A Kreml maga sem biztos abban, pontosan mit is csatolt el Ukrajnától, ezért konzultációt hirdetett a kérdésről

A Tesla-tulajdonos techmilliárdos Elon Musk felháborította a vezető ukrán politikusokat és közszereplőket, miután a Twitteren négy pontba szedve felsorolta, szerinte mi az orosz-ukrán háború leginkább lehetséges végkifejlete.

A pontok szerint Musk arra számít, hogy

• az elcsatolt régiókban az ENSZ felügyelete mellett újabb, valódi népszavazás lesz, és Oroszország távozik onnan, ha ez a nép valódi akarata;
• a Krím formálisan is Oroszország része marad, ahogy 1783 óta (Hruscsov hibájáig) az volt;
• a Krím vízellátása biztosított lesz;
• Ukrajna semleges marad.

A posztja a cikk megjelenéséig eltelt nagyjából öt órában 1,7 millió szavazatot kapott (amikor ezt írom, 62,8 százalék a nemek aránya), és igencsak felborzolta a kedélyeket. Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete válaszul azt tweetelte neki: „Bazdmeg, ez az én nagyon diplomatikus válaszom neked”, majd később még azt, hogy „az egyetlen eredménye ennek, hogy ezután soha egyetlen ukrán sem fogja megvenni a kibaszott tesla szarokat”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy saját Twitter-felméréssel válaszolt Musknak. A kérdés az volt: „Melyik Elon Muskot kedveli jobban?”, és két válaszlehetőséget adott: „Azt, aki Ukrajnát támogatja”, illetve „Azt, aki Oroszországot támogatja”. Erre 3 óra alatt több mint 1,1 millióan szavaztak, 83,6 százalékuk az ukrajnás opcióra.

Musk egyébként a mostani twitteres posztig a háború kezdete óta kvázi népi hős volt Ukrajnában. Az ő Starlink műholdas kommunikációs rendszere tette például lehetővé az ukránok számára, hogy megkerüljék az országot sújtó internetkimaradásokat.

Az Egyesült Államok hamarosan újabb négy fejlett rakétarendszert szállít Ukrajnának, amelyeknek azt tulajdonítják, hogy segítettek az ország hadseregének lendületet venni az Oroszországgal vívott háborúban. A HIMARS nevű nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerek egy új, várhatóan kedden bejelentésre kerülő 625 millió dolláros segélycsomag részét képezik majd amerikai tisztviselők szerint – írja a Yahoo News tisztviselői forrásokra hivatkozva.

Oroszország különleges gazdasági szankciókkal sújtotta a németországi Szász-Anhalt tartományban található Katharina gáztározó üzemeltetőjét. Az orosz szankciós listára került Erdgasspeicher Peissen Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas AG (VNG) és az orosz Gazprom Export 2009-ben alapított közös vállalkozása.

A földalatti gáztározó Bernburg városának közelében található. A tervek szerint 2025-re tizenkét üregben összesen 650 millió köbméter gázt tudnának tárolni, amelyből napi 26 millió köbmétert lehet leszivattyúzni. A Nyugat-Európa gázellátását biztosító tározó jelenlegi kapacitása nagyjából 520 millió köbméter.

A TASZSZ orosz hírügynökség felidézte, hogy májusban Oroszország hasonló szankciókkal sújtott harmincegy amerikai, szingapúri, illetve európai, köztük német és francia céget. (MTI)

30 millió cseh koronát, azaz átszámítva körülbelül 515 millió forintot gyűjtöttek össze adományozók az Ajándék Putyinnak nevű cseh csoportnak, amelyből az egy tankot vásárol Ukrajnának a háború folytatásához. A pénz egy T-72 Avenger tank megvásárlására elegendő, ehhez 11 ezer felajánló pénzére volt szükség. A gyűjtés szeptember elején indult, ezzel Csehország lett az első ország, ahol közösségi adományozással gyűjtöttek össze pénzt egy Ukrajnának szánt tankra.

(MTI)

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője Twitteren írta ki, hogy biztonságban van Ihor Muraszov, a zaporizzsjai atomerőmű ukrán főigazgatója.

Az ukrán atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom két napja azt közölte, hogy egy orosz járőr őrizetbe vette Muraszovot. A vállalat szombati közleményében azt írta, hogy Muraszovot pénteken délután 4 óra körül vették őrizetbe, amikor Európa legnagyobb atomerőművéből Enerhodar városába tartott.

Grossi szerint Muraszov biztonságban van a családjával.

Körözési listára került Oroszországban a házi őrizetből megszökött Marina Ovszjannyikova, aki az ukrajnai orosz hadművelet elleni televíziós tiltakozóakciója nyomán vált ismertté: márciusban a Pervij Kanal orosz csatorna esti híradójának élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a „propagandának” és a „hazugságoknak”. Ezután júliusban a Kremllel szemben egy plakátot tartott a magasba, Vlagyimir Putyin orosz elnököt gyilkosnak, az orosz katonákat pedig fasisztáknak nevezte.

A 44 éves nőt augusztusban helyezték két hónapra házi őrizetbe – a tavaszi ügyet még megúszta pénzbírsággal, majd külföldre ment –, hamis hírek terjesztésével vádolják az orosz fegyveres erőkről, az erre vonatkozó új jogszabály értelmében akár tíz év börtönnel is sújthatják.

Az RT orosz állami televízió az újságírónő volt férjére hivatkozva még szombaton adott hírt arról, hogy Ovszjannyikova 11 éves lánya társaságában elhagyta a házi őrizetet, és ismeretlen helyen tartózkodik. Hétfőn neve és fényképe már szerepelt a belügyminisztérium körözött személyeket feltüntető listáján.

Litvánia nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz ügyvivőt, akinek öt napon belül el kell hagynia a balti állam területét – jelentette be hétfői közleményében a vilniusi külügyminisztérium. Az orosz diplomata kiutasítását az utóbbi időben tett, közelebbről meg nem nevezett cselekményeivel és kijelentéseivel indokolták, amelyek „összeegyeztethetetlenek diplomáciai státuszával”, Litvánia belügyeibe való beavatkozásnak tekinthetők, és sértik a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény rendelkezéseit.

A diplomata április óta vezette a vilniusi orosz nagykövetséget, miután a litván vezetés az Ukrajna elleni orosz háború, valamint az ennek során elkövetett állítólagos atrocitások miatt alacsonyabb szintre csökkentette a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és kiutasította a nagykövetet. Akkor hazahívták a moszkvai litván nagykövetet is. (MTI)

A keleti Habarovszk tartomány hadbiztosától el kellett búcsúzni, miután a mozgósított orosz katonák fele alkalmatlannak bizonyult a régióban, és a felüket haza kellett küldeni, mert alkalmatlannak bizonyultak – írja a Reuters.

A terület kormányzója, Mihail Degtyarev Telegramon írta, hogy tíz nap alatt több ezer mozgósított orosz érkezett a habarovszki irodákba, de sajnos a felét haza kellett küldeni.

Degtyarev szerint a biztos lecserélése nem hátráltatja a mozgósítási folyamatot.

Három férfi halála köthető a Jekatyerinburg területén található orosz kiképzőközponthoz – írja a RIA orosz katonai forrásokra hivatkozva.

Az egyik férfi öngyilkos lett, egy másik pedig májzsugorban halt meg, miután hazaküldték a központból. A harmadikról olyan hír terjed az interneten, hogy halálra itta magát, és az alkoholmérgezés végzett vele, de ezt az orosz katonaság nem tudta megerősíteni.

A három férfit a szomszédos régióból mozgósították.

Makszim Ivanov, a térség képviselője a halálesetek előtt látogatta meg a helyőrséget, ahol azt írta, hogy a legfontosabb probléma a környéken a nyílt alkoholárusítás a laktanya körüli boltokban.

A Gazprom az idei első kilenc hónapban 313,3 milliárd köbméter földgázt termelt, ami 17,1 százalékkal (64,8 milliárd köbméterrel) elmarad az egy évvel korábbitól. A nem FÁK-országokba irányuló export 86,9 milliárd köbméter volt, 40,4 százalékkal (58,9 milliárd köbméterrel) kevesebb 2021 azonos időszakához képest.

Az orosz gázipari cég közleményében azt írta, hogy a Gazprom és a CNPC kínai olaj- és gázipari társaság közötti kétoldalú, hosszú távú szerződés értelmében nő a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül Kínába irányuló gázexport. A Gazprom szerint a szállítások rendszeresen meghaladják a napi szerződéses mennyiséget, de pontos adatokat nem közöltek.

Pénteken Oroszországban rekordnak számító osztalék kifizetését hagyták jóvá az állami többségű Gazprom részvényesei aznap tartott rendkívüli közgyűlésükön. A részvényesek 1208 milliárd rubel (21 milliárd dollár) féléves osztalék kifizetésére bólintottak rá, ami részvényenként 51,03 rubelnek (1 rubel 7,46 forint) felel meg. A társaság féléves adózott eredménye 2500 milliárd rubel (41,75 milliárd dollár) volt.

(MTI, RIA Novosztyi)

Felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezetőjét, amiért több száz embernek tévesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében. Az esetről Habarovszk határterület kormányzója, Mihail Degtyarjov számolt be a Telegram-csatornáján. Azt írta, hogy a felelős illetékest, Jurij Lajkót felmentették tisztségéből, és Magadan régió katonai biztosává nevezték ki. Hozzátette: „Ez nem fogja befolyásolni az elnök, Vlagyimir Putyin által kitűzött célt”.

Lajko áthelyezésének pontos okát nem közölte, de a tájékoztatásból kiderül, hogy tíz nap alatt több ezren kaptak behívót, majd az emberek mintegy felét hazaküldték, mert nem feleltek meg a bevonulási feltételeknek. A kormányzó arról is szólt, hogy a részleges mozgósítás csak a védelmi minisztérium és az elnök által kijelölt kategóriákra vonatkozik.

Több jelentés is érkezett arról, hogy például időseket, diákokat, betegeket is mozgósítottak, ami elégedetlenséget váltott ki.

A múlt héten Vlagyimir Putyin követelte a mozgósítás során elkövetett hibák kijavítását.

Oroszország szeptember 21-én részleges mozgósítást hirdetett meg elnöki rendelettel. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint összesen 300 ezer tartalékost hívnak be, ami az ország teljes mozgósítási erőforrásának alig több mint egy százaléka. Az orosz hadsereg vezérkari szervezési és mozgósítási főosztálya szerint a törvény értelmében a 35 év alatti sorkatonák és altisztek, az 50 év alatti tisztek és az 55 év alatti főtisztek hívhatók be a mozgósítás keretében katonai szolgálatra.

(MTI, Interfax)

Ramzan Kadirov, Oroszország csecsenföldi régiójának vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkvának meg kellene fontolnia a taktikai nukleáris fegyverek alkalmazását Ukrajnában. Miután az orosz védelmi minisztérium megerősítette a kelet-ukrajnai Liman feladását, Kadirov bírálta a felsőbb parancsnokokat a vereség miatt, és a Telegram-csatornáján azt írta: „Személyes véleményem szerint drasztikusabb intézkedéseket kellene hozni, egészen a hadiállapot kihirdetéséig a határ menti területeken és a kis hatóerejű nukleáris fegyverek alkalmazásáig.”

Kadirov megjegyzéseivel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a csecsen vezetőnek joga van véleményt nyilvánítani, de Oroszország katonai megközelítését nem az érzelmeknek kellene vezérelniük.

Peszkov újságíróknak az mondta: „A régiók vezetőinek joguk van kifejezni a véleményüket, de még a nehéz pillanatokban is ki kell zárni az érzelmeket mindenfajta értékelésből. Ezért mi inkább a kiegyensúlyozott, objektív értékelésekhez ragaszkodunk.” Hozzátette, hogy a nukleáris fegyverek bármilyen alkalmazásának alapját Oroszország nukleáris doktrínája rögzíti, amely szerint azok akkor engedélyezettek, ha Oroszország ellen nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be, vagy egzisztenciális veszély fenegeti az országot. „A vonatkozó doktrínában leírtak alapján használunk nukleáris fegyvereket, itt nincs helye más megfontolásnak” – mondta Peszkov.

(Guardian, RIA Novosztyi)

Már a négy ukrán megye – nemzetközi szinten egyöntetűen elutasított – elcsatolási ceremóniája előtti nyilatkozatokból érezni lehetett, hogy az orosz vezetés maga sem egészen biztos abban, mit is kíván elcsatolni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Putyin beszéde előtt azt megerősítette, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egészét annektálni akarják – miközben utóbbinak 40 százaléka most is ukrán ellenőrzés alatt áll –, azonban Herszon és Zaporizzsja megyék (utóbbi felén is Ukrajna az úr) esetében nem adott egyértelmű választ, pontosan mely területeket kíván Oroszország magához csatolni.

Három nappal később kiderült, hogy nem valamiféle elszólásról, félrefordításról vagy pontatlan fogalmazásról van szó, Oroszország tényleg nem tudja, hol is húzódnak meg saját határai. Peszkov ugyanis a Kreml szokásos hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: Herszon és Zaporizzsja régiók határait még nem jelölték ki, és Oroszország „tovább konzultál majd a helyi lakosokkal a kérdésről” – arról nem árult el közelebbit, pontosan milyen formában kívánja Moszkva lefolytatnia a határrendezésről szóló konzultációt.

Elemzők szerint a háborús övezetekre eső orosz határokat szándékosan nem vésték térképre, így ugyanis Moszkva saját nem hozza magát kényszerhelyzetbe abban az esetben, ha Ukrajna „orosz” területeket foglalna el – miközben az annexió egyik létoka pont az volt, hogy „az Oroszország területe elleni támadás” jogcímén könnyebben lebegtethesse Putyin kedvenc „Ez nem blöff!”-blöffjének számító nukleáris opciót.

Egyébként Oroszország az elvileg fix határokkal bekebelezett Donyeck területi épségét sem tudja garantálni, egy nappal az annexiós ceremóniát követően ugyanis az ukrán csapatok felszabadították a megye fontos vasúti csomópontját, Liman városát.

A négy ukrán megye elcsatolásáról, az annexiónak megágyazó patyomkin-népszavazásokról és az egész folyamat háborús jelentőségéről itt olvashat részletesen.

Bekérették hétfő délelőtt a varsói külügyminisztériumba az Oroszországi Föderáció nagykövetét, hogy személyesen közöljék vele, Lengyelország nem ismeri el sem Ukrajna négy megyéjének Oroszországhoz való csatolását, sem pedig az azt Moszkva szerint legitimáló „népszavazásokat”.

Ezt az MTI tudósítása szerint Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes jelentette be egy lengyel kereskedelmi hírcsatornán hétfő reggel. Przydacz elmondta, hogy közölték az orosz nagykövettel: „Álnépszavazásokról van szó, Ukrajna területének elcsatolására tett kísérletről”, és azt is tudatta, hogy a diplomáciai fejmosás egy összeurópai kezdeményezés keretében történt:

Európai szinten megállapodtunk a kollégáinkkal, hogy nagyjából egy időben, ugyanezen a napon ismertetjük ezt az álláspontot az adott országban dolgozó orosz nagykövettel.

A magyar kormány médiafelületein nincs nyoma annak, hogy Szijjártó Péter bekérette volna a budapesti orosz nagykövetet, Jevgenyij Sztanyiszlavovot. A találkozó létrejöttéről, az ott elhangzottakról megkérdeztük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot, amint válaszolnak, megírjuk. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyébként a múlt héten leszögezte, hogy Magyarország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken tartott népszavazások eredményét, sem a megszállt területek annexióját (melynek lényegéről és következményeiről itt olvashat részletesen), azonban Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá az annexiót elítélő közös közép-kelet-európai államelnöki nyilatkozatot.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök egyébként az annexiót követően azonnal benyújtotta Ukrajna tagsági kérelmét a NATO-hoz, a kérelmet a 2008-as bukaresti NATO-csúcs tagjelöltséget kilátásba helyező döntésére hivatkozva 10 tagállam támogatásáról biztosította, köztük az elmúlt évszázadokban számos orosz annexiós kísérletet megtapasztalt Lengyelország is.

Miközben az ukrán erők teljes egészében felszabadították a kemény egy napra annektált kelet-ukrajnai Liman városát, a déli fronton is egyre fokozzák a nyomást. Az Institute for the Study of War napijelentése szerint orosz és ukrán források is említik Herszon megye több településének felszabadítását; orosz katonák Telegram-posztjai alapján valószínű, hogy a front északi részén az ukrán csapatok több kilométerre hátrébb szorították a beásott orosz védőket. Az Economist haditudósítójának egy ukrán felderítőtiszt állította, hogy Dudcsany falu térségében a hétvégén „minimum 20 kilométert nyomultak délnek”

„Némi” területveszteséget Herszon orosz helytartója, Vlagyimir Szaldo is elismert az orosz állami tévének nyilatkozva, azonban Kiril Sztremuszov orosz alkormányzó Teelgram-posztja szerint „teljesen ellenőrzésük alatt tartjuk a helyzetet”. És annak ellenére, hogy „a helyzet, fogalmazzunk úgy, feszült”, Sztremuszov Mikolajiv térségében kemény légicsapások segítségével visszaverték az „ukronácikat”;

Oroszországhoz tartozunk, minden rendben lesz.

Egy videófelvételen látszik, amint az ukrán katonák eltávolítják az orosz zászlókat a felszabadított Liman főteréről, a városi tanács épülete mellől.

Az orosz csapatok azért vonultak ki sietve a városból, mert el akarták kerülni, hogy az ukrán erők bekerítsék őket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta, hogy Limant „teljesen megtisztították”.

Hazaküldték azt a 300 jakutföldi lakost, akiket a mozgósítás során tévedésből hívtak be, írja az orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Guardian. Jakutföld Oroszország messzi északkeleti részén fekvő régió, Ukrajnától légvonalban mintegy 5000 kilométerre található.

Az orosz parlament hétfőn tárgyalja a négy megszállt ukrajnai régióról szóló törvényjavaslatokat és ratifikációs szerződéseket – közölte Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke, miután az orosz alkotmánybíróság vasárnap jóváhagyta a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolásáról szóló dokumentumcsomagot. A szerződéseket és a vonatkozó alkotmányos törvényeket az alsóház a tervek szerint hétfőn, a felsőház pedig kedden tárgyalja majd.

A régiók Ukrajna teljes szárazföldi területének mintegy 18 százalékát teszik ki.

• Zelenszkij elnök bejelentette, hogy teljesen sikerült megtisztítani Limant az oroszoktól. A brit hírszerzés szerint ez komoly gondot okozhat az orosz ellátásban.
• Az ukránok állítása szerint már 10 NATO-tagállam fejezte ki támogatását a gyorsított eljárású csatlakozási kérelmük iránt.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor jelezte, hogy az összes tagállamnak rá kell bólintania majd az erről meghozott döntésre.
• Nem szivárog már gáz az Északi Áramlat-1 vezetékeiből a tengerbe.
• Az orosz alkotmánybíróság jóváhagyta a négy ukrajnai régió annektálásáról szóló határozatot, hétfőn és kedden tárgyalja a döntést az orosz alsó és felsőház.
• Ferenc pápa elítélte, hogy Oroszország elcsatolta az ukrán területeket, felszólította Putyint, hogy hagyja abba a háborút, és arra kérte az ukránokat, hogy legyenek nyitottak a béketárgyalásokra.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben azt írják:

• Szeptember 29-én Putyin elnök a 21-én bejelentett „részleges mozgósításról” azt mondta, hogy a felmerült sok hibát azonnal ki kell javítani, és nem szabad megismételni azokat.
• A gondok szokatlanul gyors elismerése rávilágít a mozgósítás első héten tapasztalt működési zavaraira: a helyi tisztviselők valószínűleg nincsenek tisztában a mozgósítás részleteivel és jogi alapjaival.
• Biztosra vehető, hogy olyan személyeket is besoroztak, akiket a szabályok alapján nem kellett volna.
• A behívott tartalékosok továbbra is sátortáborokban gyülekeznek, az orosz tisztviselők próbálják megszerveznia a kiképzésüket és megtalálni az új egységek vezetésére alkalmas tisztekeket.

Vasárnapi híreinket a háborúról ide kattintva éri el.