Irán azt állítja, célba fog venni minden amerikai és izraeli hajót, ami a Hormuzi-szoroshoz megy

A közel-keleti konfliktusról szóló hírfolyamunkat szombaton is folytatjuk.

Az iráni külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy ha az európai országok bevonódnak a háborúba, akkor legitim célpontokká válnak – írja a BBC. A külügyminiszter-helyettes szerint ha bármely ország „csatlakozik Amerika és Izrael Irán elleni agressziójához, akkor Irán válaszcsapásainak legitim célpontjaivá válik”.

Bár a Reutersen megjelent jelentések szerint az iráni forradalmi gárda elrendelte, hogy ne lépjen be senki a Hormuzi-szoroson, az iráni állami médiának az iráni hadsereg szóvivője most mégis azt állította, hogy ők nem tervezik a szoros lezárását. Hozzátette azonban, hogy minden Izraelhez vagy az Egyesült Államokhoz tartozó hajót célba fognak venni.

A forgalom drasztikusan lecsökkent a szorosban azóta, hogy amerikai-izraeli támadás érte egy hete Iránt. A folyamatos támadásveszély miatt a tartályhajók a szoros két oldalán rekedtek, aminek hatása van globálisan is, hiszen a világ olajtermelésének egyötöde, illetve jelentős mennyiségű földgáz halad át általában a szoroson. Irán azt állította, egyetlen hajót sem fognak megakadályozni az átkelésen, de a hajó biztonságáért maguk a hajók a felelősek. A New York Times arról számolt be, hogy múlt hét szombat óta több tartályhajót is megtámadtak.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt Maszúd Peszeskján iráni elnökkel, közölte a Kreml. A telefonhívás során Putyin részvétét fejezte ki Irán legfelsőbb vezetőjének halála, illetve más vezetők és civilek halála miatt. Az Ukrajna megtámadása után maga is háborúban álló orosz elnök Irán vezetőjének azt mondta, hogy szerinte ellenségeskedés helyett diplomáciai megoldást kell találni. A Kreml közleménye szerint a két vezető megállapodott abban, hogy továbbra is tartják a kapcsolatot.

(BBC)

Irán ENSZ-megbízottja szerint 1332 iráni civil halt meg a háborúban. Amir Szaeid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete háborús bűnökkel vádolta meg az Egyesült Államokat és Izraelt, azt állította, a két ország „bebizonyította, hogy nem ismer vörösvonalat bűncselekmények elkövetésében”.

Szerinte a két ország „sűrűn lakott civil területeket támad”, ezért arra kérte az NSZ Biztonsági Tanácsát, hogy azonnal cselekedjen, mert a cselekvés elmulasztása „katasztrofális következményekkel jár majd”. Iravani visszautasította Trump azon kijelentését, hogy Amerika beleszólhasson Irán következő vezetőjének kiválasztásában, szerinte ez sérti az ország szuverenitását és függetlenségét.

(Guardian)

Donald Trump bejelentette, hogy miután pénteken találkozott védelmi vállalatokkal, megállapodott velük bizonyos fegyverek gyártásának megnégyszerezésében. Trump a közösségi oldalán azt írja, a „kiváló osztályú” fegyverek gyártását gyorsítják fel, mert minél előbb el akarják érni „a legmagasabb mennyiségi szintet” ezekből.

Az amerikai elnök szerint a bővítés már három hónappal korábban kezdődött, azaz a fegyverek gyártása már folyamatban van. „Lényegében korlátlan mennyiségű, közép- és felső-középkategóriás lőszerrel rendelkezünk, ilyet használunk például Iránban és nemrégiben Venezuelában is”.

A Fehér Házban tartott találkozón részt vettek a BAE Systems, a Boeing, a Honeywell Aerospace, az L3Harris Missile Solutions, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és Raytheon vezérigazgatói. Két hónap múlva újra találkoznak, zárta az amerikai elnök.

Katar védelmi minisztériuma azt állítja, hogy az ország légvédelmi rendszerei pénteken tíz drónból kilencet elfogtak. Katar szerint Irán reggeltől estig támadási hullámokat indított az ország ellen. A tizedik drón lakatlan területre csapódott be, sérülés nem történt.

A ghánai fegyveres erők azt állítják közleményükben, hogy pénteken rakétatalálat érte Ghána ENSZ békefenntartó zászlóaljának libanoni főhadiszállását, két katona megsérült. Joseph Aoun libanoni elnök is beszámolt róla, hogy támadás ért egy dél-libanoni bázist, amely az ENSZ békefenntartó erőihez tartozik.

(Reuters, BBC)

Az iraki amerikai misszió és az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége is arról posztolt az X-en, hogy „Iránnal szövetséges terrorista milíciacsoportok” vehetik célba az iraki Kurdisztán régióban a külföldiek által látogatott szállodákat. A közlemény az amerikai állampolgárokat arra szólítja fel, hogy amíg biztonságosan megtehetik, távozzanak a szállodákból.

A közlemény azt kéri azoktól az amerikaiaktól, akik nem utaznak el a régióból, hogy gondolják át, hol tudnak biztonságosan megszállni elegendő élelmiszerrel, vízzel, gyógyszerekkel és egyéb alapvető cikkekkel felszerelve.

Az Egyesült Államok jó úton halad az iráni légtér ellenőrzésének megszerzése felé – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt újságírók előtt. Leavitt azt is állította, hogy Washington jelenleg vizsgálja a potenciális jelölteket Irán élére, de erről bővebb információt nem volt hajlandó megosztani.

Donald Trump pénteken azt nyilatkozta, hogy nem fognak megállapodni Iránnal, ha az ország nem adja meg feltétel nélkül magát. Leavitt szerint ezt Trump úgy értette, hogy amikor Trump úgy ítéli meg, hogy Irán már nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra, és a hadművelet elérte célját, „akkor Irán lényegében a feltétel nélküli megadás állapotába kerül, akár kimondja ezt, akár nem”.

Washington arra számít, hogy az elérhető amerikai célok négy-hat héten belül teljesülnek, mondta Leavitt. Trump és Pete Hegseth védelmi miniszter pénteken találkozik a legnagyobb védelmi beszállítókkal, amelynek témája lesz az amerikai fegyverkészletek utánpótlása is. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság eközben közölte, hogy aká 20 milliárd dolláros viszontbiztosítást is hajlandó nyújtani a Perzsa-öböl térségében elszenvedett veszteségekre.

(Reuters)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy Hezbollah hétfői támadása óta a héten több mint 500 célpontra mért csapást Libanonban. Ezek között szerepel Bejrút déli külvárosa és a Hezbollah

(Reuters)

A Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) becslése szerint közel félmillió embernek kellett elhagynia otthonát Libanonban, miután Izrael elrendelte az evakuálást és légicsapásokat indított az ország ellen. „Sok a szorongás, a szenvedés és a kétségbeesés” – fogalmazott Maureen Philippon, az NRC libanoni programigagatója a CNN-nek.

Az NRC szerint libanoni kormányzati menedékhelyeken közel százezer ember van, korábbi tapasztalataik pedig azt mutatják, hogy ez nagyjából az összes menekült 20-25 százaléka lehet. A menekültügyi szervezet szerint a kiürítésre vonatkozó kommunikáció sokszor rossz, az információk nem jutnak el mindenkihez. Ezért az emberek utcára vonulnak, zajonganak, hogy így biztosra menjenek, hogy mindenki felébredt és pakol az induláshoz.

A brit védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy drónok elleni védekezésre alkalmas brit helikopterek érkeztek Ciprusra, miután a napokban iráni támadások érték a britek ciprusi katonai bázisait. Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy a brit királyi haditengerészet ezért a régióba küldi HMS Dragon hadihajóját és Wildcat helikoptereit.

A védelmi minisztérium emellett négy további Typhoon repülőgépet küld Katarba. Az Egyesült Királyság gépei védelmi járőrözést végeztek csütörtök este a levegőben Katar, Jordánia és a Földközi-tenger felett. Starmer többször jelezte, hogy az Egyesült Királyság nem csatlakozik az amerikai-izraeli offenzívába Irán ellen.

Jeruzsálem közelében, Mateh Jehuda régiójában lőszerek és repeszek semlegesítésére riasztották a jeruzsálemi kerületi bombaszakértőket. A hatóságok a helyszínen egy vérző páncélú teknőst találtak, a sérülést valószínűleg a robbanás lökéshullámai okozták.

Az izraeli rendőrség közleménye szerint a teknőst egy dobozba tették vízzel és zöldséggel, miután ezt megette, átadták az Izraeli Természetvédelmi és Parkfelügyeletnek. A teknőst végül visszaengedték a szabadba.

A Közel-Keleten és azon túlon történt minden jogellenes támadás „órisái szenvedést és rengeteg kárt okoz a civileknek szerte a régióban” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára.

Guterres szerint a kialakult helyzt komoly veszélyt jelent a globális gazdaságra, főként a legkiszolgáltatottabb emberekre. „A helyzet kontrollálhatatlanná válhat. Ideje leállítani a harcokat és elkezdeni a komoly diplomáciai tárgyalásokat” – írta az ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy „a tét nem is lehetne nagyobb”.

Huszonöt szervezet, köztük a megmozdulást szervező „Izrael az Élő Szállítmányok Ellen” nevű izraeli állatvédő csoport küldött közös levelet az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosának, Várhelyi Olivérnek. Ebben azt kérik, hogy függesszék fel az élő állatok Közel-Keletre történő exportját addig, amíg tart az iráni háború.

A levél az Iránt, Izraelt, Libanont, Jordániát, Kuvaitot, Ománt és Szaúd-Arábiát ért támadásokra hivatkozva kéri, hogy ne szállítsanak ezekbe az országokba az EU-ból élő borjakat és bárányokat későbbi hízlalás és vágás céljából. „Az állatok aktív és potenciálisan bővülő konfliktuszónába való szállítása elfogadhatatlan, ráadásul szükségtelen kockázatot jelent az állatok és az emberek számára is” – írták. A levél kiemeli, hogy Izrael engedélyezett egy vágóhidat Portugáliában, ahol le lehet vágni az állatokat, majd úgy behozni húsukat Izraelbe.

(Times of Israel)

Brad Cooper, az amerikai erők központi parancsoka pénteken azt mondta, Irán csütörtök este hét támadó drónt lőtt ki civil lakónegyedekre Bahrein felé. Cooper szerint Irán 12 különböző országot támadott meg azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapást mért Iránra. „Ez nem marad válasz nélkül” – mondta.

Nyolc izraeli katona sérült meg, öten közülük súlyosan, miután a Hezbollah pénteken csapást mért egy izraeli területre a libanoni határ közelében, jelentette az izraeli védelmi erők. A hadsereg korábban azt nyilatkozta, hogy pénteken mintegy 70 rakétát látott kilőni Libanonból Izrael felé. A Hezbollah Iránt támogatva szállt be a közel-keleti konfliktusba, azóta egyre éleződik a helyzet Izrael és Libanon között.

(CNN)

„Az amerikai hadseregnek több mint elegendő lőszer-, fegyver- és egyéb készlete van ahhoz, hogy lerombolja az iráni rezsimet” – fogalmazott Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azután, hogy szakértők arra figyelmeztettek, hogy a légitámadások jelenlegi mértéke hosszútávon nehezen fenntarthatóvá válhat.

Donald Trump amerikai elnök pénteken találkozik az ország néhány legnagyobb védelmi cégének képviselőjével, például a Boeinggel és a Lockheed Martinnal. A találkozót még azelőtt tervezték, hogy Amerika támadást indított Irán ellen, de a hatalmas fegyverigények prioritást adtak neki. Erre a találkozóra Leavitt azt mondta, Donald Trump mindig intenzíven fókuszál a hadsereg megerősítésére, ezért hívta össze a találkozót. „Az elnök továbbra is felszólítja ezeket a vállalatokat, hogy építsenek gyorsabban amerikai gyártmányú fegyvereket” – tette hozzá Leavitt.

(BBC)

Oroszország hírszerzési információkat ad át Iránnak, beleértve ebbe az amerikai hadihajók és repülőgépek helyzetét is a Közel-Keleten, írta pénteken a Washington Post három, hírszerzési tisztviselőre hivatkozva. Az orosz támogatás mértéke Irán felé nem teljesen világos a lap szerint.

A Kreml pénteken közölte, hogy Oroszország párbeszédet folytat Irán vezetésével, azt viszont nem árulták el, hogy Moszkva segíti-e Iránt. A Fehér Ház az orosz támogatásra közvetlenül nem reagált, csak azt mondta, hogy „az iráni rezsim teljesen össze fog törni, a ballisztikus rakéták elleni válaszcsapásaik száma napról napra csökken”.

A Brent nyersolaj renferenciaára 2022 októbere óta először haladta meg a hordónkénti 90 dollárt, azaz nagyjából 30 300 forintot. Akkoriban az árak elérték a hordónkénti 116 dollárt is azután, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, ezzel energiaválságot okozva. Azt egyelőre nem tudni, ezúttal milyen csúcson állhat majd meg az olaj ára.

Katar energiaügyi minisztere pénteken arról beszélt, hogy szerinte „hetekig, de akár hónapokig is eltarthat”, mire az energiaexport visszatér az eredeti szintre, de ehhez az is kellene, hogy a háború azonnal véget érjen. Szaád el-Kábi azt jósolta, hogy az elhúzódó konfliktus akár 150 dolláros hordónkénti árhoz is vezethet, ez pedig szerinte lehúzhatja a világgazdaságot.

(BBC)

Pénteken légicsapásokat mér az izraeli hadsereg Libanon fővárosára, Bejrútra. A támadások előtt az izraeli hadsereg több százezer embert utasított arra, hogy hagyják el a város déli részét.

Az izraeli parancs azután érkezett, hogy a hadsereg szerdán felszólította a Dél-Libanon izraeli határ közelében fekvő területén élőket, hogy hagyják el azt még azelőtt, hogy Izrael megindítja a szárazföldi behatolást. A Hezbollah válaszul arra figyelmeztette a libanoni határ ötkilométeres körzetében élő izraelieket, hogy hagyják el otthonaikat.

Az ENSZ pénteken aggodalmát fejezte ki a Libanont ért izraeli csapások miatt, amelyek tömeges evakuálásokhoz vezettek az országban, közel száz ezer ember hagyta el otthonát. Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben beszélt arról újságíróknak, hogy a harcokat azonnal be kell szüntetni, mert Libanon „a konfliktus kulcsfontosságú gócpontjává” válik.

Az ENSZ aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Izrael általános, tömeges kitelepítési felszólításokat küld Bejrút déli külvárosai felé, ahol a Hezbollah bázisai vannak, de amely támadása több százezer embert érint. Az ENSZ szerint komoly aggodalmak merülnek fel a humanitárius jogot nézve, a kényszerített lakóhelyelhagyás pedig sértheti a nemzetközi jogot. Libanon azt állítja, hétfő óta 217 ember halt meg izraeli csapások miatt a térségben.

(Guardian)

Amerika Perzsa-öböl menti szövetségesei, amelyek korábban távol akartak maradni az Irán ellen vívott háborútól, újragondolják álláspontjukat azután, hogy Teherán támadást indított ellenük – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Az amerikai-izraeli támadás után Irán rakétákat indított az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Szaúd-Arábia ellen is. Hegseth szerint ezek az országok úgy döntöttek, hajlandóak offenzívebb álláspontot felvenni, és ha kell, átengedik bázisaikat az amerikaiaknak, hogy onnan támadhassák Iránt. Ezt korábban megtamadták az Egyesült Államoktól ezek az országok. „Azzal, hogy Irán olyan szövetséges országokat céloz, akik ki akarnak maradni ebből, azzal valójában az amerikai pályára húzza őket” – mondta Hegseth.

A védelmi miniszter pár napja is beszélt már arról, hogy a szövetséges arab országok felismerték, hogy foglalkozniuk kell a helyzettel. Az Öböl-menti országok elítélték Irán támadását, kijelentették, hogy fenntartják a jogot a megtorlásra.

(CNN)

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez „rendkívüli hibának” nevezte az amerikai–izraeli háborút Iránnal, mert az szerinte „egyértelműen kívül esik a nemzetközi jog határain”. Sánchez szerint egy szövetséges ország segít, ha a másiknak igaza van, de rámutathat arra is, ha a másik hibázik – üzente ezt azután, hogy Donald Trump kereskedelmi embargót vezetett be Spanyolországgal szemben azután, hogy a spanyolok nem engedték át bázisaikat az amerikaiaknak az Irán elleni támadásokhoz.

Friedrich Merz német kancellár eközben arról beszélt, hogy Iránnak joga van ahhoz, hogy saját sorsát meghatározza, nem szabad hagyni, hogy az ország proxy háború színterévé váljon. Németország növekvő kockázatokat lát a harcok folytatásával, tette hozzá a kancellár.

(BBC)

Donald Trump közösségi oldalán azt állította, hogy több ezer embert költöztetnek ki különböző közel-keleti országokból. „Ez csendesen, de zökkenőmentesen zajlik” – írta az amerikai elnök. Trump hozzátette, hogy Marco Rubio külügyminisztériuma szerinte remek munkát végez, részleteket nem közölt a folyamatról.

„Irán már nem ugyanaz az ország, mint egy héttel ezelőtt volt” – mondta a CNN-nek pénteken Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint Irán egy héttel ezelőtt még hatalmas volt, mára viszont „kasztrálva lett”, és abban bízik, könnyen fog új vezetést találni az ország – ahhoz viszont ragaszkodik, hogy ennek kiválasztásában ő is részt vegyen. Az Irán elleni támadást Trump ahhoz hasonlította, mint amikor elrabolták Venezuela vezetőjét, és azt mondta, „könnyű lesz, úgy fog működni, mint Venezuelában. Ott is van egy csodálatos vezetőnk, fantasztikusan végzi a munkáját.”

Trump arról is beszélt, hogy nincs baja a vallási vezetőkkel, kaphat azt is Irán, csak nem mindegy, ki lesz az. Irán élére pedig olyan embert akar, aki „tisztességes és igazságos”, és jól bánik az Egyesült Államokkal, Izraellel, illetve a többi közel-keleti országgal. Az iráni hadműveletet egy tízes skálán „12-re, talán 15-re” értékelte, és azt mondta, nem aggódik az emelkedő benzinárak miatt sem, mert amilyen gyorsan felmegy az ár, olyan gyorsan megy majd le.

Trump az interjúban arról is beszélt, hogy „bár ez nem kapcsolódik a témához, de Kuba hamarosan el fog bukni”. Szerinte az ország meg akar egyezni. De Kuba előtt „először befejezzük ezt”, mondta az elnök.

Beér-Sevába, egy iráni rakétatámadás helyszínére látogatott el Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, itt jelentette ki azt is, hogy Izrael fokozni fogja a harcot Irán és a Hezbollah ellen a következő időszakban. „Az ellenséget, annak vezetését, az elnyomó rezsimet és egyéb célpontokat támadunk, többek között Libanonban is” – mondta Netanjahu. Szerinte ezt Izrael ellenfelei ezután még jobban fogják érezni.

„Jó úton járunk afelé, hogy minden küldetésünket véghez vigyük” – mondta az izraeli miniszterelnök.

(Times of Israel)

Teheránban pénteken többen utcára vonultak: több ezren Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntettek, de voltak olyanok is, akik nyíltan ünnepelték az utcákon Ali Hamenei ajatollah halálát. Pénteken hívők gyűltek össze Teheránban, hogy közös imát tartsanak az egy héttel ezelőtt kitört konfliktus miatt.

Az iráni állami média arról számolt be pénteken, hogy Irán rakétákat indított egy kuvaiti amerikai bázis ellen. Bejelentették, hogy rakéta- és dróntámadásokat indítottak az iraki Kurdisztán ellen is, ahol szintén amerikai bázis található.

A háború óta több támadást indított Irán Katar ellen is, az ország pénteken mobiltelefonon küldött figyelmeztetést lakosainak az iráni támadások lehetséges veszélyéről. Ciszjordániában is megszólalt a légiriadó iráni drónok megjelenése miatt, az izraeli védelmi erők szerint a háború kezdete óta több mint száz Iránból indított drónt szedtek le.

Libanonban az állami média arról posztolt, hogy Bejrút déli külvárosait éri izraeli találat – ez olyan része a városnak, ahol a Hezbollah egy része tartózkodik. Az izraeli védelmi erők azt közölték, hogy pénteken újabb csapásokat hajtanak végre a Hezbollah ellen a térségben, Iránban pedig egy magas rangú iráni parancsnokot céloztak meg légicsapásokkal a hadsereg állítása szerint.

(Reuters)