Az ország 37 megyéjéből származó adatok szerint 555.289 hektár volt kedden az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában – tájékoztatta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az Agerprest.
A közlemény szerint a szárazság 189.265 hektár búzát és tritikálét, 29.706 hektár árpát, zabot és rozst, 26.745 hektár repcét, 176.153 hektár kukoricát, 93.938 hektár napraforgót, 12.091 hektár szóját, 13.159 hektár takarmánynövényt érint.
Eddig a következő megyékből jelentettek aszálykárokat: Fehér, Argeş, Arad, Bákó, Bihar, Botoşani, Brăila, Brassó, Buzău, Bukarest környéke, Călăraşi, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Dâmboviţa, Dolj, Gorj, Galac, Giurgiu, Hunyad, Ialomiţa, Iaşi, Ilfov, Máramaros, Mehedinţi, Neamţ, Olt, Prahova, Szilágy, Szatmár, Suceava, Teleorman, Temes, Tulcea, Vâlcea, Vaslui és Vrancea.
A Transtelex által megkérdezett falugazdászok egyöntetű véleménye egyébként az, hogy idei szárazság főként a tavaszi vetésnek tett keresztbe, azok jártak csak igazán rosszul, akik mondjuk kimondottan kukoricát vetettek. Összefoglalónkban kitérünk még a kompenzációs mechanizmusokra (jobban mondva azoknak a totális hiányára), de az öntözőrendszerek körül kialakult vitákra is.
Abban pedig a szakértők körében szintén egyetértés van, hogy az Európa jelentős részét sújtó, évtizedek (évszázadok?) óta nem látott extrém szárazság már a tudósok által régóta emlegetett klímaváltozás része. Korábban néhány évtizeddel későbbre jósolták a súlyos gondokat, körülbelül a század közepére tették az ökoszisztéma rendszerek összeomlását (azaz ökológiai identitás változását), mostanában viszont egyre aggasztóbb jóslatok látnak napvilágot. Hartel Tibor ökológussal arról beszélgettünk, hogy hogyan hat a klímaváltozás – például az utóbbi időszakban tapasztalható aszály – az élővilágra, az emberre, és arról is megkérdeztük, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!