Orosz külügyminiszter: A román állampolgárok vezette Moldova Ukrajna nyomdokaiba lép

A kisinyovi kormány Ukrajna nyomdokaiba lépve vezeti Moldovát, jelentette ki az Antalyai Diplomáciai Fórumon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, írja a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva a Libertatea.

„Ha visszatérünk a nemzetközi 5+2 tárgyalási formátumhoz Transznisztria helyzetének rendezésére, akkor kölcsönösen elfogadható megoldásokat kereshetünk, megőrizve közben Moldova területi integritását, de a kisinyovi román vezetés örökre megpróbálja tönkretenni ezt az utat” – közölte Lavrov.

A szorgalmazott nemzetközi 5+2 tárgyalási folyamatban Oroszország, Ukrajna és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetít Moldova és Transznisztria között, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt.

„Felszólítottam a kisinyovi rezsimet – amelyet romániai állampolgárok vezetnek, akik nem titkolják, hogy szeretnék Moldova Köztársaságot Romániához csatolni –, hogy hagyjanak fel a tárgyalási folyamat akadályozásával” – tette hozzá az orosz külügyminiszter.

„A Kisinyovban hivatalba lépett rezsim egyszerűen a kijevi rezsim nyomdokaiba lép, eltöröl mindent, ami orosz, diszkriminálja az orosz nyelvet minden téren, és az ukránokkal együtt még komolyabb gazdasági nyomást gyakorol a Dnyeszteren túli területre” – fogalmazott Lavrov.

A moldovai oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, Transznisztria a képviselők szerdai tiraszpoli kongresszusán elfogadott hivatalos nyilatkozat szerint kéri az orosz parlament felső- és alsóházát, hogy „hozzanak intézkedéseket a terület megvédelmezésére a Moldova által gyakorolt fokozott nyomásgyakorlással szemben.” A nyilatkozat szerint „korábban nem látott gazdasági, társadalmi-humanitárius és katonapolitikai jellegű fenyegetésekkel” néznek szembe, írta a Telex.

Az elfogadott nyilatkozat nem határozza meg, hogy Oroszország hogyan avatkozna be Transznisztria támogatására, de semmiképpen sem szólít fel az Oroszországhoz való csatolásra.

Oroszország elemzi a tiraszpoli kéréseket és Transznisztria lakóinak védelmezése prioritás számára, reagált szerda este az orosz külügy a segítségkérő nyilatkozatra.

A transznisztriai nyilatkozat célja Moldova Köztársaság szerint az, hogy az esetleges orosz agressziótól való félelmet táplálja, annál is inkább, hogy Transznisztriában évek óta jelen van az orosz hadsereg.

Maia Sandu moldovai elnök pénteken arról beszélt, hogy az orosz propaganda azért terjeszti Transznisztria Oroszországhoz csatolásának „rémtörténetét”, hogy megfélemlítse Moldova Köztársaság állampolgárait a választási évben.

„Szeretném, ha világos lenne, hogy semmi bajunk az oroszokkal, nekünk az orosz tankokkal van bajunk. Azt szeretnénk, ha az Orosz Föderáció, más államokhoz hasonlóan, tiszteletben tartaná a moldovai állampolgárok választását. Demokratikus ország vagyunk, a demokráciánkat még meg kell erősítenünk, de az emberek döntik el, hogy mit tesznek, hová mennek és kivel működnek együtt” – mondta az államfő.

„Békés és demokratikus Oroszországot szeretnénk látni a közeli jövőben” – nyilatkozta még Maia Sandu.

Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy a moldovai-orosz diplomáciai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, ami azzal magyarázható, hogy Oroszország „naponta öl, gyermekeket, nőket, időseket nyom el, lakásokat tesz tönkre”.

A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter közé ékelődő Transznisztria rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva.