások árkompenzációjára szolgálnak, így végül visszakerülnek az ágazatba. Látjuk, mi történik, ha egy ágazattól függünk. A függőség azt jelenti, hogy az árak ingadoznak” – magyarázta Adrian Câciu a Euronews Romániának adott interjújában

Ennek jegyében pedig különbizottságot hoztak létre. A kormány, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) és az OMV Petrom tagjaiból álló testület február elsején, este ült össze először, hogy tisztázza a vállalat nyereségfelárának helyzetét – mondta az Energynomics portálnak egy, a helyzetre rálátó, meg nem nevezett forrás.

„Nem hiszem, hogy az OMV Petrom fizetni fog. Ez egy értelmezés (a pénzügyminisztériumé – szerk. megj.). Meglátjuk. Az OMV nem akarja betartani a törvényt, de aki vállalja, hogy fizet, annak nagyon világos törvény kell – a befektetők, a részvényesek felelősségre vonhatják. Az állam megint elrontotta” – nyilatkozta a forrás.

Az OMV Barba-trükkje

Az OMV Petrom számára a kiskaput az jelentette, hogy a többletadót csak az üzemanyag és a földgáz eladásából származó jövedelemre vetik ki abban az esetben, ha az meghaladja a cég üzleti forgalmának 75 százalékát. Az osztrák többségi tulajdonú vállalat annak köszönhetően úszhatja meg az adófizetést, hogy még tavaly úgy döntöttek, villanyáram termelése céljából hőerőműben égetik el a gázt, így küszöbérték alá került a gázeladásból származó bevétel mértéke.

Schengen felől fúj a szél

Bár Adrian Câciu szerint a sürgősségi kormányrendelet nem irányul célzottan az OMV Petrom ellen, nyilvánvalónak tetszik, hogy a döntésben szubjektív indok is szerepet játszott. Erre utal az, hogy

• az OMV Petrom 32%-os piaci részesedéssel a legnagyobb romániai olajtársaság, következésképp a többletadó őket sújtja leginkább;
• az Olaj- és Gáziparosok Munkaadói Föderációja (FPPR) szerint a sürgősségi kormányrendelettel bevezetett 60%-os adó magasabb, mint bármely más uniós országban kivetett többletadó. „Az adómérték szintje veszélyeztetheti a termelők azon képességét, hogy fenntartsák és ösztönözzék a szükséges termelési kapacitásokba történő jövőbeli beruházásokat” – áll az érdekvédelmi szervezet közleményében.

December 8-ika után, amikor az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában Ausztria megvétózta Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli övezethez, Bukarest szokatlanul keményen reagált. A Külügyminisztérium közleményben tiltakozott „Ausztria indokolatlan és barátságtalan magatartása ellen, amelynek elkerülhetetlenül következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokra nézve”. Ennek első jele az volt, hogy konzultációkra hazarendelték Románia bécsi nagykövetét, Emil Hurezeanut. Lucian Bode belügyminiszter nyílt levélben fordult Gerhard Karner osztrák kollégájához, hogy kifejezze mélységes felháborodását amiatt, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanácsban Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavazott. „Ön olyan politikai játékot űzött, amely méltatlan egy olyan országhoz, amely gazdag politikai hagyományokkal rendelkezik és régóta konszolidált demokrácia” – írta Bode.

Pavel Popescu és Robert Sighiartău liberális képviselők azt javasolták, hogy a Romániában működő osztrák cégek essenek különleges elbírálás alá és zárják őket ki a közbeszerzési eljárásokról. A G4Media forrásai szerint Románia blokkolni fogja Ausztria pályázatát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2023. decemberi elnöki tisztségének elnyerésére, amely kulcsfontosságú intézményben a vezető tisztségeket a tagállamok konszenzusával töltik be.

A Közlekedési Minisztérium alárendeltségébe tartozó vállalatok, a Közúti Infrastruktúra Ügykezelésének Országos Egyedárúsága (CNAIR), a kikötői adminisztráció, a Román Vasúttársaság (CFR), a bukaresti repülőterek, az osztrák bankokból (BCR, Raiffeisen) a CEC Bankba helyezték át számláikat, mert az állami banknál jobb feltételeket találtak – jelentette ki tavaly december 13-án, azaz öt nappal az osztrák vétó után Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője a napokban azzal vádolta az OMV Petromot, hogy „jelenleg nem akarja”, hogy Románia regionális szereplővé váljon az energiaszektorban – írta a Ziare.com hírportál. A politikus azt állította, hogy az OMV Petrom elhalasztatta a Fekete-tengeri Neptun Deep projekt beruházási tervének benyújtására vonatkozó határidőt, és az új határidőt sem tartotta be. „Az OMV Petrom rendkívül egyértelmű játékot játszik, mert meg akarja akadályozni, hogy Románia a következő három és fél évben ne csak energiafüggetlenné, hanem stratégiai szereplővé is váljon” – mondta Bogdan, aki szerint ha az OMV Petrom „nem hajlandó elkezdeni a beruházást” a Neptun Deepben, akkor a román államnak lépnie kell.

A revans vágya azonban nem jellemző a teljes román politikai elitre. Több közszereplő – például Cristian Pîrvulescu politológus – úgy vélte, hogy Románia számára nem előnyös, ha a diplomácia helyett a populizmus eszköztárához folyamodik. Ezzel ugyanis csak éretlenségét bizonyítja és további érveket szolgáltat Ausztriának a román csatlakozás blokkolására. Klaus Iohannis államfő tagadta, hogy Románia bojkottálná az osztrák befektetéseket és azt mondta, hogy folytatni fogják az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Románia tagja legyen a schengeni övezetnek.

Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az OMV Petrom esetében nem pusztán pénzügyi vitáról, hanem politikai konfliktusról is szó van.

Fordulópont a román külpolitikában?

A jelenség Románia esetében újdonság. A hazai külügy nyugati partnereivel szemben mindeddig általában barátságos és együttműködő volt, csak néha Magyarországgal keménykedett kicsit egy-egy meredekebb kijelentés, vagy Nagy-Magyarország térkép kapcsán, bár az utóbbi időben már ez is formálissá vált. A OMV Petrommal kapcsolatos reakció viszont felveti annak a gyanúját, hogy Budapest vétópolitikája csábító lehet Románia számára is.

Adrian Năstase, volt miniszterelnök egy televíziós műsorban arról panaszkodott, hogy Románia rendszeresen a közös európai érdekek mögé helyezi saját nemzeti érdekeit – példaként hozva fel azt, hogy az ukrajnai búza tovább szállítása elsőbbséget élvez a hazai gabonaexporttal szemben – és felvetette annak lehetőségét, hogy talán határozottabban kellene fellépni a román érdekek védelmében. A hazai román médiában pedig – nem kizárhatóan moszkvai sugallatra – igen gyakran jelennek meg a magyar külpolitika erélyességét dicsérő tudósítások, illetve vélemény-anyagok. Korai lenne e tekintetben még sommás következtetést levonni, lehet, hogy az OMV Petrom-ügy csak az osztrák vétó miatti frusztráció megnyilvánulása.

Mindazonáltal, ha a magyar külpolitikai modell nem kap határozott és egyértelmű választ Brüsszelből, akkor az EU-nak számolnia kell további renitens tagállamok megjelenésével is.