Moszkva: Transznisztria lakóinak védelmezése prioritás Oroszországnak

Transznisztria lakóinak védelmezése prioritás Oroszországnak – reagált Moszkva a szerdán megrendezett tiraszpoli kongresszuson megfogalmazott segítségkérő nyilatkozatra, írja a Hotnews az AFP-re hivatkozva.

„A transznisztriai lakosság, honfitársaink érdekeinek védelmezése egyik prioritásunk. Az illetékes orosz szervek mindig gondosan megvizsgálnak minden kérést” – közölte az orosz külügyminisztérium. A reakció a Tiraszpolban 2006 óta most először megrendezett kongresszuson megszavazott határozatra érkezett, amely a régió szuverenitásának tézisét hangsúlyozza, ezzel kapcsolatban az orosz föderációs tanács és az Állami Duma segítségét kéri, Moldovát pedig népirtással vádolja – olvasható a régió hivatalos Telegram-csatornáin a Hotnews szerint.

Az egyöntetűen elfogadott határozat nem pontosít, milyen módon lenne szükséges Moszkvának közbelépni, ahogy az Oroszországhoz való csatolást sem kérelmezi. A képviselők inkább a régió függetlenségét hangsúlyozták. „Transznisztria kitartóan fog harcolni saját identitásáért, a transznisztriai nép jogaiért és érdekeiért, és nem fogja megtagadni ezek védelmét, függetlenül a zsarolás és a külső nyomás bármilyen formájától” – írják az elfogadott határozatban.

„Kizárólag Transznisztria szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele többnemzetiségű népünk megkülönböztető identitásának, alapvető jogainak és szabadságának védelmének, amelyeket a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ alapokmánya rögzít” – teszik hozzá.

A VII. tiraszpoli kongresszuson meghozott főbb döntések:

1. Kérést intéznek az orosz föderációs tanács és az orosz Állami Duma felé, amelyben azt igényelik, hogy Oroszország védelmi intézkedéseket hajtson végre a növekvő moldovai nyomással szemben. Megjegyzik, több mint 220.000 orosz állampolgár él Transznisztriában, Oroszország pedig részt vesz a dnyeszteri békefenntartásban, valamint garanciavállaló és közvetítő a tárgyalási folyamatban.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához fordulnak azzal a kéréssel, hogy vegye figyelembe a nemzetközi normák által előírt és elidegeníthetetlen jogait a transznisztriai lakosságnak, akadályozza meg, hogy Moldova megsértse a transznisztriai polgárok jogait és szabadságát, valamint gátolja meg a feszültség fokozódásához vezető provokációkat.
3. A nemzetközi 5+2 tárgyalási folyamat (a Moldova és Transznisztria közötti konfliktus megoldására irányuló alakulat, amelyben Oroszország, Ukrajna és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetít, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyel – megjegyzés) résztvevőihez fordulnak.
4. Felszólítják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy gyakoroljon nyomást a moldovai kormányra, hogy térjen vissza a megfelelő párbeszédhez a nemzetközi tárgyalási folyamat keretében, és biztosítsa a konfliktus civilizált rendezésének feltételeit.
5. Felszólítják a Független Államok Szövetségét (az Oroszország körüli, egykori szovjet köztársaságok szervezete – megj.) a dnyeszteri konfliktus súlyosbodásának megakadályozására.
6. Kérést intéznek az Európai Parlamenthez, amelyben őket is arra kérik, akadályozzák meg a moldovai nyomást és a transznisztriaiak jogainak és szabadságának megsértését.
7. A Nemzetközi Vöröskereszthez fordulnak, hogy biztosítsák a régió lakosságának szociális és humanitárius jogait, érdekeikhez és szabadságjogaikhoz szükséges feltételeket – közölte a Hotnews a transznisztriai hivatalos hírügynökség közlésére hivatkozva.

A Moldovát érő népirtási vád

Vagyim Krasznoszelszkij, a régió vezetője kongresszusi beszédében Kisinyovot népirtással vádolja. Ennek négyféle, az elmúlt harminc évben megjelent formáját nevezte meg: a gazdasági megfojtást, a nép egy részének fizikai megsemmisítését, a jogi védelem megtagadását, a román nyelv használatának erőltetésére irányuló kísérletet sorolta – írja még a Hotnews.

„Moldova rendszerint a globális nehézségeket használja fel arra, hogy hátrányos helyzetbe hozza Transznisztriát. Igaz ez a Szovjetunió összeomlására, igaz a világjárványra, igaz az ukrajnai ellenségeskedésekre” – vádolt Krasznoszelszkij.

A felszólalók – köztük Alekszandr Korsunov, az úgynevezett legfelsőbb szovjet elnöke és Galina Antyufeyeva, a szovjet elnökhelyettese – a humanitárius válságra és a Dnyeszteren túli régió import-export problémáira összpontosítottak.

Alekszandr Korsunov sérelmeket sorolt: számos, több száz embert foglalkoztató vállalkozás kénytelen bezárni, a Moldova által Transznisztriától indokolatlanul kért adók veszteségekhez vezettek, Moldova megakadályozza a Független Államok Szövetségének országaiból származó gyógyszerek behozatalát, az emberek megérezték az áremelkedést és a gyógyszerhiányt, az orvosi felszerelések importjának tiltása érthetetlen, Moldova megsérti a nemzetközi dokumentumokban rögzített alapvető emberi jogokat.

„Felszólítjuk nemzetközi partnereinket, akadályozzák meg, hogy Transznisztria egy 21. századi gettóvá váljon.”

Vitalij Ignatyev, Transznisztria külügyminisztere példátlannak nevezte a Moldova által a régióra gyakorolt nyomást. Hivatkozott a Kisinyov által kidolgozott, szeparatizmusól szóló törvényre és a transznisztriaiak jogainak állítólagos tömeges megsértésére. „A moldovai hatóságok felismerik, hogy más identitással rendelkezünk. A mi feladatunk az, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – jelentette ki Ignatyev, akit az egyik legoroszbarátabb tiraszpoli tisztségviselőnek tartanak.

„A transznisztriai identitás az alapja annak, hogy sikeresen átvészeljük a geopolitikai vihart” – tette hozzá utalva a geopolitikai instabilitásra, az 5+2-formátum mesterségesen előidézett válságára, a Moldovából érkező nyomásra. Ilyen körülmények között az egység és a konszolidáció fontosabb a transznisztriaiaknak, mint valaha – közölte a Hotnews.

Ignatyev arra kérte a küldötteket, hogy támogassák a régió szuverenitásának megőrzését, a béke és biztonság diplomáciai eszközökkel történő biztosítását. „Transznisztria egy meglehetősen kis terület, félmillió lakossal. A világon azonban sok olyan állam van, amely kisebb, mint a miénk. Nehéz olyan államot találni a világon, amelynek ilyen kifogástalan történelmi, jogi és politikai okai lennének a függetlenségre. A nemzetközi közösség azonban soha nem próbált komolyan arra összpontosítani, hogy a konfliktus igazságos és békés rendezését érje el” – jelentette ki.

A hatóságok közlése szerint a VII. tiraszpoli kongresszuson a régió 632 képviselőjéből 620 vett részt.