Az izraeli vezérkari főnök szerint Libanonban nincs tűzszünet, továbbra is háború zajlik

Az izraeli hadsereg megint elmondta, hogy szerintük a Hezbollah mentőket használ katonai célokra. Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője X-en azt írta: a Hezbollah széles körben használja a mentőautókat így, de bizonyítékot nem mutatott be az állításaira.

A The Guardian néhány héttel ezelőtt megnézte az Izrael által támadott mentőautóikat, nem találta nyomát a katonai használatnak. A libanoni egészségügyi dolgozók és tisztviselők szerint Izrael szándékosan célozza az egészségügyi személyzetet és létesítményeket.

(The Guardian)

Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szerint az ország a tűzszünet kihirdetése óta nem indított semmilyen támadást egyetlen ország felé sem, egészen mostanáig. A közlemény szerint az elmúlt órákban több hírügynökség is olyan jelentéseket közölt, amelyek drón- és rakétatámadásokról számoltak a Perzsa-öböl déli partvidékén fekvő országok létesítményei ellen.

Az IRGC azt írja: amennyiben ezek a jelentések valósak, a támadások „kétségkívül a cionista ellenség vagy az Egyesült Államok művei”. Kiemelték, hogy minden olyan cselekmény, amiről nem számolnak be hivatalos közleményben, nem kapcsolódik hozzájuk.

(CBS News)

Szaúd-Arábia megerősítette, hogy támadás érte az olaj- és gázlétesítményeit, köztük a kulcsfontosságú Kelet–Nyugat olajvezetéket is, írja a helyi állami hírügynökség (SPA) egy, az energiaügyi minisztériumban dolgozó névtelen forrásra hivatkozva.

A jelentés, amiben ezt leírják, nem jelzi, hogy mikor történtek a támadások, de azt igen, hogy egy szaúdi állampolgár meghalt, és heten megsérültek.

A SPA szerint az energia-infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadások jelentős hatást gyakoroltak az olajkitermelésre és -szállításra. A térségben naponta átlagosan 12,1 millió hordó ellátás esett ki a rendelkezésre álló adatok szerint.

Amena Bakr, a Kpler adatelemző és piaci hírszerző platform elemzője a CNN-nek azt mondta, hogy a Kelet–Nyugat olajvezeték kulcsfontosságú volt a Hormuzi-szoros megkerüléséhez.

(CNN)

A Hezbollah egy közleményben azt írta: azért támadta Izraelt, mert az ország megsértette a tűzszünetet. A Libanonban működő síita szervezet azt állítja, hogy Észak-Izrael egyik települését, Kiryat Shmonát és Misgav Am térségét támadta, válaszul azokra a csapásokra, amik szerintük a tűzszünet megsértését jelentik.

A csoport szerint a válaszcsapások addig folytatódnak, amíg „az izraeli–amerikai agresszió országuk és népük ellen meg nem szűnik”.

(BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Ejal Zamir azt mondta, hogy az izraeli csapatok továbbra is folytatják harci műveleteiket Dél-Libanonban, és nincs tűzszünet a Hezbollahhal. Zamir szerint Libanon a fő hadműveleti területük, és „Irán esetében tűzszünet van érvényben, de bármikor visszatérhetünk a harcokhoz”.

Szerdán az izraeliek jelentős támadást hajtottak végre Libanonban, a helyi hatóságok szerint több mint 300 ember halt meg. Ez volt a leghalálosabb nap a háborúban azóta, hogy március 2-án kiújultak a harcok Zirael és a Hezbollah között.

Több államfő elítélte az izraeli csapásokat, és felszólította az országot arra, hogy Libanon is kerüljön be az amerikai–iráni tűzszüneti megállapodásba.

(The Guardian)

Volodimir Zelenszkij szerint a Közel-Keleten ukrán egységek iráni gyártmányú Sahed drónokat lőttek le. Az X-en azt írta: megmutatták néhány országnak, hogyan kell a drónelfogó rendszereket használni.

„Elpusztítottunk iráni Sahedeket? Igen. Csak egy országban? Nem, több országban. Az én szememben ez siker” – írta a közösségi oldalon.

Az ukrán elnök szerint a csapatai aktív műveletekben vettek részt, amik során hazai gyártású, harcban már bizonyított elfogó drónokat használtak.

„Ez nem kiképzésről vagy gyakorlatról szólt, hanem arról, hogy segítsünk egy olyan modern légvédelmi rendszer kiépítésében, ami ténylegesen működik” – mondta.

(The Guardian)

Az iráni legfőbb vezető írásos üzenetben jelentette ki, hogy az iráni rezsim nem akart háborút az Egyesült Államokkal és Izraellel. Modzstaba Hamenei azért hozzátette, hogy az országa a jogait meg fogja védeni. Azt is írta, hogy az egész ellenállási frontot egységként kezelik, utalva erre Libanonra, ahol Izrael Irán szövetségesével, a Hezbollahhal harcol.

Hamenei kinevezése óta nem jelent meg nyilvánosan, írásos nyilatkozatokat ad ki, amiket többnyire az állami tévé műsorvezetői olvasnak fel, most is ez volt a helyzet. Feltételezik, hogy megsérült az apja, vagyis a korábbi legfelsőbb vezető elleni támadásban, az állami televízió szerint azonban már felépülőben van.

(CBS News)

Az Institute of the Study of War (ISW) kutatóintézet szerint Irán lépéseket tesz annak érdekében, hogy ellenőrzése alatt tartsa a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri forgalmat, és ezzel nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra. Ennek hatására az olajárak magasan maradnak, így Irán kedvezőbb tárgyalási pozícióból vághat neki a közelgő amerikai tárgyalásoknak.

A szervezet szerint Irán azt tervezi, hogy naponta legfeljebb 15 hajót enged át a szoroson, pedig a háború előtt akár napi 140 is közlekedett az útvonalon.

Az iráni Kikötői és Tengerészeti Szervezet április 8-án ábrát tett közzé arról, hogy melyek a kijelölt be- és kilépési útvonalak a szorosban. Figyelmeztetett arra, hogy a kijelölt utakon kívül közlekedő hajók aknákba ütközhetnek.

(The Guardian)

A Fehér Ház felszólította a tisztviselőit, hogy ne használják arra a belsős, titkos információikat, hogy a Polymarkethez hasonló fogadóoldalakon kaszáljanak. Az elmúlt időszakban a kormány néhány nagyobb döntése előtt valakik gyanúsan jól időzített fogadásokat tettek, ami miatt szakértők arra gyanakszanak, hogy a releváns infók kiszivárogtak.

Például a héten, pont mielőtt bejelentették az amerikai–iráni tűzszünetet, több új fiók is megjelent a Polymarketen, amik nagyon specifikus, jól időzített fogadásokat tettek arról, hogy április 7-én lesz egy ilyen bejelentés. Volt, amelyik ezzel több ezer dollárt nyert.

(Reuters)

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a jövő hétre egy Izrael és Libanon közötti fegyverszünet-tárgyalást szervez. A célja az lenne, hogy a felek megállapodjanak a Hezbollah lefegyverzéséről és a békés kapcsolat megalapozásáról. A tárgyalást Michael Issa, az USA libanoni nagykövete vezetné, és többek között a libanoni és izraeli nagykövetek vehetnének majd részt rajta.

Netanjahu csütörtökön azt mondta, hogy még nincs tűzszünet, és addig lövik Libanont, amíg a Hezbollahot veszélyesnek tartják. Ettől függetlenül felszólította kormányát, hogy kezdjék meg az egyeztetést a libanoni vezetéssel.

(CBS)

Donald Trump egy NBC Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy beszélt Benjámin Netanjahuval, és arra kérte, hogy legyen egy kicsit visszafogottabb Libanonnal kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint izraeli kollégája ebbe beleegyezett. Hozzátette, hogy szerinte Izrael csökkenti a Libanont érő támadásai számát, de ennek inkább az ellenkezője tűnt igaznak.

Netanjahu nem sokkal később kijelentette, hogy nem lesz fegyverszünet Libanonban, tovább fogják lőni a Hezbollah állásait. Megjegyezte, hogy arra utasította kormányát, hogy minél előbb vegyen fel közvetlen kapcsolatot a libanoni vezetéssel. Arról akar tárgyalni, hogy építik le a Hezbollahot, valamint a két ország békés kapcsolatának felépítéséről.

(Guardian)

A háború 41. napjának eseményei:

• Megkezdődtek az amerikai–iráni tárgyalások előkészületei, lezárások léptek életbe Iszlámábádban.
• A német kancellár abban bízik, nem lesznek repedések a NATO-n.
• Trump arról posztolt a közösségi médiában, hogy Irán minden eddiginél nagyobb pusztításra számíthat, ha nem tartja magát a tűzszüneti megállapodáshoz.
• Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy csütörtökön leállították a hajózást a Hormuzi-szorosban, miután szerintük Izrael megsértette a tűzszünetet Libanon szerdai bombázásával.
• Nem árulta el a NATO főtitkára, hogy Trump ki akar-e lépni a katonai szövetségből.
• Megtorpantak a piacok a tűzszünet megingását látva.
• Netanjahu szerint ott csapnak le a Hezbollahra, ahol csak szükséges. Ezzel arra utalt, hogy Izrael csapást mért Libanonra az iráni tűzszünet kezdete után.