- Az izraeli védelmi miniszter szerint Ali Laridzsánit, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárát és Golamreza Szolejmanit, az önkéntesekből álló Baszidzs-milícia vezetőjét is megölték egy keddre virradó támadással, később ezt az iráni állami média is megerősítette.
- Lemondott az amerikai terrorizmus elleni központ vezetője, Joseph Kent, mert szerinte Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra, ezért nem indokolt az amerikai részvétel a háborúban.
- Lengyelország nem küldene katonákat a Közel-Keletre, és az USA többi szövetségese sem lelkesedik a beavatkozásért.
- Donald Trump szerint hamarosan véget érhet a háború, Irán szerint viszont az USA nem képes elpusztítani a haderejüket.
- Trump továbbra is kritikus a NATO-val, amiért nem támogatták a harcukat.
- Az amerikai elnök szerint váratlanul érte, hogy a háború kezdete után Irán válaszcsapásokat indított az Öböl-országok ellen, sajtóértesülések szerint viszont erre tanácsadói előre figyelmeztették.
- Irán házelnöke szerint zárva tartják a Hormuzi-szorost, a háború vége után pedig szerinte minden megváltozik a Közel-Keleten.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Az Irán elleni műveletekben részt vevő amerikai Gerald R. Ford repülőgép-hordozón tűz ütött ki még a múlt csütörtökön, és közel kétszáz tengerészt kellett füstmérgezés miatt kezelni, írta a New York Times tisztviselőkre hivatkozva.
A Vörös-tengeren állomásozó hadihajó már kilenc hónapja bevetésen van, mielőtt a Közel-Keletre érkezett volna a Venezuela elleni műveletekben vett részt a Karib-tengeren, és több elemző szerint a hosszú időtartam a legénység morálját is megtépázta.
A tűz a hajó fő mosodájában ütött ki, és hálóhelyeket is veszélyeztetett. Több száz tengerész a padlón és asztalokon aludt. A tűz megfékezése 30 órába telt, egy katonát sérülései miatt el kellett szállítani a hajóról.
Az amerikai hadsereg közlése szerint a Gerald R. Ford hajtóművén nem keletkezett kár, a hajó teljes mértékben működőképes. Ezzel együtt a hajó egyelőre meghatározatlan ideig Kréta egyik kikötőjébe húzódik be.
A hadihajó fedélzetén közel ötezer tengerész tartózkodik, 75 repülőgépet is képes fogadni. Olyan vadászgépek is vannak a fedélzetén, mint az F-18 Super Hornet.
A támogató hajók, mint például a Ticonderoga osztályú irányított rakétacirkáló Normandy, az Arleigh Burke osztályú irányított rakétarombolók, a Thomas Hudner, a Ramage, a Carney és a Roosevelt, föld-levegő, föld-felszín és tengeralattjáró-elhárító képességekkel rendelkeznek.
Fehér János
Irán biztonsági főnökét, Ali Laridzsánit megölték, erősítette meg kedden az iráni média, írta a Reuters.
Laridzsáni Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkára volt, korábban volt parlamenti házelnök és fontos politikai tanácsadó is Ali Hamenei mellett a Trump-kormánnyal folytatott nukleáris tárgyalások során.
Oroszország kiszélesíti katonai együttműködését Iránnal és egyre több hírszerzési információt oszt meg vele, írta az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal.
A lap szerint az oroszok műholdképeket és magasabb szintű dróntechnológiát is megosztanak Iránnal, hogy ezzel is támogassák az amerikai erők elleni támadásokat.
Az iráni állami média megerősítette, hogy megölték Golamreza Szolejmanit, a Baszídzs-milícia vezetőjét, aki a Forradalmi Gárda egyik vezető személye is volt.
Korábban az izraeli hadsereg már bejelentette, hogy az iráni elnyomórendszer egyik kulcsfigurájának tekintett Golamrezát megölték egy Teheránt ért légicsapással.
A Forradalmi Gárda közleménye szerint ez a „gyáva merénylet” rámutat a Baszídzs „fontos szerepére és fontosságára” az Egyesült Államok és Izrael elleni harcukban.
(Guardian)
Kedd este több robbanást hallottak Irak fővárosában, Bagdadban. Egy biztonsági tisztviselő az amerikai nagykövetség ellen indított drón- és rakétatámadásról számolt be.
Egy szemtanú azt mondta az AFP hírügynökség munkatársának, hogy robbanásokat látott az égen, amikor a nagykövetség légvédelme hárította el a rá kilőtt lövedékeket. Egy másik szemtanú szerint a nagykövetség egyik erkélye lángra kapott egy drón támadása miatt.
(Guardian)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta az Egyesült Királyság parlamentjében tartott beszédében, hogy már 201 ukrán drónelhárító katonai szakértő van a Közel-Keleten, hogy segítsenek az iráni Sahed drónok elfogásában.
Zelenszkij felsorolta, hogy már az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Szaúd-Arábiában is van egységük, és egy csapatuk már úton van Kuvaitba. Ha szükséges, még 34 szakértőt tudnak a Közel-Keletre vezényelni.
„Ukrajna képes naponta körülbelül 2000 elfogó drónt gyártani, és ennek a mennyiségnek a felét szállíthatja szövetségeseinek, hogy segítsen megerősíteni védelmüket” – mondta az ukrán elnök.
Elterjedt, hogy Benjámin Netanjahu meghalt, aminek szóbeszéd voltát az izraeli miniszterelnök videók közzétételével cáfolja.
Donald Trump akarta, hogy jöjjek ide, és bizonyosodjam meg arról, hogy jól van, mondta egy friss videóban Mike Huckabee amerikai nagykövet, amire Netanjahu azt felelte: „Igen, Mike, élek.”
„Kezet ráztunk, és minden kézen öt ujj volt” – kommentálta az eseményeket Netanjahu. Ezzel a mondatával egy másik teóriát cáfolt. Többek szerint az utóbbi időben megjelent videókat mesterséges intelligenciával készítették Netanjahuról. Az MI-videók egyik gyerekbetegsége, hogy időnként felesleges számú végtagokat vagy ujjakat tesz a képre, ennek szólt Netanjahu megjegyzése.
Az izraeli elnök ezek után azzal büszkélkedett, hogy két iráni vezetőt is megöltek, Ali Láridzsánit, az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetőjét, és Golamreza Szolejmanit, a Baszidzs-milícia vezetőjét.
„Amit az elnök és az amerikai erők csinálnak, csodálatos. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy vállat vállnak vetve állunk velük, és megszabadulunk ezektől az őrültektől, akik atomfegyvereket szeretnének kifejleszteni, hogy azokat minden amerikai városba eljuttassák, miután Izraelt elpusztították. Ezt nem fogják megtenni. Mi töröljük el őket” – mondta Netanjahu.
„Nem vagyunk részesei a konfliktusnak, ezért Franciaország a jelenlegi helyzetben nem fog részt venni a Hormuzi-szoros megnyitását vagy felszabadítását célzó műveletekben” – mondta Emmanuel Macron a Francia Védelmi Tanács ülésén. Korábban Donald Trump szólította fel az amerikaiakkal szövetséges országokat, hogy küldjenek olyan hadihajókat a szorosba, amelyekkel tankereket kísérhetnek.
Marcon a mostani szerepvállalást elutasította, de később, a támadások elültével, Franciaország feltűnhet a térségben egy nemzetközi akcióban, hogy a tengeri forgalmat biztosítsa.
„Készen állunk arra, hogy más nemzetekkel együtt felelősséget vállaljunk egy kísérőrendszerért” – mondta Macron.
(Euronews)
Fehér János
Donald Trumpot újra és újra megkérdezik arról, hogy meddig tarthat az Iránnal folytatott háború, amire mindig csak azt a homályos választ adja, hogy rövid időn belül véget ér. Kedden az Ovális Irodában is ezt a panelt vette elő kérdésekre.
Azt mondta, hogy bár az Egyesült Államok még nem áll készen arra, hogy lezárja a háborút, „de a közeljövőben ki fogunk vonulni”.
Trump szerint Irán már eddig olyan károkat szenvedett el, hogy az újjáépítés legalább egy évtizedig fog tartani, de arra a kérdésre, hogy a kormánynak mi a közeli terve Iránnal csak annyit mondott, hogy az országot „minden szempontból megtizedelték.”
(CNN)
Donald Trump is reagált a Nemzeti Terrorizmus Elleni Központ távozó vezetőjének, Joseph Kentnek a lemondó nyilatkozatára.
Kent azt állította, hogy Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra, és a háborúba csak Izrael és amerikai lobbicsoportok nyomására lépett be az USA.
Trump azt mondta Kentről: „Olvastam a nyilatkozatát. Mindig is kedves fickónak tartottam, de mindig is gyengének tartottam a biztonsági kérdésekben, nagyon gyengének a biztonsági kérdésekben.”
„Nem ismertem jól. De amikor elolvastam a nyilatkozatát, rájöttem, hogy jó dolog, hogy kiszállt, mert azt mondta, hogy Irán nem jelent fenyegetést. Irán fenyegetés volt, minden ország felismerte, mekkora fenyegetést jelent Irán” – folytatta Trump.
Kent lemondásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
(BBC)
Három libanoni katona izraeli csapások következtében halt meg, közölte a libanoni hadsereg.
Izrael az Irán ellen indított támadásokkal szinte egyidejűleg az iráni támogatást élvező Hezbollah terrorszervezetre is folyamatosan csapást mér. Izrael rendszeresen támad dél-libanoni pontokat, amelyek miatt már több százezer libanoni civilt szólítottak fel rá, hogy hagyják el a lakóhelyüket.
A Hezbollah kisöprésében a libanoni kormány is érdekelt, illegálisnak is minősítették a szervezetet, de nincs meg az ereje ahhoz, hogy leszereljék azt. Izrael korábban arra tett ígéretet, hogy a libanoni reguláris haderőt nem támadja majd.
Izrael most azt közölte, hogy tudomásul veszik az állítást, hogy három libanoni katonát öltek meg, és azt ígérte, hogy kivizsgálják az eseteket.
H.A. Hellyer, a Royal United Services Institute főmunkatársa szerint az iráni tisztviselők régóta elkészítették már a vészhelyzeti tervüket arra az esetre, ha az ellenfeleik kiiktatnak magas rangú személyeket.
Izrael azt állítja, hogy megölte Ali Laridzsánit, az egyik legbefolyásosabb iráni döntéshozót, és az Baszídzs-milícia vezetőjét, akik helyébe új vezetők léphetnek. Hellyer szerint az iráni rezsim eddig is a rugalmasságra volt építve, és várhatóan ez a rugalmasság jellemzi majd a következő időszakban is.
„Amikor Hameneit meggyilkolták, volt egy tervük. Nagyon gyorsan megvalósították. Néhány hónappal ezelőttről származó jelentéseink vannak, amelyek azt mutatják, hogy akár a négy szinttel lejjebb lévő parancsnokoknak és a magas rangú tisztviselőknek azt mondták, hogy halál vagy merénylet esetén nevezzék ki utódjaikat” – mondta Hellyer.
(CNN)
Fehér János
Donald Trump amerikai elnök továbbra is szapulja a NATO-t. A Truth Socialön arról írt, hogy bár a legtöbb NATO-ország tudott az Irán elleni műveletről, sőt, helyeselte is azt, egyikük sem akart a részese lenni.
Trump szerint a NATO egyirányú utcává vált – a szövetségeseket már csak idézőjelesen használta – , amelyikben az Egyesült Államok megvédi a partnereit, de érte senki sem tesz semmit. Ezzel együtt az amerikai elnök úgy látja, hogy olyan csapást mértek Iránra minden téren, hogy az már sem az USA-t, sem a közel-keleti szövetségeseit, sem senkit a világon nem tudnak veszélyeztetni.
„Mivel ilyen katonai sikereket érünk el, már nincs szükségünk NATO-országok segítségére, és nincs is rá igényünk. Soha nem is volt. Sőt, az Amerikai Egyesült Államok elnökeként, amely messze a leghatalmasabb ország a világon, azt mondanám, hogy nincs szükségünk senki segítségre” – írta Trump.
Az amerikai elnök hétfőn arról beszélt, hogy azoknak az országoknak segíteniük kellene, aki a Hormuzi-szoroson átmenő kereskedelem előnyeit élvezik. Azt is bejelentette, hogy hamarosan megnevezi azt a néhány országot, amelyek felajánlották a segítségüket a szorosnál.
Fehér János
Izrael enyhített a korlátozásokon, így keddtől a korábbinál több utas repülhet európai városokba a tel-avivi Ben Gurion repülőtérről, írta a Times of Israel.
A közlekedési minisztérium új rendelkezése szerint egy járatra már nem maximum 100, hanem 120 utas ülhet fel, de ez csak a három izraeli légitársaság, az El Al, az Israir és az Air Haifa által üzemeltetett járatokra vonatkozik.
A minisztérium tovább enyhítéseket fontolgat, valószínűleg már a hétvége előtt engedélyezni fogják, hogy az európai célállomásokra tartó keskeny törzsű gépeken már 170-en is utazhassanak.
Fehér János
Joseph Kent, az amerikai Nemzeti Terrorizmus Elleni Központ a X-en tette közzé lemondólevelét, amelyben azt írta Donald Trump elnöknek címezve, hogy Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra, és a háborúba csak Izrael és annak amerikai lobbicsoportjainak nyomására lépett be az USA. (Az ügyről bővebben itt írtunk.)
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke azt mondta, országa nem fog katonákat küldeni az iráni háborúba. Az amerikai elnök, Donald Trump hétfőn arra kérte katonai szövetségeseit, járuljanak hozzá a Hormuzi-szoros biztosításához.
Tusk azt mondta, hogy Lengyelország szárazföldi, légi és tengeri erőivel sem kíván belépni a konfliktusba, mivel jelenleg az orosz–ukrán háború miatt az európai védelem megerősítése az elsődleges.
Több ország jelezte, hogy kimaradnak a háborúból. Friedrich Merz német kancellár azt mondta, Irán kérdése nem a NATO ügye, Franciaország pedig azt közölte, hogy flottájukat nem fogják közvetlenül a Hormuzi-szoroshoz vezényelni.
Spanyolország és Olaszország már korábban közölték, hogy nem vezényelnek hajókat a szoroshoz, amely jelenleg Irán támadásai és fenyegetései miatt gyakorlatilag nem járható.
Finnország elnöke, Alexander Stubb is azt mondta, nem támogatná a helyzet eszkalálását azzal, hogy katonai segítséget nyújt az Egyesült Államoknak. Trump szerint meglepő, hogy más országok nem lelkesednek a részvételért.
45 millió embert taszíthat éhínségbe a közel-keleti háború, amennyiben folytatódik – állapította meg az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) keddi elemzésében. Az élelmiszer, az olaj és a szállítmányozás árának növekedése globális szinten 319 millió fölé növelné az éhező emberek számát.
Az árak növekedése minden idők legsúlyosabb éhezését idézheti elő, mondta a szervezet helyettes ügyvezető igazgatója, Carl Skau. A szállítási költségek 18 százalékkal emelkedtek azóta, hogy február 28-án az USA és Izrael támadást indított Irán ellen. Már a háború előtt is voltak területek, ahol az éhezés minden korábbinál nagyobb méreteket öltött.
(Reuters)
Katar hatóságai közölték, hogy az ország rakétavédelmi rendszere kivédett egy Irán felől érkező támadási hullámot. Kora délután az Egyesült Arab Emírségek azt közölte, hogy védelmük 10 iráni ballisztikus rakétát és 45 drónt fogott el kedden – írja az AP.
A Times of Israel szerint az Egyesült Arab Emírségek eddig 314 ballisztikus rakétát, 1672 drónt, és 15 robotrepülőgépet hatástalanított a háború kitörése óta.
Izrael hadserege közölte, hogy újabb légitámadásokat indítanak Irán fővárosa, Teherán ellen. Az IDF közölte, hogy Irán újabb válaszcsapásokat hajt végre Izrael ellen, az AP hírügynökség szerint Izrael légvédelme működésbe lépett. Kora délután Katar fővárosában, Dohában is légvédelem hangjai hallatszódnak.
Kovács Pál
Törmelékdarabok találtak el egy lehorgonyzott tankerhajót az Egyesült Arab Emírségek partjainál, amikor kedd reggel Irán több hullámban támadásokat indított.
Nagy-Britannia szerint a hajó az Ománi-öbölben, Fudzsejra partjainál volt, a jelentés szerint kisebb károk keletkeztek a hajó szerkezetében, senki nem sérült meg.
A háború kezdete óta nagyjából 20 hajót támadtak meg a régióban, az iráni támadások gyakorlatilag teljesen gátolják a forgalmat a Hormuzi-szoroson, ahol a világ összes olaj- és földgáz-kereskedelmének 20 százaléka halad át.
(AP)
Meghalt két palesztin a Gázai övezetben, ahol Izrael kedden indított légitámadást. A támadásban eltaláltak egy járművet egy Rafah térségében fekvő táborban – közölte a Palesztin Vörös Félhold segélyszervezet.
A Vöröskereszt szerint az iráni civilek is súlyos következményekkel néznek szembe a háború miatt. Vincent Cassard, a Vöröskereszt iráni küldöttségének vezetője szerint riasztó az emberveszteség. Elmondta, hogy iskolák, kórházak és az Iráni Vörös Félhold létesítményei is megrongálódtak.
Az izraeli média szerint Ali Laridzsánit fiával együtt egy rejtekhelyként szolgáló lakásban érte a halálos támadás.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac azt mondta, hogy Laridzsánit likvidálták, és hozzátette, hogy utasítást adtak a hadseregnek arra, hogy folytassa az iráni vezetés felkutatását.
Ali Laridzsánit, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárát legutóbb pénteken látták nyilvánosan, amikor részt vett egy demonstráción. Irán továbbra sem erősítette meg a politikus halálát.
(CNN)
Miután Izrael közölte, hogy hadserege megölte Irán Ali Laridzsánit, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárát, az iráni média közzétett egy írott nyilatkozatot a politikustól. Az üzenet a korábban megölt iráni tengerészek temetésére szólt.
Az üzenet nem cáfolja, hogy Izrael valóban megölte volna a politikust. Laridzsáni halálát Irán ez idáig nem erősítette meg.
Izrael védelmi minisztere bejelentette, hogy az éjszakai támadással megölték Ali Laridzsánit, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárát. Az iráni média eközben azt jelentette be, hogy Laridzsáni hamarosan egy üzenettel jelentkezik.
Laridzsáni híres iráni politikai család sarja. Korábban volt parlamenti házelnök és fontos politikai tanácsadó is Ali Hamenei mellett a Trump-kormánnyal folytatott nukleáris tárgyalások során.
Legalább egy hónappal elhalasztaná a március végére tervezett kínai látogatását az amerikai elnök. Donald Trump azt mondta, március 31. és április 2. közé tenné át a találkozót. Kína közölte, hogy folyamatban vannak az egyeztetések az új időpontról.
Az alsóbb szinteken már megkezdődött tárgyalások középpontjában az amerikai vámok alakulása, a kínai ritkaföldfémek és mágnesek amerikai piacra jutása, az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozások, valamint a kínai mezőgazdasági import áll.
Kína az iráni energiaexport egyik fő vásárlója, olajimportjának mintegy 45 százaléka ezen a tengeri útvonalon halad át. Peking korábban bírálta az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított támadásait.
Izrael hadserege azt közölte, hogy meghalt Gholamreza Soleimani, az iráni Baszídzs félkatonai szervezet feje az izraeli támadásokban. A keddre virradó éjjel Izrael több iráni vezetőt is célba vett, Soleimani halálát kedd délelőtt erősítették meg. Az izraeli támadásban szintén meghalt a félkatonai szervezet helyettes parancsnoka és több másik tisztségviselője is.
Soleimanit akkor érte a támadás, amikor egy táborhelyen tartózkodott, amelyet nemrég hozott létre a Baszídzs. Az izraeli hadsereg szerint a tábort azután állították fel, hogy a milícia bázisait támadások érték.
A militáns szervezet legfőképp arról ismert, hogy komoly szerepet vállalt a tavaly év végén felerősödő iráni tüntetések leverésében, amely során több ezer iráni civilt ölhettek meg.
Izraeli tisztviselők szerint Gholamreza Soleimani, a Baszídzs-milícia parancsnoka is célpontja volt az éjszaka Iránban végrehajtott izraeli támadásnak. Egyelőre nem tudni, hogy Soleimani meghalt vagy megsérült-e a támadásban – írja a Times of Israel.
Izraeli tisztviselők szerint az éjszaka Iránban végrehajtott légitámadásban Ali Laridzsáni iráni magas rangú tisztviselőt, a Nemzetbiztonsági Tanács titkárát is célba vették. Róla sem lehet még tudni, hogy meghalt vagy megsérült-e.
„A Hormuzi-szoros nem lehet ugyanaz, mint korábban, és nem térhet vissza a korábbi állapotába” – mondta Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament házelnöke, aki szerint Izrael és az Egyesült Államok nem képes elpusztítani Irán haderejét.
Az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros válságának egyelőre nincs vége, mondta Ghalibaf egy tévéinterjúban. Irán katonai létesítményeit a háború kezdete óta intenzíven támadja az amerikai és az izraeli haderő, de a házelnök szerint Irán tanult a tavalyi 12 napos háborúból, és már átrendezte a rakétarendszereit.
„Azt hiszik, bombázókkal elpusztíthatják a létesítményeinket, de nem tudják, hogy a koncepciónk teljesen megváltozott” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy Irán nem fogja megadni magát. Szerinte a háború végeztével minden megváltozik a Közel-Keleten, és semmi sem lesz úgy, ahogyan azt az USA szeretné.
(CNN)
Kovács Pál
26 dél-koreai hajó tartózkodik a lezárt Hormuzi-szoros környéki vizeken 183 emberrel a fedélzeten – közölték az ország hatóságai.
A dél-koreai külügyminisztérium szóvivője kedden elmondta, hogy a hatóságok folyamatos kapcsolatban állnak a szomszédos országokkal az élelmiszer- és egyéb ellátmányok biztosításának megkönnyítése érdekében a hajók legénysége részére.
(AP)
„Senki nem számított erre, megdöbbentünk” – mondta Donald Trump arról, hogy a háború kezdete után Irán szerinte váratlanul indított támadásokat a szomszédos, Öböl menti országok ellen. A Reuters hírügynökség azonban amerikai tisztviselőktől úgy értesült, hogy az amerikai elnököt előre figyelmeztették, hogy támadásukra Irán válaszcsapásokkal reagálhat az Egyesült Államok Öböl menti szövetségesei ellen. Az amerikai elnököt emellett arról is tájékoztatták, hogy Irán a Hormuzi-szorost is lezárhatja a konfliktus miatt, állítják a források.
Irán az éjjel további rakétákat lőtt ki Izraelre, ezzel is jelezve, hogy még mindig képes nagy hatótávolságú támadásokat indítani – annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Izrael két hete tartja nyomás alatt az országot. Irán csapásokat mért az Egyesült Arab Emírségek területén lévő olajipari infrastruktúrára is Fudzsejra városánál.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás