Az iráni parlament a bombázásra válaszul megszavazta az olajár szempontjából létfontosságú Hormuzi-szoros lezárását, Rubio szerint nem állnak háborúban Iránnal

Kedves Olvasóink, köszönjük a figyelmüket, közvetítésünket lezárjuk.

„Politikailag nem korrekt a ”rezsimszerváltás„ kifejezést használni, de ha a jelenlegi iráni rezsim képtelen Iránt újra naggyá tenni, miért ne lenne rezsimváltás??? MIGA!!!” – írta közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök. A MIGA-val a saját Make America Great Again (MAGA) szlogenjét hasznosította újra Irán esetében: Make Iran Great Again (MIGA), azaz tegyük újra naggyá Iránt!

Trump egy néhány perccel korábbi posztjában „monumentálisnak” nevezte az iráni nukleáris létesítményekben keletkezett károkat. „A találatok kemények és pontosak voltak. A hadseregünk nagy szakértelemről tett tanúbizonyságot. Köszönjük!” – fogalmazott.

Az izraeli légierő újabb csapást mért iráni rakétaállásokra és légvédelmi létesítményekre – közölte a hadsereg. A támadásokban mintegy húsz izraeli vadászgép vett részt, amelyek több mint 30 bombát dobtak le több célpontra.

A támadás során az IDF szerint a vadászgépek olyan létesítményeket vettek célba, amelyeket Irán ballisztikus rakéták tárolására és az Izrael elleni támadásra használt, illetve hírszerzésre használt műhold- és radarállomásokat semmisítettek meg. Emellett egy légvédelmi rendszert is támadtak Teherán belső részében – tette hozzá az IDF. (Times of Israel)

Önmérsékletet és diplomáciát sürgetett António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai légicsapások nyomán hívtak össze vasárnap New Yorkban.

„Az iráni nukleáris létesítmények Egyesült Államok általi bombázása veszélyes fordulatot jelent egy már most is sínylődő térségben. (...) Az emberek a régióban nem képesek elviselni a pusztítás egy újabb ciklusát” – hangsúlyozta a világszervezet vezető diplomatája. „Most azt kockáztatjuk, hogy a megtorlás körforgásának patkánylyukába süppedünk” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a polgári lakosságot meg kell óvni, a tengeri hajózás biztonságát pedig szavatolni kell. Mint mondta, az ENSZ bármikor készen áll segítséget nyújtani. „Felszólítom e testület (ENSZ BT) tagjait és a világszervezet tagállamait, hogy észszerűen, önmérséklettel és sürgősséggel cselekedjenek. Nem szabad és nem is adhatjuk fel a békét” – emelte ki Guterres. „Azonnal és határozottan cselekednünk kell a harcok leállítása és az iráni nukleáris programról szóló komoly és tartós tárgyalásokhoz való visszatérés érdekében” – tette hozzá.

Oroszország, Kína és Pakisztán az ENSZ BT-ben határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azonnali és feltétlen tűzszünetet követelnek a Közel-Keleten. Az ENSZ BT összehívását Irán kérte „a törvénytelen agresszió elítélésére”, miután amerikai repülőgépek vasárnapra virradóra három iráni nukleáris létesítmény, Natanz, Iszfahán és a fordói urándúsító ellen intéztek támadást. (MTI)

Miért nem látunk több képet az iráni károkról? – teszi fel a kérdést a BBC tudósítója, hogy meg is válaszolja azt.

Az iráni hatóságok a független újságírókat – és különösen a külföldi sajtó tudósítóit – évtizedek óta potenciális kémeknek tekintik. Mindenkinek, aki külföldi lapnak vagy hírügynökségnek dolgozik, a kormánytól kell engedélyt kérnie a munkájához. Ezt az engedélyt ritkán adják meg, és még azok mozgását és munkáját is korlátozzák, valamint szigorúan ellenőrzik, akik megkapták a megfelelő dokumentumot.

Az iráni média vagy állami tulajdonban van, vagy államközeliben, vagy pedig szigorúan ellenőrzik. Ráadásul az iráni hatóságok nem szívesen mutatják be az izraeli támadások okozta károkat, ők is biztonsági okokra hivatkoznak a katonai célpontokat illetően. Polgári célpontoknál pedig nem szeretik mutogatni a károk mértékét, ezzel próbálva megelőzni az emberek moráljának csökkenését. A közösségi médiában közzétett képek hitelességének ellenőrzése viszont időigényes folyamat.

Ezzel szemben a média világszerte folyamatosan hozzáférhet az Izraelből érkező fotókhoz és jó minőségű videókhoz, amelyek megmutatják az országot ért iráni támadások okozta károkat.

Irán iszfaháni nukleáris létesítményének földalatti alagútjainak bejárataira mértek légicsapást az éjszaka folyamán az amerikaiak – közölte vasárnap az ENSZ nukleáris megfigyelő szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Arról, hogy milyen föld alatti atomlétesítményt bombázott Trump Iránban, és mi jön ezután, ebben a cikkben olvashat részletesen.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az önvédelmi jognak az ENSZ Alapokmánya semmibe vétele mellett való gyakorlása kaotikus helyzethez vezet.

Az orosz diplomáciai tárca közölte, hogy Lavrov telefonon beszélt magyar hivatali partnerével, Szijjártó Péterrel, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok által egy szuverén állam területe ellen végrehajtott rakéta- és bombacsapás a konfliktus új, veszélyes eszkalációját jelenti, amelynek következményei nem láthatók előre, és máris kárt okozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló rendszernek, valamint a regionális és globális biztonságnak. (MTI)

Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát – hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.

Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.

„Különösen aggasztó, hogy a támadást olyan ország hajtotta végre, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának” – áll az állásfoglalásban. (MTI)

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt értékelve, hogy mit értek el az amerikaiak a csapással, azt írta, hogy az iráni „nukleáris ciklus” kritikus infrastruktúrája minden jel szerint nem vagy csak kis mértékben sérült, a „nukleáris anyagok dúsítása, és most már egyenesen azt is mondhatjuk, hogy a nukleáris fegyverek gyártása is folytatódik”.

„Számos ország kész közvetlenül leszállítani Iránnak nukleáris fegyverkészletét” – állította Medvegyev.

A volt elnök és kormányfő fejtegetésében rámutatott, hogy Izrael támadás alatt áll, az Egyesült Államok egy új konfliktusba keveredett, azzal a perspektívával, hogy szárazföldi műveletek lesznek, Irán politikai rendszere megmaradt, „sőt nagy valószínűséggel még erősebb lett”, a világ országainak abszolút többsége pedig ellenzi Izrael és az Egyesült Államok fellépését. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump, aki béketeremtő elnökként érkezett, de új háborút indított az Egyesült Államok számára, nem számíthat a Nobel-békedíjra, „még akkor sem, ha ez a jelölés teljesen megvásárolható”. (MTI)

Az izraeli közlekedési miniszter szerint holnap várhatóan több mint ezer utas indulhat el a tel-avivi Ben Gurion repülőtérről különleges járatokkal. Az Iránnal fennálló konfliktus miatt az elmúlt 10 napban gyakorlatilag megtiltották az indulást a repülőtérről.

A tervek szerint hétfőn a világ 24 helyéről érkező járatot fogadnak, ezek a gépek utána egyenként 50 távozó utast vihetnek majd magukkal. A korlátozást biztonsági okok miatt vezetik be, mivel a reptér célponttá válhat. A hétvégéig marad a limit, utána pedig a tapasztalatok függvényében mérlegelik a kiutazók számának növelését.

Hétfőtől az induló járatok kizárólag a Ben Gurion repülőtér 3-as termináljáról közlekednek, ahová csak az érvényes jegyekkel rendelkező utasok léphetnek be. (Times of Israel)

Az iráni parlament megszavazta a létfontosságú Hormuzi-szoros lezárását az amerikaiak támadásáért „cserébe”. Ez az olajárak hirtelen megugrását okozhatja, így akár globális recesszió is lehet a dolog vége – írja a Guardian.

A Brent típusú nyersolaj hordója pénteken 77 dollár körül alakult, június közepe óta – Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni támadása óta – több mint 10 százalékkal emelkedett. A világ olajfelhasználásának ötöde a Perzsa-öbölből kivezető Hormuzi-szoroson megy keresztül.

A szavazás nem kötelező érvényű, mert a végső döntés az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácson múlik. Elemzők azonban már a szavazás eredményének ismertté válása előtt akár 5 dolláros árfolyam-emelkedést jósoltak. Arról itt írtunk részletesen, hogy az olaj árán keresztül is hogyan fenyeget mindenkit Izrael és Irán háborúja.

Orbán Viktor a vasárnap általa összehívott Védelmi Tanács ülése után arról beszélt, hogy az iráni-izraeli konfliktus új szakaszba lépett az amerikai bombázásokkal. A miniszterelnök megismételte korábbi bejegyzésében írtakat, miszerint a konfliktus miatt három veszéllyel kell szembenéznie Magyarországnak:

• az egyik a terrorfenyegetettség,
• a másik a migrációs nyomás,
• a harmadik pedig az energiahordozók árának további emelkedése.

Orbán azt mondta, hogy az áremelkedés miatt “le kell venni Brüsszelben az orosz energia tilalmára vonatkozó szabályozásokat. ”Épp elég baj nekünk az iráni-izraeli háború" – fogalmazott.

Donald Trump hosszú üzenetet tett közzé a Truth Social oldalán egy republikánus képviselőnek válaszul, aki bírálta az Irán elleni amerikai csapásokat, mivel azok „alkotmányellenesek”.

„Látványos katonai sikert értünk el, kicsavartuk a bombát a kezükből (pedig használnák, ha tudnák!), de a kapott dicséretek és elismerések ellenére szokás szerint ez a súlytalan kongresszusi képviselő ellenzi azt, amit tegnap este Iránban csodás módon elértünk” – írta, majd hozzátette: „A MAGA nem az ilyen lusta, nagyképű, kontraproduktív politikusokról szól.” (BBC)

Izraelnek még mindig vannak célpontjai Iránban, és kész folytatni az ország elleni támadásait „addig, amíg szükséges” – közölte vasárnap az izraeli hadsereg vezérkari főnöke.

„Még mindig vannak célpontjaink, amelyekre csapást mérhetünk, és vannak céljaink, amelyeket el kell érnünk” – mondta Ejal Zamir altábornagy helyzetértékelésében az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által kiadott közlemény szerint. „Fokozzuk a támadásokat a terveink szerint, és addig folytatjuk, amíg csak szükséges”.

Zamir dicsérte az Egyesült Államok vasárnap reggeli, iráni nukleáris létesítményekre mért légitámadásait, szerinte azok fordulópontot jelentenek a múlt héten kezdődött Felkelő Oroszlán hadműveletben. (CNN)

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is olyan tárgyalásokra szólította fel Iránt, „amelyek eredményeként az ország nukleáris programjával kapcsolatos valamennyi aggályt eloszlathatják”. „Készen állunk arra, hogy minden féllel együttműködve hozzájáruljunk ehhez” – áll az országok vasárnap kiadott közös nyilatkozatában. Megismételték, hogy továbbra is az a céljuk, hogy megakadályozzák Iránt egy atomfegyver előállításában.

Az országok kijelentették, hogy elkötelezettek a térség békeje és a stabilitása mellett, és kifejezték támogatásukat Izrael biztonsága iránt. „Folytatni fogjuk közös diplomáciai erőfeszítéseinket a feszültségek enyhítésére, biztosítva azt is, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább” – áll a nyilatkozatban. (CNN)

Jichák Hercog izraeli elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Izrael nem rángatja bele az Egyesült Államokat egy háborúba. Kiemelte, hogy hazája következetesen világossá tette, hogy a döntés Donald Trump amerikai elnök kezében van, hiszen Washington nemzetbiztonsági érdekeiről is szó van.

Az Irán elleni háború további menetére utalva Hercog hozzátette, hogy „nem áll szándékunkban és nem is követeljük, hogy Amerika most hadba vonuljon, mert az Irániak fenyegetik Izraelt”. Rávilágított, hogy az Egyesült Államok beavatkozására azért került sor, mert az iráni atomprogram „az egész szabad világ” biztonsági érdekeire veszélyt jelentett, így „ez a helyénvaló döntés volt”.

Hercog úgy fogalmazott, hogy most jött el a pillanat elgondolkozni a diplomácián, ennek azonban hatékonynak kell lennie. Hozzátette, hogy a diplomáciai erőfeszítések eddig azért vallottak kudarcot, mert Irán folyton hazudott. (MTI)

Az iráni Vörös Félhold szerint 11 ember szenvedett kisebb sérüléseket az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai légitámadások során, közülük hetet már ki is engedtek a kórházból.

A szervezet szerint három mentőmunkás meghalt az ország különböző pontjaira mért izraeli csapásokban, sőt a Vörös Félhold egyik helikoptere is találatot kapott, továbbá azzal vádolják Izraelt, hogy kórházakat, egészségügyi központokat és egy fogyatékkal élők számára fenntartott létesítményt is célba vettek. (BBC)

A muzulmán világot képviselő Iszlám Együttműködés Szervezete (korábban Iszlám Konferencia Szervezete) 57 tagállamának isztambuli ülését követően közös nyilatkozatban ítélte el „Izrael agresszióját Irán ellen”, miután az Egyesült Államok és Izrael is csapásokat mért Irán nukleáris létesítményeire.

Hangsúlyozták „az izraeli támadások azonnali leállításának szükségességét” és az eszkalációval kapcsolatban nagyfokú aggodalmuknak adtak hangot. Közölték, hogy miniszteri szintű csoportot hoznak létre, a cél a nemzetközi és regionális felek de-eszkalációs erőfeszítések támogatása.

A nemzetközi közösséget felszólították, hogy tegyen elrettentő intézkedéseket az Irán elleni támadásokkal szemben, és „vonja felelősségre Izraelt az elkövetett bűncselekményeiért”.

Felszólították továbbá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy egyértelműen ítélje el ezeket a „barbár támadásokat”, és jelentse azokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A szervezet tagjai egyetértettek, hogy Iránnak joga van az önvédelemhez, és hogy minden szükséges lépést megtegyen szuverenitásának és állampolgárainak teljes körű védelme érdekében, hogy a jövőben megakadályozza az „ilyen bűncselekmények megismétlődését”. (Times of Israel)

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.

A külügyminiszter a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban, és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre. A miniszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció az atomenergia polgári célú felhasználását nem ellenzi Irán esetében sem. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek, hogy próbáltak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni Iránnal.

Marco Rubio a CBS televízió Face the Nation című műsorának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „ha a rezsim békét akar, mi készen állunk a békére, ha valami mást akar, akkor rendkívül sebezhetők, hiszen még saját légterüket sem képesek megvédeni”.

J. D. Vance alelnök az NBC televízió Meet the Press című műsorában azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy katonaságot küldjön, és úgy vélte, hogy a három iráni nukleáris létesítmény elleni katonai művelet nem vezet majd szélesebb háborúhoz. Az alelnök szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is megállapodást akar Iránnal a katonai célú atomprogramjának lezárásáról, amihez a légicsapásokat egyfajta „újrakezdésnek” nevezte. (MTI)

Az iráni Forradalmi Gárda több tagja is meghalt a vasárnap indított izraeli csapásokban – közölték az iráni hatóságok. A Mizán hírügynökség szerint két katona és további hét forradalmi gárdista halt meg a Jazd városát ért izraeli támadásokban két támaszponton. Kom tartomány válságstábja pedig négy forradalmi gárdista haláláról jelentett egy támaszpont elleni csapás során. Kom tartományban található a fordói nukleáris létesítmény is, amelyet vasárnapra virradóra amerikai légitámadás ért.

Az iráni hatóságok szerint a fordói létesítményt ért csapást követően a térségben élő emberek nincsenek veszélyben.

Az izraeli hadsereg közlése szerint vasárnap tucatnyi célpontot támadtak Iszfahán, Busehr, Ahváz és Jazd térségében mintegy 30 harci repülőgéppel. A célpontok rakétakilövő-állások és drónok voltak.

Busehr tartományból, ahol Irán egyetlen atomerőműve található a helyi sajtó szerint „heves robbanásról” számoltak be. A Sarg című helyi napilap szerint a robbanás órákkal az amerikai légicsapásokat követően történt. (MTI)

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint az USA-nak „választ kell kapnia” a nukleáris létesítményei elleni támadásokra. Peszeskján Emmanuel Macron francia elnöknek beszélt erről az IRNA iráni állami hírügynökség szerint. (Guardian)

Az amerikai külügyminiszter felszólította a kínai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Iránra a Hormuzi-szoros nyitva tartása érdekében, mivel a kínaiaknak kellene elsőként bedühödniük, ha Irán lezárná ezt a kulcsfontosságú olajszállítási útvonalat – írja a CNN.

Marco Rubio szerint a kínaiak olajának nagy része is ott halad át, így a lezárás nagyon megdobná az árakat, de a kínaiakon kívül a világ „minden más országa is” hatalmas árat fizetne. Kivéve persze Amerikát, akit ugyan szintén érintene a dolog, de az USA-nak „vannak lehetőségei” a helyzet kezelésére.

„Gazdasági öngyilkosság lenne Irán számára, ha megtennék” – mondta Rubio a Fox Newsnak.

Az olaj ára több mint 10 százalékkal emelkedett azóta, hogy Izrael tíz nappal ezelőtt megindította a támadását Irán ellen. A Brent-típusú nyersolaj ára csütörtökön 79 dolláros csúcson állt (ez január óta a legmagasabb adat), pénteken 77 dolláros áron zárt. A Reuters által megkérdezett egyik szakértő szerint Irán megtorló lépései (például a Hormuzi-szoros lezárása vagy közel-keleti amerikai érdekeltségek megtámadása) esetén a 100 dolláros ár sem kizárt.

A szíriai hírügynökség szerint egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a damaszkuszi „Mar Elias” templomban egy robbanóöv segítségével. A biztonsági erők lezárták a területet, hogy el tudják szállítani a halottakat és a sebesülteket. Az áldozatok pontos számát egyelőre nem közölték. (Times of Israel)

Az iráni Atomenergia-szervezet (AEOI) szóvivője szerint az ország atomenergetikai tudását nem lehet megsemmisíteni – idézte az IRNA iráni állami hírügynökség.

A szóvivő szerint az atomipar mélyen gyökerezdik Iránban, és „ezeket a gyökereket nem lehet elpusztítani”. „Károkat szenvedtünk ugyan, de nem ez az első alkalom” – tette hozzá. Az iráni külügyminiszter is hasonlóan vélekedett, szerinte Irán atomprogramja „a hazai nukleáris tudáson” alapul, és ezt „bombákkal nem lehet megsemmisíteni”. (BBC)

Irán egészségügyi minisztérium közleménye szerint nem találtak sugárszennyeződést azokon, akik a nukleáris létesítményeit ért amerikai csapásokban sérültek meg.

Hossein Kermanpour minisztériumi szóvivő arról írt az X-en, hogy a nukleáris létesítményekhez legközelebbi kórházaikban külön vészhelyzeti egységeket hoztak létre, hogy kezelni tudjanak sugárbeteg pácienseket is. „Szerencsére az amerikai bombázást követően ezekbe a központokba szállított sérültek egyike sem mutatta radioaktív szennyeződés jeleit” – írta.

(Guardian)

Magyarország érdeke az, hogy ne jöhessen létre újabb nukleáris fegyverarzenál a világban – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az Orbán Viktor által összehívott Védelmi Tanács ülése előtt.

„Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten újra béke legyen. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki, aki ott él, visszakapja a nyugodt, biztonságos élet lehetőségét, hogy végre ne folyamatosan terrorfenyegetettségben kelljen élniük” – mondta Szijjártó. Szerinte a térség közvetlen biztonsága nagyon szorosan összefügg az egész európai kontinens biztonságával, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a közel-keleti béke és stabilitás minél előbb létrejöjjön.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy a nagyhatalmak között ne jöjjön létre közvetlen konfrontáció a Közel-Keleten vagy a Közel-Kelet miatt, és azt is világossá kell tennünk, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy ne jöhessenek létre újabb nukleáris fegyverarzenálok a világban” – fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter vasárnap telefonon beszélt Gideon Szár izraeli külügyminiszterrel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Abdul Latif Zajanival, bahrein külügyminiszterrel és Ajman Szafadival, a jordán külügyminiszterrel. Mindannyiuknak azt mondta, hogy Magyarország a „békés megoldásban érdekelt”.

Az ENSZ atomenergia-felügyeletének vezetője szerint azt ugyan még nem tudni, hogy a fordói atomlétesítményben milyen károk keletkeztek, de az bizonyos, hogy a natanzi létesítmény teljesen megsemmisült – írja a Sky News.

„Egyértelmű jelek utalnak a hatásokra, de ami a föld alatti károk mértékének értékelését illeti, erről nem tudunk nyilatkozni” – Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója a CNN-nek. A helyszínen készült fotók alapján szerinte nem kizárt, hogy jelentősek a károk.

Grossi szerint a natanzi urándúsító létesítmény – Donald Trump állításához híven – teljesen megsemmisült, és az iszfaháni telephely is jelentős károkat szenvedett.

Grossi a történtek miatt válságtalálkozót hívott össze hétfőre.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy jelenleg nincsenek tervben újabb katonai műveletek Irán ellen.

Az amerikai külügyminiszter J. D. Vance alelnökhöz hasonlóan leszögezte, hogy az USA nem akar háborút, és ő is elismételte, hogy az iráni rendszerváltás nem célja az Egyesült Államoknak.

Arról is beszélt, hogy „a világ biztonságosabb és stabilabb, mint 24 órával ezelőtt volt”. Szerinte ha Irán megtorlást hajt végre, „az lesz a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettek”.

Rubio szerint Irán nagy mennyiségű dúsított urániummal rendelkezik, amely elegendő ahhoz, hogy legalább kilenc vagy tíz bombát készítsen. Hozzátette: még jó pár napig senki sem fogja tudni megmondani, hogy az irániaknak vajon sikerült-e elszállítani a nukleáris anyagokat a fordói atomlétesítményből még az amerikai támadások előtt.

Rubio, aki egyben nemzetbiztonsági tanácsadó is, elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is kész tárgyalni Iránnal.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy milyen légicsapásokkal támadták Iránt vasárnap.

Az IDF eszerint rakétaállomásokat és pilóta nélküli légi járműveket támadott Iszfahánban, Busehrben, Ahvázban és első alkalommal Jazd térségében. Jazd tartományban nagy hatótávolságú rakétát tároltak, és a légierő szerint mintegy 60 rakétát lőttek ki innen Izrael felé.

A támadásokat 30 vadászgép vitte végbe, és legalább 12 katonai célpontra fókuszáltak. Többek között rakétakilövő állomásra, egy drónközpontra és egy raktárra mértek csapást.

(Sky News)

Nem volt áldozata az iráni atomlétesítmények elleni amerikai csapásnak Hosszein Kolivand, az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet vezetője szerint – írja az MTI. A szervezet vezetője az iráni állami tévében úgy fogalmazott: „nem voltak mártírjai az iráni nukleáris létesítmények elleni múlt éjszakai amerikai agressziónak.”

Maszúd Peszeskján iráni elnök elítélte az Egyesült Államok támadását, és azt nyilatkozta, az Irán elleni izraeli hadművelet hátterében is Washington áll.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint a hajnali csapásokat célzottan és jól fókuszáltan hajtották végre. A művelet kizárólag iráni nukleáris létesítményeket célzott, iráni katonákat vagy civileket nem.

A CBS News értesülései szerint az amerikaiak szombaton előre jelezték Iránnak, hogy támadásra készülnek, ugyanakkor közölték azt is, hogy nem terveznek több csapást, és nem tervezik megdönteni az iráni rezsimet.