Miért van ennyi orosz magánhadsereg?

Legfontosabb

2023. június 25. – 22:13

Miért van ennyi orosz magánhadsereg?
Helyiek Jevgenyij Prigozsinnal fotózkodnak Rosztovban, miután a Wagner vezetője bejelentette, hogy kivonulnak a megszállt városból 2023. június 24-én este – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Bár az elmúlt hónapokban (az elmúlt napokban Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér lázadása miatt meg különösen) a Wagner-magánhadseregről szóló hírekkel van tele a média, valójában nem ez az egyetlen ilyen szervezet Oroszországban. Sőt: sok kisebb-nagyobb hasonló szervezet (private military company, PMC, oroszul CSVK, innen az eredeti CSVK Wagnera elnevezés) létezik, a nagyobb orosz cégeknek, mint például a Gazprom, és minden valamirevaló oligarchának is van ilyenje. Ezek általában szimbiózisban élnek az orosz hadsereggel és titkosszolgálattal, de magánmegbízásaik is vannak.

Nemcsak klasszikus harci bevetéseket lehet rájuk bízni, hanem ha kell, kémkednek is, szabotázsakciókat hajtanak végre, vagy akár a maffiák klasszikus verőembereihez hasonló funkciókat látnak el. Jellemző bevetési helyszínük Afrika és a Közel-Kelet, sokszor olyan helyek, ahol hivatalosan nincs orosz katonai jelenlét, és ha egy-egy akciónak a kelleténél nagyobb lesz a visszhangja, egyszerűen le lehet tagadni, hogy az orosz államnak bármi köze lenne hozzá.

Az utóbbi időszakban azonban jelentősen megnőtt a PMC-k száma és jelentősége is. Oroszország már a Krím félsziget 2014-es elfoglalásakor is használt zsoldosokat, a 2022. februári ukrajnai inváziót követően pedig a front több pontján is felbukkantak.

Növekvő befolyás

A zsoldosseregek továbbra is illegálisak Oroszországban, azok finanszírozását és hadszíntéri bevetését pedig tiltja az ENSZ. Ennek ellenére egyre befolyásosabb szerepet játszanak Oroszország bel- és külpolitikájában, ez pedig több okkal magyarázható.

Egyrészt az utóbbi időben a hadszíntéren mutatott teljesítményük megemelte a zsoldosok ázsióját. Csodafegyvernek ugyan semmiképpen nem nevezhetők, de a reguláris orosz hadsereg nagy részével ellentétben képesek voltak offenzív hadműveletekre, sőt, a Prigozsin által irányított Wagner a kelet-ukrajnai Bahmut elfoglalásával az elmúlt év legnagyobb hírverést kapott hadi sikerét szállította az oroszoknak. Még ha a város nagy véráldozattal járó elfoglalása nem is hozott érdemi változást a hadszíntéren.

Ráadásul a zsoldosok halálát nem kell nyilvánosságra hozni, ami segít az orosz rezsimnek a háborús statisztikák kozmetikázásában. (Igaz, Vlagyimir Putyin korábbi rendelkezése nyomán a katonai veszteségekről szóló adatok sem nyilvánosak, ám a reguláris hadsereg kötelékében elesettek halálának rokonok előli elrejtése jóval nehezebb.) Egyes számítások szerint a Wagner-csoport – amelyről bővebben itt írtunk – például 20 000 katonát vesztett el Bahmut ostrománál, ezt az emberveszteséget tehát így az orosz állam el tudja tussolni.

A zsoldosseregek használata Oroszországban azonban nemcsak katonai célokat szolgál, hanem gazdasági és politikai érdekeket is. Az orosz oligarchák és állami vállalatok saját magánhadseregeket tartanak fenn, amelyekkel védelmezik külföldi érdekeltségeiket vagy befolyásolják a helyi konfliktusokat. Ide tartoznak például a Gazpromhoz köthető milíciák, amelyek egy része egy Redoubt nevű ernyőszervezet alatt harcol Ukrajnában, míg a Gazpromneft Security nevű milícia a cég olaj- és gázkitermelő és -tároló telephelyeit hivatott védeni, különösen az Északi-sarkvidéken.

A Gazprom biztonsági emberei őrködnek egy fúrótorony előtt az iraki Badra város közelében lévő olajmezőn, Bagdadtól délre, 2012. október 18-án – Fotó: Ahmad Al-rubaye / AFP
A Gazprom biztonsági emberei őrködnek egy fúrótorony előtt az iraki Badra város közelében lévő olajmezőn, Bagdadtól délre, 2012. október 18-án – Fotó: Ahmad Al-rubaye / AFP

Az orosz politikai elit emellett saját céljaira is használ zsoldoshadseregeket, ilyen például Ramzan Kadirov csecsen vezető TikTok-harcosai elit magánhadserege. Ugyan a kadirovitáknak keresztelt alakulat formálisan az orosz nemzeti gárda része, praktikusan teljesen Kadirov parancsnoksága alatt áll.

A zsoldosseregek arra is alkalmasak, hogy a fronton elkövetett emberi jogi visszaéléseket és háborús bűnöket ne lehessen visszavezetni az orosz államhoz. Ukrajna inváziója viszont minden korábbinál tisztábban megmutatta, mennyire együtt dolgoznak a zsoldos milíciák az orosz hadsereggel többek között felszerelés, infrastruktúra és muníció-utánpótlás terén.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig azért is lehetnek különösen fontosak a zsoldosseregek, mert ezek felduzzasztásával elkerülhetett az eddig bejelentetteken túli, népszerűtlen mozgósításokat.

Mindez ösztönözte az új orosz PMC-k kialakulását. Armen Szarkiszjan, akit nemrégiben neveztek ki az oroszok által megszállt ukrajnai területek börtöneinek adminisztrátorává, állítólag azt tervezi, hogy a Wagner-csoport börtönökben alkalmazott toborzási modelljét felhasználva egy PMC-t építsen ki. Herszonban egy korábbi Wagner-parancsnok pedig állítólag részt vesz a Convoy nevű PMC létrehozásában.

„Egyértelműen több embert látunk különböző irreguláris fegyveres alakulathoz csatlakozni, mint korábban bármikor”

állapította meg a gombamód szaporodó zsoldosseregekről Kateryna Stepanenko, az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt témával foglalkozó kutatója.

Egy magánhadsereg esettanulmánya

Az egyik legizgalmasabb orosz magánhadsereg a Patriot, ez ugyanazt jelenti oroszul is, mint angolul vagy magyarul: patriótát, hazafit. Ironikus, hogy ugyanez a neve annak az amerikai légvédelmi rendszernek is, ami mostanában Ukrajnát az orosz rakétacsapásoktól védi. A Patriot PMC az orosz védelmi miniszterhez, Szergej Sojguhoz köthető. Az ukrán média, illetve az ukrán hadsereg tisztviselői rendszeresen Sojgu magánhadseregeként hivatkoznak rá, de ő nem vette olyan nyíltan a nevére, mint Prigozsin a Wagnert.

Szergej Sojgu egy lőszergyárban tett látogatáson Nyizsnij Novgorodban 2023 májusában – Fotó: Russian Defence Ministry / AFP
Szergej Sojgu egy lőszergyárban tett látogatáson Nyizsnij Novgorodban 2023 májusában – Fotó: Russian Defence Ministry / AFP

Amikor idén áprilisban az USA szankciós listára tette a céget, úgy fogalmaztak, Sojgu erőteljes befolyása és kontrollja alatt áll, és a Wagner vetélytársa. Ez persze elég bizarrul hangzik, hiszen Sojgu hadügyminiszterként a teljes reguláris orosz haderő parancsnoka (igaz, csak a második számú, Putyin után), de a mai Oroszország logikája szerint ez épp fordítva működik: minél nagyobb ember valaki, minél közelebb van a tűzhöz, és minél nagyobb a hatalma, annál inkább kötelező kellék neki egy magánhadsereg.

A Patriot sokkal nagyobb titokban működik, mint a Wagner, és sokkal kisebb is, néhány ezer tagja lehet. (A Wagnernek tavaly decemberi adatok szerint volt 50 ezer zsoldosa is.) Hogy pontosan mikor alakult, azt nem tudni, de a legtöbben 2018 környékére teszik ezt, párhuzamosan a Sojgu és Prigozsin közti súrlódások megjelenésével. Ez a konfliktus akkor mérgesedett el igazán, amikor egy szíriai orosz légicsapásban több tucat Wagner-harcos is meghalt – rossz időben voltak rossz helyen, mert akadozott a koordináció az orosz hadvezetés és a Wagner csapatai között.

Prigozsin azóta is folyamatosan, egyre nyíltabban és keményebben ostorozta Sojgut, ez fajult most egészen odáig, hogy pénteken gyakorlatilag hadat üzent az orosz hadvezetésnek, Sojgut kiáltva ki bűnbaknak a háború katasztrofális állásáért, sok ezer odaveszett katona életéért, és kijelentette, hogy a Wagner felelősségre vonja és megbünteti a minisztert.

A Patriot akcióit nem kíséri olyan nagy figyelem, mint a Wagnert, jellemzőbb, hogy a színfalak mögött ügyködnek. Az elmúlt években többször felbukkantak Szíriában, ott voltak a jemeni polgárháborúban, Közép-Afrikában aranybányák körüli összecsapásokban, illetve orosz bizniszek után szaglászó újságírók megölése mentén merült fel a nevük. Míg a Wagner vagy éppen a csecsen hadúr, Kadirov kommandói nagy hangsúlyt fektetnek az önpromóra, a közösségi médiában való szereplésre, a Patriot tagjainak ez tilos. Nagyon kevés kép vagy videó lelhető fel róluk, általában csak a sereg logójáról, a ruháikon felvarróként is viselt szöges nyakörves harcikutya-fejről lehet felismerni őket.

Forrás: Telegram
Forrás: Telegram

Ezt a jelképet amúgy valószínűleg Rettegett Iván cár elit testőrségétől, az opricsnyikektől vették át, ők a kegyetlenségükről és a cárhoz való abszolút lojalitásukról voltak hírhedtek – de a jelképük nemcsak ezt szimbolizálta, hanem tényleg használtak brutális harci kutyákat, leginkább megfélemlítésre és kínzásra.

A Patriot nagyon jól fizeti az embereit, a 2018-as adatok szerint 5–12 ezer dollárnak megfelelő rubel volt a havi zsold, több mint a duplája a Wagner akkori fizetéseinek (mióta a Wagner börtönökben is toboroz, a szabadságot kínálva fizetségként, ez az átlag persze még lejjebb ment). Ma az orosz minimálbér nagyjából havi 200 dollárnak felel meg. Hogy a Patriotnak milyen bevételei vannak és kitől, azt természetesen sűrű homály fedi. Hivatalosan egyébként a cég nem katonai magáncég (az ilyesmi papíron illegális Oroszországban), hanem „kreatív közösségi vállalkozás”.

A Patriot nem vesz fel akárkit, tipikusan a seregből leszerelt veteránok, de ezen belül is a különleges egységeknél szolgált exkatonák az utánpótlás fő forrásai. A kiképzésük, a felszerelésük nagyon magas színvonalú, és jellemzően 1-2 (a háború kitörése után már inkább 3-6) hónapos szerződéseket kötnek csak – amikor nincs bevetés, nincs feladat, nincs fizetés se.

Ha egy Patriot-katona megsérül bevetés közben, a cég fizeti a kórházi költségeit; ha meghal, a családjuk 3-5 millió rubel (kb. 12-20 millió forint) fájdalomdíjat kap a cégtől. A katonák nem hordhatnak maguknál személyes iratokat, csak dögcédulájuk van; és még a valódi nevüket sem oszthatják meg egymással, csak a rájuk osztott hívójeleken szólítják őket. Okostelefont nem használhatnak, hogy elkerüljék az adatszivárgásokat és hekkeléseket.

Az orosz–ukrán háborúban a Patriot szintén nagy erőkkel vesz részt, de a Wagner viselt dolgaival ellentétben erről nem túl sok hír jut el a médiáig. Az egyetlen dokumentált bevetésük a Donbaszban, Vuhledar ostrománál volt.

Betagozódás az orosz hadseregbe?

Minden előnyük mellett a zsoldosok felívelése komoly veszélyeket is tartogat. A PMC-k elterjedése rivalizálást szíthat például, mivel ezek a csoportok egymással versengenek Moszkva politikai és anyagi támogatásáért. A hagyományos katonai parancsnoki láncon kívül működve akár Oroszország érdekei ellen is dolgozhatnak , végső soron pedig a nemzetbiztonságát is alááshatják.

A legtöbben a Prigozsin és az orosz hadsereg egyes vezetői között kialakult hatalmi harc keretében értékelik az orosz hadsereg friss intézkedéseit, amelyek szerint a különböző magánhadseregeknek be kell tagozódniuk az orosz hadseregbe, szerződést kell kötniük.

Prigozsin egy közösségi médiában közzétett videón élesen bírálta az orosz hadsereg vezetését – Fotó: TELEGRAM / @concordgroup_official / AFP
Prigozsin egy közösségi médiában közzétett videón élesen bírálta az orosz hadsereg vezetését – Fotó: TELEGRAM / @concordgroup_official / AFP

A betagozódásra június végéig kaptak időt a milíciák, de Prigozsin nem várta meg a határidő lejártát, és nyíltan szembefordult Sojguval, akit a harctéri sikertelenségekért és saját zsoldosai haláláért okolt. A Wagner-vezér egy videóban azt állította, hogy Sojgu hazudott Putyinnak és a közvéleménynek, hogy kiprovokálja az ukrajnai inváziót.

Prigozsin azt is bejelentette, hogy megbünteti az árulókat és bűnözőket, akik szégyent hoztak Oroszországra. A Wagner-csoport az ukrán határhoz közeli Rosztovot elfoglalva északra, Moszkva felé indult, végül 200 km-re jutott az orosz fővárostól.

Miután reggel még Putyin rövid tévébeszédében árulásnak nevezte Prigozsin akcióját, szombat este Alekszandr Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy egész napos tárgyalás után megállapodott Prigozsinnal arról, hogy leállítják a Moszkva felé tartó zsoldosokat, amit a Wagner vezetője is megerősített. A Kreml szerint a megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik, és sem őt, sem a katonáit nem fogják felelősségre vonni a történtekért.

Arról itt írtunk részletesen, hogy a Wagner-vezér lázadása miatt kialakult konfliktusnak nincs nyertese, de az elnök sokat veszített. Ami történt, az példátlan Putyin Oroszországában, és súlyos nyomot hagy az orosz vezetésben.

(Források: Strike Source, Jamestown Foundation, Warsaw Institute)

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!