25 év után az EU és a Mercosur országai aláírták a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását

Szombaton Asunciónban, Paraguay fővárosában hivatalosan is aláírták azt a szabadkereskedelmi megállapodást, amely az Európai Unió és a Mercosur országai között hoz létre közös piacot, mintegy 700 millió fogyasztót érintve. A több mint 25 éve formálódó egyezményhez az Európai Bizottság január elején kapott politikai felhatalmazást, jóllehet Franciaország és Lengyelország végig ellenezte annak elfogadását.

Az aláíráson Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: az EU a vámokkal és bezárkózással szemben a kiszámítható, szabályokon alapuló kereskedelem mellett döntött, és olyan partnerséget épít, amely nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai értelemben is súlyt ad Európának. Szerinte egy ilyen méretű együttműködés világpolitikai tényezővé teszi a részt vevő régiókat.

Az egyezményt szimbolikusan azon a helyszínen írták alá, ahol 1991-ben Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay létrehozta a Mercosur-t. Európában azonban a megállapodás továbbra is erős ellenállást vált ki: több országban gazdatüntetések zajlottak, és kedden Strasbourgban is több ezer demonstráló, valamint traktorok sora vonul majd az Európai Parlament elé. Az EP-ben a héten kulcsfontosságú szavazás következik, amely akár jogi eljárásokhoz is vezethet.

Ahogy korábban is elemeztük, a megállapodás hívei szerint az egyezmény stratégiai válasz a Donald Trump nevével fémjelzett vámháborús politikára és Kína növekvő globális befolyására. Az EU új exportpiacokat nyerne ipari termékei és szolgáltatásai számára, miközben csökkentené nyersanyag-függőségét és erősítené alkupozícióját a világgazdaságban. A Bizottság szerint a vámok fokozatos eltörlése érezhető kereskedelmi növekedést és jelentős költségmegtakarítást hozhat az európai vállalatoknak.

A bírálók ezzel szemben az európai mezőgazdaság kiszolgáltatottságától, az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi normák fellazulásától, valamint a dél-amerikai erdőirtások felgyorsulásától tartanak. Franciaország és Lengyelország ezekre az érvekre hivatkozva utasította el a megállapodást.

Románia viszont támogatta az egyezményt, annak ellenére, hogy ez a támogatás meghozta 2026 első koalíciós válságát jelentette. A bukaresti álláspont szerint a beépített agrárkvóták és védőmechanizmusok érdemben korlátozzák az olcsó import hatását, így nem fenyegetik közvetlenül a hazai gazdákat. Ezzel párhuzamosan a román döntéshozók elsősorban az ipari export és a szolgáltatások – különösen az IT és az üzleti szolgáltatások – előtt megnyíló új piacokat látják az egyezmény legnagyobb nyereségének, ami megmagyarázza, miért szavazott Románia igennel az EU–Mercosur-megállapodásra.