Az oroszok előbb tagadták az odesszai kikötő rakétázását, aztán büszkélkedtek vele

Frank-Walter Steinmeier német elnök szerint a háború, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen folytat, egyben „Európa egysége elleni háború” is.

„Nem szabad hagynunk, hogy megosszanak minket, nem szabad hagynunk, hogy az egyesült Európába fektetett ígéretes munkánk elvesszen” – mondta a nyugat-németországi Paderborn városában mondott beszédében.

„Ennek érdekében készek vagyunk jelentős hátrányok elfogadására is” – figyelmeztetett anélkül, hogy további részleteket mondott volna.

Ezt Kairóban nyilatkozta egy sajtótájékoztatón az orosz külügyminiszter és egyben az ország diplomáciájának első embere. „Segíteni fogunk az ukrán népnek, hogy felszabadítsák magukat a rezsim alól, ami abszolút ellenséges az emberekkel és a történelemmel szemben is” – mondta, azt fejtegetve, hogy egy új ukrán vezetés alatt a két ország népe békében élhet majd egymás mellett.

Áprilisban egyébként még ennek éppen az ellenkezőjét mondta: „Nincs szándékunkban a rezsim megváltoztatása, az ukrán emberek döntése, hogy kit választanak vezetőknek”.

(AFP)

Oroszország hivatalosan bejelentette, hogy 2,8 millió ukrán állampolgár lépett be a területére a háború („speciális katonai művelet”) kezdete óta. Az orosz fél őket leginkább a náci ukrán vezetés elől menedéket keresőknek szereti leírni, az ukránok szerint egyszerűen deportálták őket a megszállt területekről. A 2,8 millióból becslések szerint 500 ezer gyerek lehet.

(Kyiv Independent)

Májusban a szibériai Pimorszk térségének helyi törvényhozásában egy felszólalásában Leonyid Vaszjukevics, a kommunista párt képviselője felvetette, hogy véget kellene vetni a „speciális katonai műveletnek” Ukrajnában, és kivonni az orosz seregeket. Sőt, ezt egyenesen követelésként fogalmazta meg Putyin felé, amin már akkor látszott, hogy nem egy kifejezett életbiztosítás, rögtön ki is vezették az ülésteremből, a párt pedig sietett közölni, hogy kizárta a soraiból.

Most újabb hírek érkeztek Vaszjukevics ügyéről: az árulónak bélyegzett politikust hivatalosan megvádolták a hadsereg hiteltelenítésével és háborús dezinformáció terjesztésével, utóbbi valószínűleg arra utal, hogy a felszólalásában azzal érvelt a kivonulás mellett, hogy Ukrajnában „meghalnak vagy nyomorékká válnak olyan fiatal emberek, akik sok hasznára válhatnának az országnak”. A háború első heteiben elfogadott orosz törvények értelmében mindezért akár 15 év börtönt is kaphat a politikus.

Az erről szóló javaslatot még májusban tette Anthony Blinken külügyminiszter, és most szavazta meg a szenátus külügyi bizottsága. Az USA ukrán nagykövete, Bridget Brink azt mondta „komolyan fontolóra vették”, hogy felkerüljön Oroszország a listára, amin egyébként jelenleg Kuba, Szíria, Észak-Korea és Irán szerepel. A szimbolikus jelentősége mellett ennek különféle szankciók kivetési lehetősége lenne a gyakorlati haszna.

(Kyiv Independent)

Oroszország vasárnap elérhetetlenné tette a Novaja Gazeta című független újság új projektjének honlapját. A Novaja Gazeta már márciusban kénytelen volt felfüggeszteni megjelenését, az újság munkatársai július 15-én indították el az új lap oldalát, amely a „Novaja Raszkaz-Gazeta” címen online is elérhető volt.

Az első szám Vlagyimir Putyin ideológiájáról és a tekintélyelvűségről szóló elemzéseket tartalmazott. Egy héttel az indulás után azonban az orosz távközlési felügyelet az ügyészség kérésére blokkolta az új honlapot, ami így az országban csak VPN-en keresztül érhető el.

„Az oldalunkat nem sokkal a megszületése után lelőtték. Hét napig és kilenc órán át sikerült kitartanunk” – áll az újság közleményében, amelyben az is olvasható, hogy az orosz ügyészség az orosz fegyveres erők lejáratásával vádolta meg őket. Ez a vád egy olyan új bűncselekmény, amelyet március óta széles körben alkalmaznak az ukrajnai katonai beavatkozás kritikusainak elhallgattatására.

A lap papíralapú kiadványa ellen nem érkezett panasz, ezért az szerkesztőség tovább dolgozik a második számon.

(Guardian)

Megvádolta Észak-Korea az Egyesült Államokat azzal, hogy biológiai fegyverek előállítására alkalmas laborokat tart fenn Ukrajnában – írta a Barrons.com. A Kreml álláspontját tükröző nyilatkozat nem meglepő azután, hogy Észak-Korea a múlt héten önálló államokként ismerte el az oroszbarát kelet-ukrajnai Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat (LNR, DNR).

Ezt Oroszország mellett eddig csak a hatalmát orosz katonai segítséggel fenntartó Bassár Aszad vezette Szíria tette meg – nem számítva a lényegében csak Oroszország által elismert Abháziát és Dél-Oszétiát –, de beszédes, hogy erre még az Oroszországgal legszorosabb szövetségben lévő Alekszandr Lukasenko vezette Belarusz sem vállalkozott.

Az észak-koreai hivatalos közlemény szerint az Egyesült Államok nemzetközi egyezményeket sértve állít fel ilyen laborokat a térségben, többek között Ukrajnában – ez valamivel túlmegy az orosz állásponton, amely csak Ukrajnára vonatkoztatva beszél titkos katonai laboratóriumokról.

Az ENSZ korábban közölte, nem tud arról, hogy bármiféle titkos biológiai fegyverek létrehozásán dolgozó laborítórium volna Ukrajnában.

Előbb tagadta, vasárnap már elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy orosz rakéták érték el az odesszai kikötőt szombaton. A változást az magyarázhatja, hogy a jelenlegi orosz nyilatkozat szerint valójában egy ukrán hadihajót semmisítettek meg.

„A hajójavító üzem területén lévő hadihajó semmisült meg, amelyen a kijevi rezsimnek küldött amerikai Harpoon rakéták voltak” – idézte a Ria Novosztyi az orosz védelmi minisztériumot, amely elismerte, hogy orosz hadihajóról indították el a rakétákat.

Az ukrán Unian szerint azonban a kikötőben gabona kiszállítására készülő hajó várakozott. A rakétatámadás egy nappal azután történt, hogy Ukrajna és Oroszország – Törökország és az ENSZ közreműködésével – megállapodást írtak alá az ukrán kézen meredt kikötők blokádjának megszüntetéséről, lehetővé téve a gabona exportját – miután több millió tonna ukrán búza hiányzik a világpiacról, ami a búza világpiaci árának megugrásához vezetett.

Újabb 25-30 HIMARS-rakétarendszer leszállításáról állapodott meg az Egyesült Államok Ukrajnával – közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője. Andrij Jermak szerint csak logisztikai kérdés, hogy ezek a rakétarendszerek mikor jutnak el Ukrajnába. A HIMARS-rakétarendszer jelentősen befolyásolhatja az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, mivel ezzel Ukrajna mélyen az orosz vonalak mögé is elér, fenyegetve az orosz raktárakat és utánpótlási vonalakat.

Az Egyesült Államok egy hónapja kezdte meg a HIMARS-ok leszállítását, 12 már hadrendbe állt, újabb négy továbbira a közelmúltban tettek ígéretet. A Jermak által bejelentett 25-30 a korábban elhangzottaknál nagyobb mennyiséget jelent.

Igaz, az ukrán katonai vezetés szerint 50, de inkább 100 HIMARS és M270 MLRS (rakéta-sorozatvető rendszer)-re van szükség ahhoz, hogy jelentősen befolyásolják a háború menetét – írta az Unian. Oroszország villámháborús tervei ugyan kudarcba fulladtak a február 24-én indított invázióban, Kelet-Ukrajnában azonban, ha nagyobb veszteséggel és lassabban is, de folyamatos az orosz előrenyomulás.

Szombaton két civil meghalt és további két civil megsebesült Donyeckben – közölte vasárnap a donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője a Twitteren. Pavlo Kijelenko azt is beleírta a posztjába, hogy „Minden orosz megfizet az ukrajnai bűneiért!”

A támadásról szóló hír Donyeck megye ukrán ellenrőzés alatt lévő területére vonatkozik. A megye nagyobb része – az egykor egymilliós Donyeck várossal együtt – 2014 óta az oroszbarát szakadárok kezén van, akiknek területét Oroszország február 21-én, három nappal az orosz hadsereg által megindított invázió előtt önálló államnak ismerte el – ez az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DNR) – és ugyanígy tett a szakadár Luganszk megyével – Luganszki Népköztársaság (LNR). Utóbbi az orosz invázió során teljesen kiterjeszette ellenőrzését Luhanszk megyére, így ebben a megyében jelenleg nincsen olyan terület, amely az ukrán erők fennhatósága alatt áll, Donyeck megyében azonban továbbra is van, ilyen Kramatorszk, amely jelenleg az ukrán ellenőrzés alatti Donyeck megye központja.

Ukrajna gazdasági tanácsadója, Oleg Usztenko szerint a kikötőblokádok nélkül Ukrajna nyolc-kilenc hónap alatt 60 millió tonna gabonát tudna exportálni – írja a Guardian.

Ukrajna 10 milliárd dollárt kereshetne azzal, ha az új termésből származó 40 millió tonnán felül 20 millió tonna silóban tárolt gabonát exportálhatna – mondta Usztenko a tévében. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy ha a kikötők nem működnek megfelelően, akkor körülbelül két évbe telne, amíg ezt a mennyiséget exportálni lehetne.

Ukrajnában felmerült, hogy az orosz kikötőblokád miatt a romániai Konstanca kikötőjén át exportálná a búzát. Az alternatív útvonalról és az ukrán búza hiányának világpiaci hatásairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A magyar miniszterelnök szombaton a tusványosi beszédében azt állította, hogy „a szankciók nem billentik meg Moszkvát”. Erre Oleg Nikolenko, ukrán külügyi szóvivő a Facebookon reagált, Egyrészt leszögezte, hogy Orbán kijelentése „az orosz propaganda klasszikus példája”, másrészt amellett érvel, hogy a szankciók működnek, Európa pedig azért van válságban, mert Oroszország hibrid háborút folytat és gázárakkal támadja a kontinenst. További részletek ebben a cikkünkben >>>

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztotta meg ezt a virális videót Twitteren, amit lehet úgy értelmezni, hogy részegen sok hülyeséget képes csinálni az ember; és úgy is, hogy a háborús propaganda ijesztően mélyre ette be magát az oroszok tudatába, és ha valami az ukrán zászló kék-sárga színeit viseli, annak pusztulnia kell. Legyen az akár egy ártatlan közlekedési jelzőtábla. (A két fiatalember a videón orosz nacionalista jelszavakat ordítozva szedi szét a táblát, egyértelművé téve, hogy az „ukrán” színe miatt nem tetszik nekik.)

Odessza kikötőjét rakétatámadás érte mindössze 12 órával azután, hogy aláírták az ukrán gabonaexport folytatásáról szóló orosz-ukrán-török-ENSZ egyezményt. Ebben az orosz fél vállalta, hogy nem támadja a kikötőt és a hajókat – nagy felháborodást keltett, amikor ennek ellenére 4 rakéta csapódott be a kikötőben (pontosabban kettőt ebből leszedett a légvédelem). Most megérkezett az orosz reakció is az incidensre: szűkszavúan tagadják, hogy bármi közük is lenne hozzá. (Sky News)

A háború kitörése óta 127 kórházat ért orosz támadás Ukrajnában, jelentette be az ukrán egészségügyi miniszter. Viktor Lyashko szerint az orosz hadsereg összesen közel 900 egészségügyi intézményben és 450 gyógyszertárban okozott károkat február 24 óta.

(Kyiv Independent)

Az ukrán-magyar határszakaszon 7307 ember lépett be szombaton Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 7023-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 300 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

(MTI)

• Folytatódtak a harcok Herszon megyében. A brit védelmi minisztérium szerint az ukránok folytatták az támadást a Dnyipro folyótól nyugatra. Az orosz hadsereg utánpótlási vonalai „egyre nagyobb veszélyben vannak”.
• Az ukránok szerint orosz rakéták csapódtak be az odesszai kikötőbe pár órával azután, hogy az felek megállapodtak arról, hogy a gabonaexport érdekében nem éri támadás az ukrán kikötőket.
• Az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ is elítélte Odessza rakétázását, Oroszország azonban azt állítja, semmi köze a rakétacsapásokhoz.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az odesszai kikötő elleni támadás azt bizonyítja, hogy Oroszország mindig megszegi az ígéreteit.
• Az európai uniós előírásoknak megfelelően Litvánia feloldotta Oroszország Kalinyingrád régiójára vonatkozó korlátozásait.
• Népszavazási bizottságok alakulnak Ukrajna megszállt területein.
• Ukrán értesülés szerint Németország halasztja a modern légvédelmi fegyverek leszállítását.

Az előző, szombati hírfolyamot itt lehet átpörgetni.