2026 első koalíciós válságát idézte elő Bukarestben a Mercosur-megállapodás

2026 januárjában Románia igennel szavazott az Európai Unió és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírására. Az EU-s szinten technikainak tűnő döntés Bukarestben gyorsan komoly belpolitikai válsággá nőtte ki magát, és ez lett az év első nagy próbája a kormánykoalíció számára.

A konfliktus középpontjában az áll, hogy a kormányzó pártok nem ugyanazt látják nyereségnek és veszteségnek. A PSD szerint Románia mezőgazdasága súlyos csapást szenvedhet, míg az USR és a PNL inkább ipari, kereskedelmi és geopolitikai lehetőségként tekint az egyezményre. A vita gyorsan személyeskedővé és intézményessé vált, és a Parlamentig gyűrűzött.

A szociáldemokraták, élükön Sorin Grindeanu-val, élesen támadták a Külügyminisztériumot, amelyet az USR-es Oana Țoiu vezet. A PSD narratívája szerint a COREPER-ben leadott román igen szavazat „a román gazdák elárulása”, mert az egyezmény megnyitja az uniós piacot az olcsó dél-amerikai marhahús, cukor és gabona előtt, miközben ezek az országok lazább környezetvédelmi és növényvédelmi szabályok szerint termelnek.

A feszültséget tovább növelte, hogy a PSD-s mezőgazdasági miniszter, Florin Barbu, nyíltan a miniszterelnököt tette felelőssé. Állítása szerint Ilie Bolojan figyelmen kívül hagyta a minisztérium figyelmeztetéseit, és anélkül engedte megszavazni az egyezményt, hogy a gazdaszervezetekkel való érdemi egyeztetés megtörtént volna.

Az USR-s miniszterek, köztük a külügyet vezető Oana Țoiu és a gazdasági tárca élén álló Irineu Darău ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy Románia számára az egyezmény elsősorban ipari és exportlehetőség. Az érvelés szerint a vámok eltörlése vagy radikális csökkentése érezhetően javítja az autóipar, a gépipar és a gyógyszeripar versenyképességét, miközben az érzékeny mezőgazdasági termékekre kvóták és védőmechanizmusok vonatkoznak. Az álláspontot nyilvánosan is megerősítette Nicușor Dan, aki szerint az egyezmény növeli Románia hozzáférését kritikus nyersanyagokhoz, és hosszabb távon erősíti az ország pozícióját az EU-n belül.

A vita nem maradt a kormány falain belül. A parlamentben a „Béke – Románia az első” frakció egyszerű indítványt jelentett be a külügyminiszter ellen, amelyhez részben az AUR is csatlakozott. Clement Sava szenátor szerint "a hashtagekkel folytatott progresszív diplomácia veszélybe sodorta a román mezőgazdaságot. A Oana Țoiu másoknak igent, saját országa polgárainak pedig nemet mond címet viselő indítványt a frakció 12 szenátora és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 34 szenátora írta alá.

Az AUR szenátusi frakciója nyíltan felszólította a PSD-seket, hogy írják alá a Oana Țoiu külügyminiszter elleni benyújtandó egyszerű indítványt. Ellenkező esetben, bebizonyosodik, hogy a PSD képviselőinek harcias hangvételű nyilatkozatsorozata a Mercosur-megállapodás megszavazását illetően csak porhintés, amelynek célja elrejteni az igazságot: hogy a PSD és mezőgazdasági minisztere mennyire jelentéktelen a jelenlegi kormánykoalícióban – írták közleményükben az AUR képviselői. A PSD ezzel ismét a szélsőséges pártokkal került közös nevezőre, miközben elméletileg annak a koalíciónak a tagja, amelyben az USR-val és a liberálisokkal közösen kormányoznak. Az, hogy a botrány a 2026-os költségvetési tárgyalások előtt tört ki, tovább növeli a koalíció sérülékenységét.

Ahhoz, hogy érthető legyen a vita tétje, érdemes röviden áttekinteni, miről is szól az EU–Mercosur megállapodás. A Mercosur Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömöríti, és Dél-Amerika egyik legnagyobb gazdasági tömbje. Az EU-val folytatott tárgyalások több mint huszonöt évig húzódtak, mire 2025 végén megszületett a politikai megállapodás, majd 2026 januárjában az aláírás felé vezető döntés.

A cél egy hatalmas, több mint 700 millió fogyasztót lefedő szabadkereskedelmi térség létrehozása. Az EU elsősorban ipari termékeket – autókat, gépeket, vegyipari és gyógyszeripari árukat – exportálna nagyobb mennyiségben, miközben a Mercosur-országok mezőgazdasági termékei könnyebben jutnának be az európai piacra.

Az uniós szavazás, amiről a Telex részletesen beszámolt, világosan megmutatta a törésvonalakat. Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Írország ellenezte az egyezményt, főként a gazdák védelmére hivatkozva. Belgium tartózkodott, ami gyakorlatilag elutasítást jelentett. Ezzel szemben Németország, Olaszország, Spanyolország és több kelet-közép-európai ország – köztük Románia – támogatta a megállapodást, az ipari export és a geopolitikai nyitás érdekében. A minősített többség végül összejött, így a megállapodás aláírása előtt megnyílt az út.