Trump a Zelenszkijjel folytatott megbeszélések mellett felhívta Putyint, találkozót szervez az ukrán és az orosz elnök között

Volodimir Zelenszkij érkezéséről készült fotók alapján úgy tűnik, hogy az ukrán elnök fogadtatása sokkal kevésbé volt ünnepélyes, mint múlt héten Vlagyimir Putyiné Alaszkában. Alig három nappal ezelőtt Donald Trump személyesen üdvözölte az orosz elnököt, aki elé vörös szőnyeget terítettek az anchorage-i légibázison. Trump és Putyin kézfogásakor amerikai vadászgépek húztak el felettük, és a látványos eseményt világszerte élőben közvetítették. Ezzel szemben Zelenszkij hajnali érkezése Washingtonba határozottan visszafogottabbnak tűnt csupán alsóbb szintű tisztviselők fogadták őt a reptéren. Az ukrán elnök azonban valószínűleg kevésbé aggódik a pompa miatt, mint amiatt, hogy a Fehér Ház Oroszország felé hajlik-e a háború befejezésének kérdésében. A BBC tudósítás szerint Zelenszkij mostani találkozója Trumppal az ukrán elnök politikai karrierjének egyik legfontosabb eseménye lesz.

A finn elnök, Alexander Stubb is megérkezett a washingtoni ukrán nagykövetségre helyi idő szerint hétfő délelőtt. A BBC beszámolója szerint Keir Starmer brit miniszterelnök is részt vesz az ukrán nagykövetségen zajló „előkészítő találkozón”. A Sky News arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is az épületben tartózkodott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár szintén Washingtonba érkezik hétfőn.

A Fehér Ház megerősítette, hogy öt amerikai tisztviselő lesz jelen Donald Trump mellett az Ovális Irodában, amikor találkoznak Volodimir Zelenszkijjel. A megbeszélésen részt vesz J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Susie Wiles kabinetfőnök, valamint Steve Witkoff és Keith Kellogg különmegbízottak.

Ukrán részről Andrij Jermak elnöki főtanácsadó, valamint Rusztem Umerov volt védelmi miniszter, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács elnöke vesz még részt a megbeszélésen. (BBC)

Miközben Trump a washingtoni találkozóra készül Zelenszkijjel és az EU és a NATO meghatározó európai tagjainak vezetőivel, Putyin is talált partnereket, akiknek beszámolhat a pénteki alaszkai találkozóról. Brazília, India és Dél-Afrika elnökei mellett telefonon beszélt Tadzsikisztán és Kirgizisztán vezetőivel, akik mindannyian megköszönték, hogy az orosz elnök megosztotta velük információit – derült ki a Ria Novosztyi tudósításából. Az öt ország nem véletlen, az első három a Kínával és Oroszországgal együtt a BRICS tagja – közöttük India egyre fontosabb felvásárlója az orosz kőolajnak, miután a nyugati piacokról a szankciók miatt egyre inkább kiszorult –, a két utóbbi pedig a Szovjetunió volt tagköztársasága volt. A közép-ázsiai térség legszegényebb két posztszovjet országa azért is fontos Moszkvának, mert Kazahsztán saját nyersanyagai révén jóval önállóbb, a Kremltől óvatosan távolságtartó, de Üzbegisztán és Türkmenisztán is egyre intenzívebb kapcsolatot ápol Kínával, ahová már közvetlen vezetéken is szállítanak energiahordozót, így nem szorulnak rá az orosz hálózatra, ráadásul versenytársak is a kínai energiapiacon.

Keir Starmer brit miniszterelnök repülőgépe nem sokkal ezelőtt szállt le a washingtoni Andrews légibázison. A brit miniszterelnök útja a washingtoni ukrán nagykövetsége vezetett, később pedig csatlakozik Zelenszkijhez és más európai vezetőkhöz a Donald Trumppal való tárgyalás előtt. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Trumppal való tárgyalás előtt találkozott Keith Kellogg amerikai különmegbízottal. „Megbeszéltük a harctéri helyzetet és az erős diplomáciai képességeinket – Ukrajna, Európa és Amerika együttes képességeit. Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Trump elnök rendelkezik ezzel az erővel. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – írta Zelenszkij az X-en.

Annak ellenére, hogy Kelloggot Trump eredetileg oroszországi és ukrajnai különmegbízottnak nevezte ki, az elmúlt hónapokban úgy tűnik, hogy kissé háttérbe szorult az elnök másik különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal szemben, aki többször is Moszkvába utazott, hogy találkozzon a Kreml magas rangú tisztviselőivel, míg Kellogg főleg a kijevi kapcsolattartásért volt felelős. Kellogg nem volt tagja az amerikai delegációnak a pénteki alaszkai csúcstalálkozón. A Trump-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője a CNN-nek azt mondta, Kellogg azért nem vett részt a tárgyalásokon, mert az orosz fél túlzottan ukránpártinak tartja őt, és a jelenléte „kontraproduktív” lehetett volna.

Órákkal a találkozó előtt Donald Trump amerikai elnök nagyon aktív volt a Truth Social közösségi oldalán, ahol néhány percen belül többször is posztolt. A bejegyzésekben leginkább a kritikusait és a demokratákat küldte el melegebb éghajlatra, és azt ismételte, hogy meg fogja oldani az orosz-ukrán konfliktust. „Hat hónap alatt hat háborút rendeztem el, az egyik egy lehetséges nukleáris katasztrófával fenyegetett, és mégis azt kell olvasnom a Wall Street Journalban, hogy mit csinálok rosszul az orosz-ukrán konfliktusban, ami amúgy »Sleepy Joe Biden« háborúja, nem az enyém. Én csak azért vagyok itt, hogy megállítsam háborút, nem azért, hogy tovább folytassam. Ez a háború SOHA nem tört volna ki, ha én lettem volna akkor az elnök. Pontosan tudom, mit csinálok, és nincs szükségem azoknak a tanácsaira, akik évek óta foglalkoznak ezekkel a konfliktusokkal, és soha nem tudtak semmit sem tenni azért, hogy megállítsák őket. (…) Annak ellenére, hogy sok könnyűsúlyú és nagyon irigy kritikusom van, ezt is meg fogom oldani, mindig megcsinálom!!!” – írta az amerikai elnök.

Trump egy másik, ironikus hangvételű posztban arról írt, hogy szerinte a „fake news média” és demokraták még akkor is kritizálnák őt, ha az oroszok azonnal letennék a fegyvert, sőt, még Moszkvát és Szentpétervárt is átadnák az ukránoknak és az amerikaiaknak.

Február végén Trump és alelnöke, J. D. Vance veszekedni kezdett Zelenszkijjel a kamerák előtt és lényegében kitessékelték a Fehér Házból. Trump azóta azonban egyre többször beszélt arról, hogy az orosz elnök megvezeti őt, miközben Ukrajna városait újabb és újabb orosz rakéta- és dróntalálatok érik. Ez nagy kanyarokkal ugyan, de fokozatosan Zelenszkijhez hozta közelebb az amerikai elnököt, aki hónapokkal ezelőtt még az ukrán elnököt diktátorozta le, később azonban már Putyint nevezte őrültnek.

Az alaszkai találkozó után az ukrán elnök és az EU, valamint a NATO európai tagjai is tudni szeretnék, miért fogadta el Trump azt az orosz felvetést, hogy tűzszünet helyett azonnal békét kell kötni – azaz, úgy kellene megegyezni, orosz elképzelések szerint a javára akár több százezer ukrán állampolgár lakta terület további átadásáról, hogy közben folynak a harcok, hiszen Oroszország nem enyhít a támadások intenzitásán. Az orosz területi követeléseket elutasító, de a felvetett biztonsági garanciákat és a Trump által is szorgalmazott háromoldalú találkozót támogató Zelenszkijnek így nehéz egyensúlyozásra kell készülnie. De ettől még Trump és Zelenszkij viszonya nem hasonlítható a februárihoz.

Erre utalt Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki szerint hülyeség a feltételezés, hogy azért jönnek az európai politikusok, hogy megvédjék egy ilyen jelenettől Zelenszkijt és attól, hogy Trump egy kizárólag orosz érdekeknek megfelelő békére kényszerítse rá az ukrán elnököt. Az amerikai külügyminiszter szerint az európaiak azért jönnek Zelenszkijjel együtt, mert múlt szerdán is ebben a körben egyeztettek az alaszkai találkozó előtt, és mert az amerikai kormány hívta őket. Egyébként is, az ukrán elnökkel azóta egy tucat találkozójuk volt, míg az orosz vezetővel ez volt az egyetlen, érvelt az amerikai külügyminiszter.

Trump néhány órával Zelenszkij és az európai vezetői érkezése előtt posztolt: az elnök szerint Ukrajnának le kell tennie a NATO-tagságról és el kell fogadnia, hogy a 2014-ben elszakított Krím Oroszországnál marad. Ez egy alapvető orosz követelés elfogadását jelenti, igaz, kevesebbet, mint amit Putyin kijelölt. De ez az orosz elnöknek már önmagában nyereség, hiszen azt jelentené, hogy a tárgyalásokat az oroszok ebből a kiindulópontból kezdhetik. Az is mutatja, hogy Moszkva már ezzel számol, hogy Trump bejegyzését megosztotta a pénteki orosz delegációban szereplő Kirill Dmitrijev is.

Az alaszkai találkozót követő sajtótájékoztatón Putyin és Trump megbeszéléseinek részleteiről szinte semmi nem derült ki, nem jelentettek be semmilyen megállapodást sem, de az bizonyos, hogy többről volt szó az ott elhangzottaknál. Trump azt jelezte, hogy nem mindenben értettek egyet Putyinnal, de 10/10-esre értékelte a vártnál valamivel rövidebb találkozót, és több forrásból szivárogtak ki részletek, miután az amerikai elnök Zelenszkijt és az európai vezetőket is tájékoztatta a megbeszélésről.

A New York Times forrásai szerint Trump letett az ukránok és az európaiak által szorgalmazott tűzszünet követeléséről, és jelezte, szerinte gyors békemegállapodás jöhet létre, ha Zelenszkij beleegyezik abba, hogy átadja Oroszországnak a Donbasz azon területeit, amiket nem foglaltak el az orosz csapatok. Luhanszkot ugyan szinte teljesen elfoglalták az oroszok, de Donyeck megyében a lassú előrenyomulásuk ellenére több ukrán erődített város is az útjukban áll.

A kiszivárgott információknál hivatalosabb nyilatkozat volt, hogy a Putyinnal folytatott szűk körű megbeszélésen Trumppal és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel együtt részt vevő Steve Witkoff különmegbízott szerint felmerült, hogy Ukrajna NATO-tag szintű kollektív védelmi garanciát kaphatna, és ebbe Putyin is belemenne. A vasárnap az európai vezetőkkel tárgyaló Zelenszkij újból kijelentette, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem lehet területek feladásáról tárgyalni, területi követelésekről pedig csak akkor lehet tárgyalni, ha Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok háromoldalú tárgyalásokat tart. Azt viszont Zelenszkij és az európai vezetők is üdvözölték, hogy komoly biztonsági garanciákról lehet szó a hétfői megbeszélésen is, ezt Ukrajna régóta szorgalmazta.

A pénteki szűk körű tárgyalásokon részt vett Steve Witkoff amerikai különmegbízott szerint Putyin a Trumppal folytatott alaszkai tárgyalásán beleegyezett, hogy egy esetleges orosz–ukrán békemegállapodás után az Egyesült Államok az európaiakkal közösen olyan erős biztonsági garanciát nyújtson Ukrajnának – leszámítva az oroszokhoz csatolt egyötöd részt –, mint ami a NATO-tagállamoknak jár.

Witkoff a CNN műsorában úgy fogalmazott, hogy a NATO alapító szerződésének 5. cikkelyével megegyező garanciákat kaphat Ukrajna, amelynek értelmében a szövetség egyik tagja elleni fegyveres támadást a szövetség minden tag elleni támadásként értékel, és támogatják a megtámadott tagállamot.

Most az elhangzott nyilatkozatok alapján valami ilyesmit pedzeget Washington, csak NATO-tagság nélkül, és egyelőre nem világos részletekkel. Az európaiak mindenesetre üdvözölték, hogy Washington biztonsági garanciákban gondolkodik, aminek megteremtésében a Londonban márciusban létrejött „tettre készek koalíciója” – lényegében Magyarországot és Szlovákiát kivéve a NATO tagjai – kész aktív szerepet vállalni.

A modern diplomácia történetében példátlan találkozó helyszíne lesz hétfőn a Fehér Ház, három nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Hétfőn Washingtonba utazik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de ami formabontó, hogy csatlakozik hozzá az Európai Bizottság elnöke, a brit, a német, az olasz kormányfő, a francia és a finn elnök, hogy átbeszéljék az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárásához vezető közös stratégiát.

Lényegében a hétfői megbeszélésen dőlhet el, hogy az alaszkai találkozón Putyin tényleg kihozta-e a maga szempontjából a maximumot, és hódításait megtartva kényszerítheti-e fegyverletételre Ukrajnát vagy Trump mégis változtat az orosz elnökkel elnéző politikáján és nagyobb nyomás alá helyezné Oroszországot a béke eléréséhez. Előzetes cikkünket itt olvashatják el.

A tárgyalások közölt menetrendje alapján az európai vezetők érkeznek meg először, de Trump előbb négyszemközt beszél Zelenszkijjel magyar idő szerint valamivel este 7 után, majd egy órával később az amerikai elnök hivatalosan is köszönti az európai vezetőket, akikkel este 9-kor kezdődnének meg a többoldalú tárgyalások, Zelenszkijjel közösen.