Az iráni parlament a bombázásra válaszul megszavazta az olajár szempontjából létfontosságú Hormuzi-szoros lezárását, Rubio szerint nem állnak háborúban Iránnal

Várhatóan kilőnek az olajárak az Irán elleni, vasárnapi amerikai támadás után.

A Financial Times szerint az, hogy az olaj ára mennyire emelkedik jövő héten, attól függ, hogy Irán milyen mértékű megtorlás mellett dönt – a hétfői nyitás ugyanakkor minden bizonnyal magasabb árakat hoz majd.

Az olaj ára több mint 10 százalékkal emelkedett azóta, hogy Izrael tíz nappal ezelőtt megindította a támadását Irán ellen. A Brent-típusú nyersolaj ára csütörtökön 79 dolláros csúcson állt (ez január óta a legmagasabb adat), pénteken 77 dolláros áron zárt.

„Nem állunk háborúban Iránnal. Irán nukleáris programjával állunk háborúban” – mondta J. D. Vance az NBC-nek adott interjújában. Az amerikai alelnök nem is hiszi, hogy az Iránnal folytatott harcok elhúzódnak.

Hozzátette, hogy az USA nem akar rendszerváltást Teheránban – amit vezető izraeli miniszterek többször is felvetettek –, és nem áll az érdekükben az, hogy amerikai katonák vonuljanak be Iránba.

Vance megszólalása abba a narratívába illeszkedik, amit a Fehér Ház más politikusai is igyekeznek közvetíteni: hogy a vasárnap hajnalban végrehajtott amerikai csapások egyszeriek, és nem hoznak hosszú háborút magukkal.

Arról, hogy pontosan milyen létesítményeket is támadtak az amerikaiak, és ez mit hozhat magával a jövőben, ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Sky News)

Miután az izraeli kormány háláját fejezte ki Donald Trumpnak az iráni beavatkozásért, a köszöntések nem álltak meg a diplomácia világában. A Sky News szerint ugyanis Tel-Aviv utcáin több Trumpnak köszönetet mondó felirat is megjelent.

„Köszönjük Elnök úr” – olvasható az óriásplakátokon, Trump arcképe és egy amerikai zászló körében.

Nagy-Britanniát már korábban értesítették az Irán elleni amerikai légicsapásokról – közölte Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter.

„Nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor tudtuk meg, de tájékoztattak bennünket, ahogy az várható volt” – mondta.

Reynolds elmondta, hogy Nagy-Britannia nem vett részt a csapásokban, bár korábban katonai eszközöket telepített a térségbe. Emellett most is minden szükséges intézkedést megtesz szövetségesei védelmében, ha azok veszélybe kerülnek – mondta a miniszter.

Nagy-Britannia fennhatósága alatt áll a stratégiai fontosságú Diego Garcia szigete is, ahol titkos brit–amerikai légitámaszpont működik már évek óta. Felmerült a kérdés – részben a sziget miatt is – hogy az amerikaiak esetleg kértek támogatást vagy más szívességet a britektől. Korábban előfordult például, hogy amerikai bombázók a Diego Garcián tankoltak, de olyan is előfordult, hogy közvetlenül a szigetről is küldtek repülőgépeket Afganisztánba és Irakba. De Reynolds szerint Washington ezúttal nem kért semmit.

„Tudom, hogy a brit katonai eszközök, a (ciprusi) RAF Akrotiri vagy Diego Garcia miatt gyakran elhangzik ilyesmi kérés. De ez nem olyan helyzet volt, amikor ilyen felmerült volna” – mondta Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a Sky Newsnak.

(Reuters)

Megjelentek az első műholdképek a fordói nukleáris létesítményről, amit vasárnap éjjel az Egyesült Államok légicsapásokkal sújtott.

Egyelőre nem világos, hogy a telephely milyen mértékben károsodott, mivel az üzem lényegi része a föld alatt található. Csak az amerikai hadsereg rendelkezett olyan bunkerromboló bombával, ami alkalmas volt arra, hogy kárt tegyenek a létesítményben.

Washington azt kommunikálta, hogy elsöprő siker volt a támadás, és megsemmisítették az iráni atomprogramot. Izrael viszont azt mondta, hogy még maguk is felméréseket végeznek, hogy milyen eredményt értek el az amerikai csapások.

Azt a nyilvánosan elérhető információk alapján is tudni lehetett, hogy a múlt pénteken megindult izraeli támadássorozatban szombatig már számos iráni nukleáris létesítményt megrongáltak, atomtudósokat likvidáltak. A vasárnap hajnali csapásokkal viszont már az Egyesült Államok is közvetlen résztvevője lett Irán és Izrael konfliktusának.

Az amerikai légicsapások egyik célpontja a fordói atomlétesítmény volt, de Donald Trump nyilatkozatában azt mondta, hogy mellette az iszfaháni és natanzi nukleáris objektumok is megsemmisültek. Cikkünkben sorra vesszük, pontosan mely létesítményeket is támadta az Egyesült Államok, és azt is, hogy mit léphet erre Irán.

Izrael két helyszínt is légicsapásokkal sújtott Busehr közelében – írja a BBC iráni hírek alapján.

Busehr tartományban található az iráni Busehr atomerőmű, ami az iráni atomprogram részét is képezi. Az ENSZ nukleáris felügyelő szerve tegnap adott ki figyelmeztetést, hogy a busehri erőmű találata nagy mennyiségű radioaktív szivárgásához vezetne.

Légiriadót hirdettek Jazd városában is.

Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta az iráni média által bejelentett újabb csapásokat.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kapcsolatban áll-e Iránnal, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy „küldtek nyilvános és magánüzeneteket is, közvetlenül az irániaknak”.

„Irán jól ismeri az amerikai álláspontot, és pontosan tudja, milyen lépéseket tehet a béke érdekében” – tette hozzá Hegseth.

Az üzeneteket több csatornán keresztül juttatták el – tette hozzá. Korábban Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter saját sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Teherán és Washington Ománon keresztül tartják a kapcsolatot.

(Sky News)

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az iráni nukleáris létesítményekre mért csapások „hihetetlen sikeresek” voltak, és tönkretették az ország nukleáris programját.

„Hihetetlen és elsöprő siker volt. A főparancsnokunktól kapott parancs célzott volt, erőteljes és világos. Megsemmisítettük az iráni atomprogramot”

– mondta a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón Hegseth. Szerinte a csapásokat célzottan és jól fókuszáltan hajtották végbe. A művelet kizárólag iráni nukleáris létesítményeket célzott, iráni csapatokat vagy civileket nem – tette hozzá.

Hogy pontosan milyen károkat okozhatott az amerikai támadás, az még nem világos. Izrael nemrég kiadott nyilatkozatában azt közölte, hogy egyelőre ők is csak felmérik, a Fordó hegy oldalában elrejtett urándúsító üzem elleni amerikai támadás által okozott károk mértékét.

(Guardian)

„A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt összehívtam a Védelmi Tanács ülését” – jelentette be Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán szerint a iráni-izraeli konfliktus hatással lesz Európára, és ezért „tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülni”. „A szükséges lépéseket megtesszük, hogy továbbra is garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát” – tette hozzá.

Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.

A katolikus egyházfő a Szent Péter térre néző ablakból vasárnap délben mondott Úrangyala imádság után aggodalmát fejezte ki a közel-keleti események miatt. De nem csak az iráni eszkaláció miatt aggódott a pápa, hanem a gázai humanitárius helyzet miatt is szót emelt.

„Meg kell állítani a háború tragédiáját, mielőtt helyrehozhatatlan szakadékká válik. Nem léteznek távoli háborúk, amikor az emberi méltóság forog kockán. (…) A diplomácia hallgattassa el a fegyvereket, a nemzetek húzzák meg jövőjük vonalát a béke eszközeivel, nem pedig erőszakkal és városi konfliktusokkal”

– mondta XIV. Leó.

A pápa vasárnap délután a Lateráni Szent János-bazilikánál mutat be misét úrnapja ünnepén.

(MTI)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője szerint még mindig zajlanak a felmérések arról, hogy milyen károkat okozhattak az iráni nukleáris létesítményekben a vasárnap hajnalban végrehajtott amerikai légicsapások.

Effie Defrin szerint a hadsereg vizsgálja és értékeli a Fordó hegy oldalában elrejtett urándúsító üzem elleni amerikai támadás által okozott károk mértékét. Defrin azt elárulta, hogy az amerikaiak az izraeli hadsereggel összehangoltan hajtották végre a csapásokat.

Hozzátette: korai lenne eldönteni, hogy igaz-e Irán állítása, miszerint a dúsított uránt még az amerikai támadás előtt eltávolították a nukleáris létesítményekből.

Arra a kérdésre, hogy Izrael esetleg kiterjeszti-e célpontjait polgári létesítményekre is, Defrin azt válaszolta, hogy vannak terveik bizonyos célpontokra nézve, és ezeket a célpontokat továbbra is támadni fogják – azt viszont nem magyarázta el, hogy civileket érintő célpontokról van-e szó.

(BBC)

Nem sokkal azt követően, hogy az amerikai légierő iráni nukleáris létesítményekre mért csapást vasárnap hajnalban, a Fehér Ház fotókat tett közzé az úgynevezett Situation Roomból. Donald Trump a Fehér Ház műveleti központjában élőben követte az amerikai légicsapást. A támadás alatt a névjegyének számító piros sapkát viselő Trump mellett ott volt a műveleti központban J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Susie Wiles az elnök kabinetfőnöke is a képek tanúsága szerint.

További képeket a Fehér Ház X-threadjében nézegethetnek.

Az orosz külügyminisztérium vasárnap közzétett nyilatkozatában „határozottan elítélte” az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai légicsapásokat.

„Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén államot területét rakéta- és bombatámadásoknak vetnek alá, bármilyen érveket is hoznak fel, durván sérti a nemzetközi jogot, az Egyesült Nemzetek Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait” – írták.

A minisztérium a Telegramon közzétett közleményében figyelmeztetett a lehetséges „radiológiai” következményekre. Hozzátették: a csapások „veszélyes eszkalációt jelentenek, mindez pedig a regionális és globális biztonság további aláásásával fenyeget”.

Abbász Aragcsi, iráni külügyminiszter vasárnap Moszkvába utazik, és tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

(Associated Press, Guardian)

„A közel-keleti háborús helyzet egyre súlyosbodik, ezért tisztelettel, de határozottan arra kérek minden Közel-Keleten és az Öböl-térségben tartózkodó magyar állampolgárt, hogy regisztráljon a konzuli védelemre!”

– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Ide kattintva regisztrálhatnak a konzuli védelmet kérő magyar állampolgárok. Azzal, hogy regisztrálnak, vészhelyzet esetén a konzulátus sokkal könnyebben fel tudja venni a kapcsolatot az állampolgárokkal, és gyorsabban tud segíteni.

A külügyminiszter üzenetét itt szemléztük bővebben.

Giorgia Meloni kormányfő rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze azután, hogy az Egyesült Államok támadást indított iráni atomlétesítmények ellen – írja az MTI.

Az online értekezleten többek között Antonio Mantovani, a miniszterelnökségi hivatalt irányító államtitkár vett részt, aki egyben a titkosszolgálati tevékenységért is felelős, valamint bekapcsolódott Antonio Tajani külügyminiszter és Guido Crosetto védelmi miniszter.

Antonio Tajani külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Olaszország a válság enyhülését és békét akar, „de Teherán nem birtokolhat atombombát”.

Crosetto az olasz közmédának azt mondta, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódása a konfliktusba „teljesen új helyzetet teremt, amelynek kimenetelét senki sem tudja megjósolni, figyelemmel követjük a fejleményeket”. Szerinte a súlyosbodó válságban Irán részéről is az eddiginél keményebb válasz várható.

A védelmi miniszter emellett bejelentette, hogy megkezdődött az érintett térségben és az egész közel-keleti övezetben szolgáló olasz katonai csapatok biztonságba helyezése. Emellett a térségből távozni akaró olasz állampolgárok elszállításáról is gondoskodnak.

Olaszországban már az utóbbi napokban megerősítették egyebek között az amerikai katonai támaszpontok, az infrastruktúrák, az izraeli, iráni diplomáciai épületek védelmét.

Egyelőre nem jelentek meg műholdképek arról, hogy milyen pusztítást okozhattak éjszaka az amerikai bombázások a fordói urándúsító üzemben, de a Maxar műholdas cég közzétett néhány képet a támadást megelőző napok idejéből.

A Maxar szerint a június 19-én és 20-án készült fotókon „szokatlan teherautó- és járműtevékenységet” észleltek a földalatti atomlétesítmény bejáratának közelében. Egy 16 teherautóból álló csoport állt az alagút bejáratához vezető bekötőút mentén, a későbbi képen pedig teherautók és buldózerek is megjelentek a közelben.

Emellett a környéken frissen végzett földmunka nyomait is rögzítették a műholdak képei. A BBC szerint ez arra utal, hogy Irán megpróbált felkészülni a csapásokra és megerősítette a komplexumot.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, ahol az amerikai támadásról beszélt. Felháborítónak és brutálisnak nevezte, valamint az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal szembe menőnek. A Trump-kormányt háborús uszítónak és törvényen kívülinek nevezte, és kijelentette, hogy bármilyen válaszlépésre szánja el magát Irán, a felelősség az amerikai vezetést terheli.

Szerinte Trump elárulta Iránt és megtévesztette a saját választóit, amikor megígérte, hogy véget vet az USA végtelen háborúinak. Mikor arról kérdezték, hogy nyitva van-e még a diplomácia ajtaja, azt mondta, hogy mindig nyitottnak kell lenni a diplomáciai megoldásokra, de az ajtó egyelőre bezárult.

„Egy nagyon nagy vörös vonalat léptek át azzal, hogy megtámadták a nukleáris létesítményeket. (…) Az önvédelemhez való jogunk alapján válaszolnunk kell erre”

– mondta. Megjegyezte, hogy eddig nem volt olyan vörös vonal, amit az USA még nem lépett volna át.

Hozzátette, hogy a régió több külügyminiszterével is egyeztetett, és mindenki aggodalmát fejezte ki, valamint érdekeltek az izraeli agresszió megfékezésében. Vasárnap délután Moszkvába utazik, hogy ott találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

Az európai vezetők arra kérik az iráni kollégákat, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz – írja az al-Dzsazíra. Kaja Kallas, az EU de facto külügyminisztere az X-en írt arról, hogy Iránnak soha nem lehet atomfegyvere, mert az veszélyeztetné a nemzetközi biztonságot. Minden felet arra kér, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Abbas Aragcsi iráni külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy nem igazán érti a kérést.

„Múlt héten az USA-val tárgyaltunk, de Izrael úgy döntött, felrobbantja azt a diplomáciai csatornát. Ezen a héten az E3-mal és az EU-val egyeztettünk, amikor az USA úgy döntött, hogy felrobbantja azt a diplomáciai csatornát. Milyen következtetésre lehet így jutni? Nagy-Britannia és az EU külügyi képviselője szerint Iránnak kell visszatérnie a tárgyalóasztalhoz” – írta az X-en.

„De hogy térhetne vissza Irán valamihez, amit el sem hagyott, amit nem Irán robbantott fel?”

A bahreini vezetés mindenkit arra kért, hogy kerüljék el a főutakat, és az államigazgatásban is 70 százalékos otthoni munkavégzést rendeltek el – írja a New York Times.

A Perzsa-öbölben található szigeten van egy amerikai haditengerészeti bázis, így az ország vezetése tart az iráni válaszcsapásoktól. A régióban több mint 40 ezer amerikai katona és több hadihajó is állomásozik, így magas készültségben vannak, miután Trump utasítására lebombázták Irán fő nukleáris létesítményeit.

Az iráni vezetés a támadás előtt jelezte, hogy egy esetleges amerikai megmozdulás esetén elkezdik támadni az USA támaszpontjait a légióban. Ezek valószínűleg bőven az iráni rakétaarzenál lőtávolságán belül helyezkednek el.

A londoni székhelyű Iran International tévécsatorna szerint Irán letartóztatta egy újságírójukat, mert az a vezetésnek nem tetsző módon írnak a háborúról – írja a Times of Israel. A médium szerint a hatóságok kijelentették, hogy addig fogva tartják munkatársukat, amíg fel nem mond.

„Ez a mélységesen elítélendő taktika veszélyes eszkalációt jelent a rezsim kíméletlen kampányában, amelynek célja az ellenvélemény elhallgattatása és a független újságírás elnyomása”

– írta közleményében a médium.

A közlemény alapján a forradalmi gárda a hírolvasó anyját, apját és öccsét vette őrizetbe, és egy ismeretlen helyen tartják őket. Az újságíró nevét nem hozták nyilvánosságra, de annyit közöltek, hogy szombaton hívta az apja, hogy arra kérje, hogy mondjon fel. A háttérben hallotta az ügynököket is, akik állítólag diktálták az apjának, hogy mit mondjon.

„Ezerszer mondtam már, hogy mondj fel. Milyen más következményre számítottál? Fel kell mondanod”

– mondta a közlemény alapján az újságíró apja.

Egy nappal azután, hogy a jemeni húszik katonai részlege megfenyegette az Egyesült Államokat azzal, hogy elkezdik lőni az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, ha megtámadják Iránt, most a lázadó kormány is kijelentette, hogy támogatják ebben a hadsereget – írja a Times of Israel.

Az ománi külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az amerikai légitámadással kapcsolatban, amit a nemzetközi jog súlyos megsértésének neveztek – írja a New York Times.

Az Egyesült Államok Omán legerősebb szövetségese, így odáig nem mentek el, hogy a Trump-kormányt is elítéljék. A közel-keleti ország összekötőként dolgozik az USA és Irán között, így Omán az nukleáris egyezményről szóló tárgyalás mediátora is.

Az iráni állami tévé szerint a hadsereg elindította az eddigi legnagyobb rakétáját Izrael felé – írja az AP alapján a Times of Israel. A hírt egy korábbi felvétellel illusztrálták, amin a Khorramshahr-4 egyik tesztkilövése látható.

Ez a rakéta a legnagyobb az iráni ballisztikus arzenálban. Szakértők szerint a hatótávolsága 2000 kilométer lehet, és a csúcsában egy 1500 kilós robbanófejet hordozhat.

A nevét egy iráni városról kapta, ahol heves csaták dúltak az 1980-as években zajló iráni-iraki háborúban, Emellett Kheibarnak is hívják, ami egy zsidó erőd volt a mai Szaúd-Arábia területén, amit a muszlimok a 7. században foglaltak el.

Válságtalálkozót hívott össze hétfőre Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközii Atomenergia-ügynökség igazgatója – írja a CNN. Grossi azután döntött így, hogy az USA lebombázta Irán fontos nukleáris létesítményeit.

Emlékeznek, megígértem, hogy az iráni nukleáris létesítmények meg lesznek semmisítve így vagy úgy. Ez az ígéret most teljesült – mondta az izraeli miniszterelnök vasárnap kiadott videós üzenetében üdvözölve az amerikai akciót. Benjamin Netanjahu saját szempontjából célt ért azzal, hogy az Izrael által Irán ellen tíz napja indított katonai akcióba az Egyesült Államok közvetlenül is bekapcsolódott. Ez annak ellenére történt, hogy Donald Trump korábban – még az izraeli légierő támadása előtt nyilvánosan is arra figyelmeztette Netanjahut, hogy egyelőre nem tart célszerűnek egy ilyen akciót, mert veszélyeztetné az amerikaiak Iránnal zajló atomtárgyalásait, amelyek célja, hogy a teheráni vezetés lemondjon atomfegyver megteremtését célzó programjáról.

Az izraeli támadás ennek ellenére megindult, amelyet az amerikai elnök egyre támogatóbb hangnemben kommentált, már az első nap azt sugallva, hogy az Egyesült Államok tudott az akcióról. A közvetlen részvétellel új szintre lépett a konfliktus.

„Trump elnök úr bátran vezeti a szabad világot. Hihetetlenül nagy, páratlan barátja Izraelnek” – udvarolt Netanjahu az amerikai elnöknek, megjegyezve, hogy gratulációt is kapott tőle telefonon a nap folyamán.

Aggodalmát fejezte ki az iraki vezetés is az iráni nukleáris létesítményeket ért amerikai támadás miatt – írta a France24. Az Egyesült Államokkal egyébként nem ellenséges, azzal együttműködő iraki kormány szóvivője szerint az akció veszélyezteti a közel-keleti stabilitást. A történtek súlyos kockázatot jelentenek a térségre nézve – közölte Baszim Alavadi.

Hogy ezt Washington sem tartja megalapozatlannak, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségéről újabb amerikai diplomatákat rendelt haza biztonságuk érdekében, tartva a feszültség növekedésétől.

Végrehajtotta izraeli légierő vasárnap az amerikai akció után az első támadását iráni célpontok ellen – közölte a CNN. Izrael szerint Irán nyugati részén katonai objektumok ellen vetették be a légierőt. A beszámolók szerint iráni rakétaállásokat is megsemmisítettek, csökkentve ezzel az Izraelre irányuló fenyegetést. Vasárnap több iráni rakéta is becsapódott Izrael területén az Irán elleni amerikai bombázás után.

16 ember megsérült Izraelben azután, hogy az izraeli védelmi erők beszámolója szerint Irán legalább 20 rakétát lőtt ki Izrael felé – írta a Jerusalem Post.

Az iráni Farsz hírügynökség az X-en egy félvételt is közölt az egyik, Izraelt ért becsapódásról:

Az ország több részét is célozták az iráni rakéták, Tel-Avivban, Haifában megrongálódott lakóépületekről, Izrael középső részén egy idősek otthonát ért sérüléséről számoltak be. A helyszínen mentőmunkálatok zajlanak.

Irán közölte, hogy Tel-Avivban a Ben Gurion repülőteret és az egyik biológiai kutatóközpontot is célba vette rakétáival az amerkai támadás után.

Bő egy órával később a támadás véget ért a rakéták likvidálásával, az értesítések szerint az óvóhelyeket mindenki elhagyhatta.

Nem észlelt sugárzást az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) az iráni atomlétesítmények elleni amerikai légierő támadása után – írta a CNN a szervezet közleménye nyomán. A NAÜ a maga részéről közölte, hogy továbbra is semleges szervezet, amelynek feladata a világ atomlétesítményeinek objektív vizsgálata. Irán szerint azonban a NAÜ részrehajló volt, előítéletes Iránnal szemben és érdemi bizonyítékok nélküli állásfoglalásával közvetve hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok a támadás mellett döntött.