Példátlan lázadás buktatta meg Boris Johnsont

Legfontosabb

2022. július 7. – 15:59

frissítve

Példátlan lázadás buktatta meg Boris Johnsont
Boris Johnson érkezik a londoni alsóházi ülésterembe – Fotó: Jessica Taylor / UK Parliament / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök, miután több mint 50 kormánytag távozott a legfrissebb botránya farvizén.
  • Johnson megítélése december óta romlott, miután kiderült, hogy a miniszterelnökségen nagyban buliztak a járványügyi lezárások alatt.
  • A Konzervatív Párt két hete két időközi választást is elbukott, és az újabb botrány, egy szexuális zaklatással vádolt tory képviselő vezetői kinevezése már sok volt a pártnak.
  • Fajsúlyos utódjelöltek hiányában nyílt elnökválasztás elé néz a Konzervatív Párt, és nem tudni, ki lesz az új brit kormányfő.

Boris Johnson brit miniszterelnök politikai karrierje sosem volt mentes a botrányoktól, az unortodox vezetési stílustól és furcsa kommunikációs húzásoktól. Ugyanakkor ezek ellenére – vagy egyesek szerint ezek miatt – 2019-ben, a brit európai uniós kilépéssel kapcsolatos bénázás közepette mégis megszerezte a Konzervatív Párt vezetői posztját, és történelmi győzelemre vezette a torykat a parlamenti választásokon.

Pártja támogatottságán az sem rontott túl sokat, hogy a Johnson által letárgyalt brexitmegállapodásról már előre látszott, hogy a gyakorlatban nehezen lesz kivitelezhető, és a kilépés negatív gazdasági hatásai is hamar nyilvánvalóvá váltak.

Az utóbbi hónapokban azonban erősen elkezdett fogyni a levegő körülötte. A kormányfő megítélése decemberben került padlóra, amikor kiderült, hogy a szigorú brit karanténintézkedések és kijárási tilalom ideje alatt a miniszterelnökségen és más kormányzati és közintézményekben gond nélkül bulizgattak, súlyosan megsértve a járványügyi szabályokat (Ezekről itt írtunk részletesen).

Az ügyben Johnsont személyesen is megbírságolták, ami először fordult elő a modern brit politikatörténetben egy hivatalban lévő miniszterelnökkel. Politikai szempontból ennél fontosabb fejlemény volt, hogy a botrány miatt Johnson és pártja népszerűsége erősen megcsappant, és konzervatív képviselők bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a kormányfő ellen.

Bár az egy hónapja tartott voksolást Johnson túlélte, pártja frakciójának 40 százaléka ellene szavazott, azaz már akkor látszott, hogy hacsak nem tudja hirtelen megfordítani népszerűségvesztését, hamarosan jöhet a hattyúdal (erről itt írtunk bővebben).

Ezt jelezte előre az is, hogy korábban hiába vészelte át több tory kormányfő is a bizalmi szavazást, néhány hónappal később rendre mindegyikük megbukott.

A megjövendölt bukás a héten jött el. Kedden, szerdán és csütörtökön Johnson kormányának több befolyásos minisztere és mintegy ötven alacsonyabb szintű tagja mondott le, és még a helyén maradt kormánytagok közül is többen lemondásra szólították fel a miniszterelnököt.

Johnson szerdán még azt hangoztatta, hogy kitart, de csütörtökre kénytelen volt belátni, hogy tarthatatlanná vált helyzete. Kora délutáni sajtótájékoztatóján közölte, a Konzervatív Párt „parlamenti frakciójának akarata” világos számára, lemond a pártelnöki és a miniszterelnöki posztról is. Azt is kijelentette, hogy a pártelnök- és kormányfőváltást minél hamarabb le kell zavarni, azaz nem tervez sokáig maradni a kabinet átmeneti vezetőjeként. A beszédet részletesen itt olvashatják el>>>

Nem tudott újítani

A bukáshoz vezető lázongás legfrissebb oka Johnson újabb, menetrendszerű botránya. A miniszterelnök februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé nevezte ki Chris Pincher képviselőt, aki ellen korábban számos bejelentést tettek szexuális zaklatás miatt. Ezekről a bejelentésekről Johnsont is tájékoztatták a kinevezés előtt, és egyes hírek szerint a miniszterelnök már évek óta tudott róla, sőt viccelődött is azon, hogy Pincher szeret más férfiakat fogdosni.

Bár Johnson pár hete, a bizalmi szavazás után még arról beszélt, hogy „politikai karrierje csak most kezdődött”, valójában az új kezdet helyett

a régi bukdácsolás, a botrányok további halmozása és a kormányzati teljesítmény hiánya jellemezte az azóta eltelt időszakot.

A centrista Liberális Demokraták, Ed Davey és Richard Foord újonnan megválasztott parlamenti képviselő az időközi választás után – Fotó: Justin Tallis / AFP
A centrista Liberális Demokraták, Ed Davey és Richard Foord újonnan megválasztott parlamenti képviselő az időközi választás után – Fotó: Justin Tallis / AFP

A kormányfő helyzetét tovább rontotta, hogy nemrég két időközi választáson is elbukott pártja június 23-án. Wakefieldben 17 százalékkal kapott kevesebb szavazatot a párt jelöltje, mint a 2019-es választáson, Tiverton és Honiton választókerületben pedig csaknem 22 százalékkal.

A kormányfő az utóbbi hetekben azt hirdette, hogy ambiciózus gazdasági programjával fogja feltámasztani megítélését, ennek eddig sem nagyon volt realitása: a brit gazdaság teljesítménye a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint csökken, a 9 százalékos infláció bőven veri az egyébként is magas nyugat-európai átlagot, és az országot az európai és globális gondok mellett a Johnson által propagált brit európai uniós kilépés járulékos kárai is visszahúzzák (ezekről legutóbb tavaly írtunk részletesen, de azóta több újabb elemzés bizonyította a brexit negatív hatásait).

A minap a brit jegybank is megerősítette, hogy az infláció magasabb lesz és hosszabb ideig tart majd, a növekedés pedig alacsonyabb lesz az Egyesült Királyságban, mint más fejlett országokban.

Példátlan lemondási hullám

Ebben a helyzetben a Pincher körüli botrány a kabinet és a Konzervatív Párt számos tagjának az utolsó csepp volt a pohárban. A palotaforradalom-kísérletet kedd este a kormány két vezető minisztere és a Konzervatív Párt befolyásos tagja, Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter indította el.

Őket szerdán Simon Hart, a walesi ügyekért felelős miniszter, valamint három tucat további kormánytag követte, akik főleg államtitkári és helyettes államtitkári, illetve parlamenti és kereskedelmi képviseleti posztokról mondtak le. A hullám csütörtökön is folytatódott, délelőtt a lemondások száma már meghaladta az ötvenet. Ehhez fogható lemondási hullám legutóbb 1932-ben történt, de a lemondások száma akkor is csak a mostani harmada volt.

Szerdán Johnson menesztett egy újabb minisztert, a korábban riválisának, de erős támogatójának is számító Michael Gove-ot, aki a gazdasági felzárkóztatásért felelős tárca vezetője volt. Gove bűne az volt, hogy közölte Johnsonnal, ideje lemondani, amire a kormányfő árulásként tekintett.

A kormányfő helyzetét jelzi, hogy Gove messze nem volt egyedül: szerdán számos helyén maradt minisztere is arról győzködte, ideje lemondania – köztük az eddig Johnsonhoz lojális befolyásos tory, Priti Patel belügyminiszter, valamint Grant Shapps közlekedési miniszter és Brandon Lewis, az észak-írországi ügyek minisztere is, aki nem sokkal később, csütörtök reggel le is mondott.

A bizalomvesztést talán az jelzi a legjobban, hogy a Johnsont távozásra felszólító szerdai miniszteri küldöttséghez csatlakozott a Johnson által frissen kinevezett pénzügyminiszter és egészségügyi miniszter Nadhim Zahawi és Michelle Donelan is. Zahawi ráadásul csütörtökön nyílt levélben is távozásra szólította fel főnökét, Donelan pedig kinevezése másnapján le is mondott.

A kormányfő kilátásait nem javította az sem, hogy a lemondási hullám közepette egy újabb botrányba került: szerdán egy parlamenti bizottsági ülésen kénytelen volt elismerni, hogy 2018-ban, még külügyminiszterként négyszemközt, a külügy tudta nélkül találkozott Alekszandr Lebegyev orosz üzletemberrel Olaszországban.

Sajid Javid, Rishi Sunak és Boris Johnson sajtótájékoztatót tart a Downing Streeten a pandémia miatti egészségügyi helyzetről 2021. szeptember 7-én – Fotó: Toby Melville / AFP
Sajid Javid, Rishi Sunak és Boris Johnson sajtótájékoztatót tart a Downing Streeten a pandémia miatti egészségügyi helyzetről 2021. szeptember 7-én – Fotó: Toby Melville / AFP

Lebegyev a 80-as és 90-es években a KGB-nek és egyik utódszervezetének, az SZVR-nek kémkedett, egyebek mellett Londonban, később pedig az üzleti életben kamatoztatta tapasztalatait, nagy sikerrel. Johnson közvetlenül azután találkozott a korábbi orosz kémmel és jelenlegi oligarchával, hogy részt vett egy NATO-csúcstalálkozón, amit Szergej Szkripal orosz kettős ügynök angliai megmérgezése miatt hívtak össze.

Nincs egyértelmű utódjelölt

Boris Johnson ezzel szemben azt hangoztatta szerdán a parlamentben, hogy a 2019-es választásokon „kolosszális” mandátumot kapott a választóktól, és nincs más konzervatív politikus, akivel hasonló választási eredményre lenne képes a párt. A miniszterelnöki hivatal sajtóban név nélkül nyilatkozó tagjai is azt hangoztatták, hogy a kormányfői poszt Johnsont illeti, és nincs más konzervatív politikus, aki képes lenne vezetni a pártot és az országot.

2019-ben a toryk valóban rekordméretű győzelmet arattak. Az ellenpólus, a Munkáspárt összeomlott, és a nagy választási siker bő két évig azt is feledtetni tudta, hogy Johnson erőssége mindig is inkább a politikai színház volt, míg a kormányzati munkában nem igazán jeleskedett.

Johnsont emellett a jelek szerint elődjeinél jóval vastagabb bőrrel áldotta meg a sors, eddigi botrányaiból mindig sikerült kimagyaráznia magát. Lemondását természetesen nem saját hibáival indokolta, hanem azzal, hogy „a westminsteri csordaszellem erős, és ha a csorda elindul, akkor mindenki megy vele”.

„Kicsit olyan ez, mint Raszputyin halála. Megmérgezték, megkéselték, meglőtték, fagyos folyóba dobták, és még mindig él”

mondta a helyzetről szerdán Andrew Mitchell tory képviselő.

Azonban az időközi választásokon elszenvedett sorozatos vereségek, valamint a Johnsonnal elégedetlenek magas, kétharmados aránya miatt most jött el az a pont, amikor a Konzervatív Párt vezető politikusai úgy látták, nagyobb rizikó kitartani a megújulásra képtelen Boris Johnson mellett, mint megpróbálni felépíteni valaki mást a következő választásra, amelyet 2025 januárjáig kell megtartani.

A csütörtökön vázolt tervek szerint Johnson először a Konzervatív Párt éléről távozik, hogy ki lehessen írni a párt elnökválasztását. A miniszterelnöki címet akkor adja át, amikor megvan a párt új vezére. A pontos menetrendet Johnson csütörtöki bejelentése szerint a jövő héten teszik közzé. Közben a pártban többen azt hangoztatják, hogy Johnsonnak azonnal távoznia kellene, inkább Dominic Raab igazságügyi miniszter és kormányfőhelyettes legyen az ügyvezető miniszterelnök.

Azt is nehéz megjósolni, hogy ki lehet az utód. Bár csütörtökön arról beszélt, hogy a párt „briliáns és darwinista rendszere ki fog termelni egy új vezetőt”,

azon szerda estig hangoztatott érve valós, hogy jelenleg nincs egyértelmű utódjelöltje, akitől joggal remélhetnék a konzervatívok, hogy helyreállítja a párt renoméját.

A helyezkedés ugyanakkor egy ideje már folyik, és brit sajtóhírek szerint a poszt várományosai között vannak a palotaforradalmat kirobbantó két miniszter, Sajid Javid és Rishi Sunak. Suella Braverman angliai és walesi főügyész is bejelentkezett a posztra, és a potenciális kihívók között van a Johnsonhoz végig lojális Liz Truss külügyminiszter, Penny Mordaunt, a kereskedelempolitikáért felelős kormánytag, valamint Jeremy Hunt korábbi külügyminiszter és Tom Tugendhat, a parlament külügyi bizottságának elnöke.

Ha a fenti nevek nem sokat mondanak, annak az az egyszerű oka, hogy nem kifejezetten nagy formátumú politikusokról van szó.

A párt választási procedúrája szerint az induláshoz nyolc parlamenti képviselő ajánlása kell. Az első két körben csak a párt parlamenti frakciója szavaz a jelöltekről, az első fordulóban 18 voks kell a továbbjutáshoz, a másodikban 36. Ha mindenkinek van legalább 36 voksa, a legkevesebb szavazatot kapó jelölt kiesik. A második fordulóban addig szavaznak, ameddig végül csak két jelölt marad talpon, erre a két jelöltre a harmadik körben a teljes párttagság szavaz levélben. A győztes lesz az új pártvezető és a miniszterelnök, ahogy eredetileg maga Johnson is így került hatalomra Theresa May lemondása után.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!