Boros Kinga lett az év színikritikusa, Pálffy Tibor és Tompa Gábor is díjat kapott az UNITER-gálán

A román színházi élet legrangosabb szakmai elismeréseit osztották ki május 25-én a bukaresti UNITER-gálán, ahol több erdélyi magyar alkotót is díjaztak. Boros Kinga teatrológus és színikritikus kapta a Színikritikusi Díjat, Pálffy Tibor lett a legjobb férfi mellékszereplő, Tompa Gábor rendező és színházigazgatónak pedig életműdíjat adott az UNITER.

A 34. UNITER díjátadó gála jelölőbizottságát Oana Borș, Mihai Brezeanu és Iulia
Popovici színházkritikusok alkották, akik a 2025. január 1. és december 31. között
bemutatott hazai előadásokat értékelték. A zsűrit, amely a jelöltek közül kiválogatta a
díjazottakat Cosmin Florea díszlettervező, Iulian Postelnicu színész, Bobi Pricop
színházi rendező, Miruna Runcan színikritikusnő és Tokai Andrea színésznő
alkották.

A legjobb előadásnak a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Hosszú út az éjszakába című produkcióját választották, amelyet Timofei Kuliabin rendezett Eugene O’Neill műve nyomán.

A legjobb rendezés díját Radu Afrim kapta a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál színre vitt Ház a tömbházak között című előadásért. A produkció díszletét Kupás Anna, jelmezeit Moldován Orsolya tervezte.

A főszereplők kategóriájában Nicu Mihoc nyert a Hosszú út az éjszakába Edmund Tyrone-jának megformálásáért, míg a legjobb női főszereplő díját Cătălina Mihai kapta a Club 27 című előadásban nyújtott alakításáért.

A legjobb női mellékszereplő Alexandra Caras lett a Virágok dombja című előadásban játszott szerepéért.

A legjobb díszlet díját Oana Micu vehette át a Cseresznyéskert látványvilágáért, a legjobb koreográfiáért Andrea Gavriliut jutalmazták, míg a legjobb eredeti zene és hangdizájn kategóriában Vasile Șirli bizonyult a legjobbnak Silviu Purcărete Abul Hoszein jemeni története című rendezésében végzett munkájáért.

A legjobb videódizájn díját Bogdan Slăvescu, a legjobb fénytervezésért járó elismerést Nichita Teodorescu kapta. A legjobb pályakezdő alkotónak Larisa Popát választották az Ez az elátkozott hely című előadás rendezéséért.

Az életműdíjasok között Tompa Gábor mellett Catrinel Dumitrescu színművész, Marius Bodochi színész, Marie-Jeanne Lecca díszlettervező, valamint Marina Constantinescu színházi kritikus részesült elismerésben. A UNITER különdíjával Victor Rebengiuc több évtizedes, kiemelkedő pályafutása előtt tisztelgett.

Boros Kinga a Színikritikusi Díj kitüntetettje lett

A legjobb színikritikusnak járó George Banu-díjat az erdélyi színházról szóló, multikulturális perspektívából írt kritikáiért ítélték meg Boros Kingának. A teatrológus, kritikus és egyetemi oktató 2004-ben diplomázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakán, doktori fokozatát pedig 2014-ben szerezte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, ahol jelenleg docensként dolgozik.

Pályafutása során szerkesztőként közreműködött több meghatározó kulturális folyóiratnál, köztük A Hét, a Játéktér és a Színház szerkesztőségében, emellett dramaturgként is tevékenykedett. Tagja a Nemzetközi Színikritikus Szövetségnek, a Magyar Dramaturgok Céhének, valamint az MTA köztestületének külső tagja.

Boros Kinga munkássága a színháztörténet, a színházi dokumentáció és a társadalmi kérdések metszéspontjában helyezkedik el, kutatásaiban és tanulmányaiban rendszeresen foglalkozik a színházi archívumok megbízhatóságával, a dokumentáció hiányosságaival és azokkal az alkotókkal, akik valamilyen okból kikerültek a szakmai emlékezetből.

Legfontosabb írásai közé tartozik A megbízhatatlan színháztörténeti dokumentum, amely az erdélyi magyar színháztörténet kutatásának nehézségeit vizsgálja, valamint a Rendszerből törölve, amely az eltűnt női alkotók helyzetét elemzi a kortárs erdélyi magyar színházban. Ebben arra mutat rá, hogy a szakmai érvényesülés nem kizárólag tehetség vagy szerencse kérdése, hanem számos rendszerszintű tényező is befolyásolja. A Légy kedves című tanulmányában a romániai magyar színházi fesztiválok átalakulását és közönségépítő szerepét vizsgálta.

Legújabb kötete, a Javít(gat)ott kiadás az elmúlt tíz év munkáiból válogat. A könyv előadáskritikákat, színháztörténeti kutatásokat és elméleti reflexiókat gyűjt egybe. A szerző korábban úgy fogalmazott, hogy az írást párbeszédként éli meg: kérdez, újragondol és folyamatosan „javítgat” saját álláspontjain. A kötetről Demény Péter írt recenziót a Transtelexen. Boros Kinga áll annak a portrésorozatnak a hátterében is, amely évek óta a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológus hallgatóinak közreműködésével mutatja be a végzős színészhallgatókat a Transtelexen. A sorozat ötletgazdájaként és szakmai koordinátoraként fontos szerepet vállal abban, hogy a pályakezdő színészek bemutatkozási lehetőséget kapjanak a nyilvánosság előtt.

Pálffy Tibor lett a legjobb férfi mellékszereplő

Az elismerést Eugène Ionesco Rinocéroszok című darabjában nyújtott alakításáért kapta a sepsiszentgyörgyi színész, aki Jean szerepét formálta meg abban az előadásban, amelyet Bocsárdi László rendezett a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös produkciójaként.

Pálffy Tibor színészi diplomájának 1994-es megszerzése óta megszakítás nélkül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, ahol meghatározó művészé vált. A mostani díj nem az első UNITER-sikere, már 2009-ben jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában az Yvonne, burgundi hercegnő című előadásban nyújtott alakításáért, 2014-ben a Hamlet Claudiusa, 2025-ben pedig szintén Shakespeare A vihar című darabjának Prosperójaként került a legjobb férfi főszereplői nevesítettek közé. Művészi munkáját korábban a Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Tompa Gábor rendezői életműdíjat kapott

A rendező több mint négy évtizedes pályafutása során a romániai és az európai színházi élet egyik legismertebb alkotójává vált. 1990 óta vezeti a Kolozsvári Állami Magyar Színházat igazgatóként és főrendezőként, irányítása alatt a társulat nemzetközi hírnévre tett szert, rendszeres résztvevője lett jelentős európai fesztiváloknak, miközben Kolozsvár a régió egyik fontos színházi központjává vált.

Tompa Gábor az Európai Színházi Unió (UTE) többször újraválasztott elnöke, Kolozsváron a nevéhez fűződik az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megalapítása is, amely az elmúlt két évtizedben Erdély egyik fontos kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Munkásságát ugyanakkor nemcsak szakmai elismerések, hanem viták is kísérték. Pályafutását ugyanakkor több szakmai vita is kísérte. Kritikusai időről időre felvetették egyes rendezéseinek újraalkotásával kapcsolatos szerzői jogi és alkotói kérdéseket, különösen akkor, amikor korábbi előadásait más társulatokkal vitte színre, illetve amikor egyes produkciók között erős formai és koncepcionális hasonlóságokat véltek felfedezni.

Az elmúlt években több alkalommal került a figyelem középpontjába vezetői döntései és közéleti megszólalásai miatt is. Az egyik ilyen a 2018-ban komoly visszhangot váltott ki az úgynevezett Zholdak-ügy, amikor a kolozsvári színházban dolgozó ukrán rendező munkamódszereivel kapcsolatban merültek fel bántalmazási vádak. A #MeToo mozgalomról és a politikai korrektségről megfogalmazott álláspontja több alkalommal ütközött a fiatalabb színházi generációk és jogvédő szervezetek nézeteivel. Bírálta a politikai korrektséget és a független sajtót is, például amikor a Transtelexen azt elemeztük, hogy miért hívta a kolozsvári színházba az összeesküvéselméleteiről elhíresült Drábik Jánost.

Nemrégiben a budapesti Nemzeti Színházban tervezett Ionesco-rendezésének elmaradása is szakmai vitákat váltott ki. A produkció elhalasztásának hivatalos okaként végül egészségügyi problémára hivatkoztak, azonban a színházi sajtóban etikai kérdéseket felvető vélemények is megjelentek. Az érintettek ugyanakkor visszautasították a felmerült vádakat.

A UNITER életműdíja ugyanakkor elsősorban a művészi, oktatói és intézményépítő munkát ismeri el, amelyet Tompa Gábor az elmúlt évtizedekben végzett, és amelynek révén meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyar színház nemzetközi láthatóságának növelésében.