Szeverodonyeckben kemény utcai harcok zajlanak, miközben az ukrán kikötőkön és gabonán megy a nemzetközi vita

2022. június 7. – 08:41

frissítve

Szeverodonyeckben kemény utcai harcok zajlanak, miközben az ukrán kikötőkön és gabonán megy a nemzetközi vita
Ukrán katonák M777 ágyúval lövik az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án – Fotó: EPA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva
  • Kedden is folytatódnak a harcok Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban, amiket az ukrán elnök korábban „halott városoknak” nevezett.
  • Zelenszkij arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások gyakorlatilag a nulladik szinten állnak.
  • Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel keményen nekiment az orosz ENSZ-nagykövetnek, szerinte Oroszország felelős a globális élelmiszerválságért.
  • A Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete szerint az elmúlt 24 órában kilenc civil halt meg az ukrán ágyúzás miatt a szakadár Donyecki Népköztársaságban.
  • Oroszország népszavazást tervez Herszon megye megszállt részein.
  • Orbán Viktor levélben válaszolt a luxemburgi miniszterelnök nyilatkozatára: szerinte nyílt lapokkal játszott a magyar kormány, és tudták az EU-ban, hogy nem támogatják a Kirill pátriárkát célzó szankciókat.
  • Belaruszban a hadsereg megkezdte a korábban tervezett hadgyakorlatát az ukrán határ közelében.
  • A Kreml szerint Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, az ukránok viszont azt mondják, ez az orosz blokád nélkül is minimum hat hónapba telne.

Összefoglaljuk röviden, mi történt az orosz-ukrán háború 104. napján:

  • Reggel arról érkezett hír, hogy Spanyolország légvédelmi rakétákat és tankokat küld Ukrajnának. Délután pedig arról, hogy az elmúlt 30 év egyik legnagyobb fegyverszerződését kötötte meg Lengyelország Ukrajnával.
  • Tovább folytak a harcok Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben – immáron lassan két hete. Az oroszok szerint Luhanszk megye 97 százaléka már az ő fennhatóságuk alatt áll. A Reuters jelentése szerint Belarusz hadgyakorlatokba kezdett az ukrán határhoz közeli területein. A Luhanszk megyei szakadárok azzal vádolják az ukránokat, hogy ágyúzásuk miatt meghalt 9 civil a donyecki szakadárok területén.
  • Ukrajna olyan jogszabályon dolgozik, amivel az ukrán mellé az angol nyelvet is hivatalos szintre emelnék az üzleti kommunikációban. Oroszország pedig azon, hogy népszavazáson keresztül szakítsák el jogilag is a dél-ukrajnai Herszont és környékét Ukrajnától.
  • Felfüggesztik az oroszok Japánnal a halászati együttműködést, és elhagyják az Emberi Jogok Európai Bíróságát is. A zaporizzsjai atomerőmű felszabadításához Ukrajna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az ENSZ segítségét kéri.
  • Kolerajárvány fenyegeti Mariupolt, de az oroszoknak van egy fontosabb dolguk: átírni a város nevét. Herszonban közel hatszáz embert tartanak fogva az oroszok az ukrán hatóságok szerint. Orosz források szerint Oroszországba vittek több mint ezer mariupoli ukrán katonát.
  • Az Európai Tanács elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Oroszországot okolta a kialakuló globális élelmiszerválság miatt – a felszólalás közben az orosz ENSZ-nagykövet egyszerűen kisétált a teremből. A Kreml szerint Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, ami az ukránok szerint nagyjából fél évig eltartana.
  • Szijjártó Péter hétfőn még lehazugozta az ukrán politikusokat, kedden viszont már a parlamentben elítélte az orosz agressziót. Orbán Viktor tegeződve levelezett a luxemburgi miniszterelnökkel az ex-KGB-ügynök Kirill pátriárka elleni szankciók vétójáról. Roman Abramovics közben az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg az ellene hozott szankciókat.
  • Olaf Scholz szerint Ukrajna és szövetségesei nem fogadnak el Putyintól semmilyen békediktátumot. Távozása után először jelent meg a nyilvánosság előtt Angela Merkel: a kedd esti másfél órás beszélgetés során beszélt az ukrajnai háborúról is.
  • Egy harkivi középiskolai osztály visszalátogatott a porig rombolt iskolájához. Volt, aki báli ruhában jelent meg, egy csoport diák pedig még a keringőjét is eltáncolta a romok között.
  • „A kaka volt a hab a tortán” – szart és vodkát hagytak maguk után az oroszok Csernobilban.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint több mint ezer, magát Mariupolban megadó ukrán katonát adtak át a donbaszi szakadárok Oroszországnak, írja a Guardian.

További hadifoglyokat pedig „később” visznek Oroszországba, jelentette a hírügynökség egy „orosz rendvédelmi forrásra” hivatkozva.

Ahogy arról beszámoltunk, a mariupoli Azovsztal acélgyár védői eddig a Donyecki Népköztársaság oroszbarát szakadárjai alá kerültek hadifogságba. Rácz András Oroszország-szakértő szerint mivel a kváziállam nemzetközi jogi értelemben „fekete lyuknak” számít, így az orosz hatóságok akár ide is kiszervezhetnek olyan kegyetlenkedéseket, melyeket Moszkva nem vállalna magára.

Buszokon szállították ki az Azovsztalból Mariupol utolsó ukrán védőit – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Buszokon szállították ki az Azovsztalból Mariupol utolsó ukrán védőit – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

A kedd éjjeli hírek alapján viszont Oroszországban folytathatják hadifogságukat – vagy kerülhetnek bírósági eljárás alá, több Putyin-párti politikus ugyanis ezt követeli. Ukrajna reménykedik abban, hogy fogolycseréknek köszönhetően visszakerülhetnek majd hozzájuk az Azovsztal védői, azonban Rácz András szerint erre nincs sok esély.

Szerdán lesz fél éve, hogy Angela Merkel 16 év kancellárság után távozott a hivatalából. Azóta nem nagyon tűnt fel a nyilvánosságban, kedd este viszont a Berliner Ensemble színpadán másfél órán keresztül faggathatta a Spiegel újságírója.

A beszélgetésből kiderült, hogy Merkelnek már 2007-ben azt mondta Putyin, hogy a Szovjetunió szétesését tartja a 20. század legnagyobb tragédiájának, és az Ukrajna elleni háború kitörése előtti hónapokban látni lehetett, hogy Oroszország készül valamire. A kancellár elismerte, hogy a Krím-félsziget annexiójánál keményebben kellett volnia fellépniük a Kremllel szemben, viszont megvédte az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát nem vették fel 2008-ban a NATO-ba.

Itt olvashat bővebben a másfél órás interjúról.

A 16 éves Valeria egy harkivi középiskola tanulója volt – egészen addig, amíg az oroszok el nem indították az inváziójukat Ukrajna ellen. A diáklány nemrég visszalátogatott Harkiv 134-es iskolájához, ahol a napokban tartották volna a szalagavató báljukat, az iskolából viszont most már csak romok maradtak, írja a Sky News.

„Sok barátom volt az iskolában, szinte egy nagy család voltunk. A lányokkal kiválasztottunk a ruháinkat, és alig vártuk, hogy mind szebbnél szebbek lehessünk a szalagavatónkon.

De szembejött velünk az »orosz világ« és minden tervünket, amiről álmodtunk, a porig rombolta!”

– idézi Valeriát Kanadában élő nagynénje, Anna Episeva, aki megosztotta a világgal unokahúga történetét. „Az iskoláját 2022. február 27-én az oroszok közvetlenül eltalálták és lerombolták. Ma visszatért oda, ami az iskolájából és az érettségi terveiből maradt. Köszönöm, drága Valeriám, hogy ennyire erős és bátor voltál, nagyon büszke vagyok rád, és annyira szeretlek. Dicsőség Ukrajnának!” – írta posztjában Episeva.

Valerie egyébként nem volt egyedül: az ukrán köztévé riportjából kiderül, hogy társaival együtt még egy keringőt is előadtak az iskola romjai között.

Közel 300 ukrán újságírót és civil aktivistát tartanak fogva rögtönzött börtönökben az oroszok által megszállt Herszonban, írja az ukrán hatóságok közleményére hivatkozva a BBC. Rajtuk kívül szintén nagyjából 300 másik embert zártak be hasonló létesítményekben a régió megszállt részein az ukránok szerint.

„Ezek az emberek valójában túszok, akit különleges pincékben, tulajdonképpen börtönökben tartanak fogva”

– mondta a 600 emberről az ukrán elnök krími megbízottja. Tamila Taseva szerint „embertelen körülmények között” tartják őket, és kínzásoknak vannak kitéve. „Több szemtanú is sikoltozásokról, kiabálásokról számolt be ezekről a helyszínekről” – mondta Taseva.

Hozzátette, egyes túszokat Herszon környékéről a nyolc évvel ezelőtt annektált Krím-félszigetre szállíthattak, és „polgári túszként, hadifoglyokként” tartják őket az orosz megszállók.

Az Európa Tanács után Oroszország elhagyja a nemzetközi szervezet bírói szervét, az Emberi Jogok Európai Bíróságát is, erről döntöttek kedden az orosz parlament alsóházában. Két törvényjavaslatot is elfogadtak ezzel kapcsolatban, írja a BBC: az egyik kiveszi Oroszországot a bíróság joghatósága alól, a másik szerint pedig a lépés visszamenőlegesen, március 15-től él – azaz az ezután hozott döntéseket Moszkva nem köteles végrehajtani.

Ahogy arról a brit közmédia ír, az EJEB célja az európai polgárok jogainak védelme, az eddigi tagság pedig lehetőséget biztosított arra, hogy olyan ügyeket is lefolytathassanak az orosz állammal szemben, melyeket az ottani bíróságok elutasítottak vagy figyelmen kívül hagytak. Így állapította meg tavaly ősszel a strasbourgi székhelyű bíróság azt is, hogy az orosz államot felelősség terheli az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori tisztje, Alekszandr Litvinyenko haláláért.

Ukrajna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) és az ENSZ főtitkárához fordult, hogy „szabadítsák fel” a zaporizzsjai atomerőművet – mondta a nukleáris szervezet vezetője kedden a CNN-nek. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint „az ukrán kormány gyakorlatilag felkért, sőt, felszólított engem és az ENSZ főtitkárát, hogy tegyünk erőfeszítéseket az atomerőmű felszabadítására”.

Korábban az atomenergia-ügynökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy az oroszok által megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben „egyértelmű és valós veszély fenyegeti a biztonságot, a védelmet és a biztosítékokat”. Grossi hozzátette, „aktívan dolgoznak azon”, hogy a NAÜ egy nemzetközi missziót szervezhessen az erőműbe. Ezt az ukrán állami atomenergia-vállalat úgy értelmezte, hogy az ügynökség legitimálná a zaporizzsjai erőmű orosz megszállását.

A NAÜ főigazgatója szerint ez egyáltalán nem igaz. „Ha odamegyek, akkor ugyanazon megállapodás alapján megyek oda, amelyet az ügynökség Ukrajnával kötött, nem Oroszországgal. Ukrajnával!” – mondta Grossi.

Ötven Krab típusú lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának Lengyelország, írja az MTI. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, ez „az elmúlt 30 év egyik, ha nem a legnagyobb védelmi exportszerződése” Lengyelországban, értéke több mint 2,7 milliárd zloty (átszámítva 230 milliárd forint).

Kijev részben a saját költségvetéséből, részben az Európai Unió támogatásaiból finanszírozza majd az eszközvásárlást, írja az Ukrinform.

Morawiecki mellett az állami vagyonért és a honvédelemért felelős lengyel miniszterek is arról beszéltek, hogy a lövegeknek nagyon fontos szerepük lesz a kelet-ukrajnai fronton.

„Senki nem szállít annyi fegyvert [Ukrajnába], mint mi” – mondta a Németországgal szemben kritikus megjegyzésekre reagálva Olaf Scholz német kancellár keddi litvániai látogatásán. Igaz, ezután korrigálta magát, hogy „néhány ország, köztük az Egyesült Államok” több fegyvert szállított eddig az oroszok által megtámadott országnak, de Berlin így is „az egyik legfontosabb katonai támogatója Ukrajnának”, írja a Welt.

Scholz szerint nem igaz, hogy Németország habozott volna a fegyverszállításokkal kapcsolatban: páncélozott csapatszállítókat, aknavető rakétákat és lőszert is szállítottak, és szállítani is fognak „mindaddig, amíg szükséges az orosz agresszió leveréséhez”.

Olaf Scholz és Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda meglátogatták az országban állomásozó német NATO-katonákat is – Fotó: Michael Kappeler / dpa Picture-Alliance via AFP
Olaf Scholz és Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda meglátogatták az országban állomásozó német NATO-katonákat is – Fotó: Michael Kappeler / dpa Picture-Alliance via AFP

Megvédte magát a német kancellár viszont azzal kapcsolatban is, hogy ő és Emmanuel Macron francia elnök is próbálják fenntartani a párbeszédet Moszkvával. Szerinte fontos ugyanis elmondani az orosz elnöknek, hogy sem Ukrajna, sem a szövetségesei nem fognak elfogadni egy békediktátumot.

A 19. század végén söpört végig utoljára a kolera Európán, most viszont az ukrán hatóságok attól félnek, újra felütheti a fejét a halálos bakteriális betegség az oroszok által földig rombolt Mariupolban. A megszállt kikötővárost az ukrán hatóságok szerint karanténba zárták az orosz tisztviselők, a tömegsírok és a tiszta ivóvíz hiánya miatt ugyanis fel kell készülni a járványra.

Nehéz felfogni ezután, hogy az oroszoknak van fontosabb dolga, mint hírt adni arról, mi a közegészségügyi helyzet most Mariupolban. De van: átnevezni a várost, méghozzá Mariupolról Mariupolra, írja az orosz állami média tudósítása alapján a 444. Nem is akárhogy: a betonba öntött ukrán Маріуполь feliratot cserélik Мариуполь-ra, hogy megfeleljen az orosz helyesírásnak. Az egy betűnyi különbség mellett persze feltehetően a kék-sárga ukrán színvilágot is lecserélik majd.

Oroszország felfüggeszti a Japánnal 1998-ban megkötött halászati megállapodását, írja az orosz külügyminisztérium nyilatkozata alapján az MTI. A minisztérium szóvivője, Maria Zaharova szerint Tokió nem teljesítette a pénzügyi kötelezettségeit, ugyanis „késleltette az oroszországi Szahalin régiónak nyújtott ingyenes technikai segítségnyújtásról szóló éves végrehajtási dokumentum aláírását”.

Az aláírással együtt késett a támogatás kifizetése is – az oroszok keddi lépése miatt viszont a japán halászok most nem halászhatnak a jogilag Oroszországhoz tartozó Kuril-szigetek déli részén.

A Nippon.com kiemeli, hogy igen feszült lett a viszony Oroszország és Japán között az Ukrajna ellen indított háború óta: Tokió a nyugati országokhoz hasonlóan szankciókkal lépett fel Oroszországgal szemben – kedden például két orosz és egy belarusz bank számláit fagyasztották be a szigetországban, írja a kínai állami média. A feszült viszony felkavarta az állóvizet a Japán-tengeren, ugyanis a két ország között a második világháború óta húzódik egy területi vita a Kuril-szigetek körül. Az eddig óvatos japánok hirtelen keményebben léptek fel Moszkvával szemben – erről részletesen itt írtunk.

Kínai elemzők szerint elkerülhetetlen Oroszország végérvényes veresége Ukrajnában – erről ír a Qubiton megjelent cikkében Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő szerint a kínai elemzők képe lesújtó az oroszokról:

  • a Szovjetunió felbomlása óta csak folyamatosan hanyatlik az ország, ami hatással van az orosz hadsereg harci értékére is;
  • a moszkvai kormány képtelen biztosítani a napi több száz millió dollárba kerülő magas technológiai szintű háború hátterét;
  • az ukránok elszántsága és a nyugati segítség miatt kiegyenlítődtek a két fél között az erőviszonyok;
  • nemcsak katonai színtéren, de a diplomácia, a gazdaság és az információs hadviselés terén is érthetetlenül passzív Oroszország;
  • és bár valószínűleg a Kreml arra játszik, hogy minél gyorsabban befejezzék az offenzívát, és megtarthassák az eddig megszerzett területeket Kelet- és Dél-Ukrajnában, ez a kínaiak szerint nem fog sikerülni.

Pekingben azzal számolnak, hogy „Oroszország teljes veresége mellett” az Egyesült Államok fogja megnyerni a konfliktust, hiszen Washington külpolitikai érdekeinek megfelelően alakulnak az események nemcsak a fronton, de Ukrajna és Európa egészében is. Míg az elmúlt évtizedekben maga Ukrajna is igencsak megosztott volt a keleti-nyugati orientáció kérdésében, a háborúval kikerülhet Moszkva befolyási övezetéből, és „a nagy európai család”, vagyis az Európai Unió része lehet a jövőben. Ezzel párhuzamosan pedig az EU is megpróbálja minél szorosabbra fűzni a kapcsolatokat az észak-atlanti övezetben.

Ráadásul míg az ukránokat aktívan támogatják a nyugati országok, Sz. Bíró szerint a kínaiak passzivitása arra utalhat, hogy Pekingnek sem hiányzik egy erős Moszkva. Egy erős Oroszország ugyanis Ukrajna után a közép-ázsiai régió felé fordulhatna, hogy visszaépítse a szovjet idők dominanciáját a térségben. Ez viszont érdekellentétet szülhet Kínával – így nem meglepő, hogy bár névleg fenntartják a „stratégiai partnerséget” Moszkvával, valójában nem tekintenék tragédiának, ha Oroszország elveszítené az Ukrajna ellen vívott háborúját. Sőt, a történész szerint talán még jól is jöhet a kínaiaknak. A teljes cikket itt olvashatja.

A decemberi távozása óta először ad tévéinterjút kedd este a volt német kancellár, Angela Merkel, írja az Augsburger Allgemeine. A 16 évig regnáló kormányfő elsőként szólal meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is – és a Deutsche Welle szerint feltehetően kritikus kérdések is érhetik majd a közel másfél órás interjúban.

A lap kiemelte, hogy Merkel igen szoros viszonyt ápolt Vlagyimir Putyinnal, még azután is, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. Kancellársága idején épült meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték, ami a tengeren kerüli ki a balti országokat és Lengyelországot – igaz, a háború kitörése utáni szankciók miatt nem valószínű, hogy üzembe is áll a vezeték a közeljövőben.

Vlagyimir Putyin és Angela Merkel összenézése Berlinben még 2012-ben – Fotó: Annegret Hilse / Sven Simon / dpa Picture-Alliance via AFP
Vlagyimir Putyin és Angela Merkel összenézése Berlinben még 2012-ben – Fotó: Annegret Hilse / Sven Simon / dpa Picture-Alliance via AFP

Merkel interjúja este 8 után kezdődik a német köztévé Phoenix nevű csatornáján, a műsort mi is követni fogjuk, a legfontosabb mondatokról pedig beszámolunk majd itt a Telexen.

„Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a háború sújtotta Ukrajna megsegítése érdekében, és ez egészen addig folytatódni fog, amíg szükség van rá” – mondta Szijjártó Péter az Országgyűlésben, reagálva az ukrán nemzetiségi szószóló felszólalására. Grexa Liliána az ukrán nép nevében kedden megköszönte a magyarok segítségét a háború elől menekülőknek.

A külügyminiszter kiemelte, hogy szerinte a magyar kormány álláspontja a háború kirobbanása óta világos: „Elítéljük az Ukrajnát ért orosz katonai agressziót, kiálltunk és ki is állunk Ukrajna mellett, és minden létező segítséget megadunk azoknak az embereknek, akiknek a háború elől kell menekülniük.”

Ennek keretében a kormány egy öt pontból álló, 37 millió euró (átszámítva 14 milliárd forint) értékű humanitárius támogatási csomagot ajánlott fel Ukrajnának: újjáépítenének egy iskolát az oroszok által bombázott Borogyanka közelében, sebesült kiskorúakat és katonákat fognak ellátni Magyarországon, mobilotthonokat állítanak fel a belső menekültek számára Kárpátalján, és szeptembertől ezer ösztöndíjas helyet ajánlanak fel ukrán diákoknak a magyar felsőoktatásban.

Szijjártó Péter a felszólalásában kiemelte az energiabiztonság kérdését is: „Magyarország semmilyen szankciót nem fog támogatni, hogyha az a Magyarországra irányuló földgázszállításokat fogja veszélyeztetni”.

Amennyire békülékeny hangnemet ütött meg a külügyminiszter kedden, legalább annyira volt harcias formában hétfőn. Szijjártó egy diplomáciai csetepaté közepébe kormányozta magát azzal a pünkösdi hétvégén, hogy Facebookon arról írt, „az ukrán politikusok folyamatosan elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról”, „provokálnak”, és „a köszönet hangján egyszer sem szóltak”. Ezzel szerette volna bevédeni Kövér Lászlót, aki szombaton „pszichés problémákkal” vádolta meg az ukrán elnököt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz hadsereg fennhatósága alá tartozik a kelet-ukrajnai Luhanszk régió 97 százaléka.

Sojgu szerint emellett az orosz erők elfoglalták a kulcsfontosságú keleti város, Szeverodonyeck lakónegyedeit, és harcolnak azért, hogy átvegyék az irányítást a külvárosában található ipari övezet és a közeli városok felett.

Sojgu azt is mondta, hogy az orosz csapatok a Szeverodonyecktől mintegy 30 kilométerre délre fekvő Popasna városa felé menetelnek, illetve, hogy átvették az irányítást Liman és Szvjatohirszk, valamint a régió további 15 városa felett. A miniszter közölte, hogy az ukrajnai katonai akció kezdete óta 6489 ukrán katona esett fogságba, ebből 126 az elmúlt öt napban.

Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj elismerte, hogy az orosz erők irányítják a Szeverodonyeck ipari külterületét.

„A legkeményebb utcai csaták zajlanak, változó sikerrel. A helyzet folyamatosan változik, de az ukránok visszaverik a támadásokat” – mondta a kormányzó az Associated Presse-nek. Hajdaj szerint a közeli Liszicsanszkban az orosz csapatok szétlőtték a helyi piacot, egy iskolát és egy főiskola épületét. Hajdaj szerint az elmúlt 24 órában erősödött az ágyúzás, az oroszok pedig a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák.

Egyelőre egyik fél állításait sem sikerült ellenőrizni.

(Guardian)

Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese szerint Ukrajnának körülbelül hat hónapra lenne szüksége a fekete-tengeri kikötők körüli víz aknamentesítéséhez, még akkor is, ha az oroszok feloldják a blokádot.

Ha Oroszország nem hajlandó feloldani blokádját, akkor Ukrajna legfeljebb havi kétmillió tonna gabonát tud majd exportálni – mondta Viszockij a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) konferenciáján. A háború előtt Ukrajna havonta hatmillió tonna gabonát tudott exportálni.

Az orosz sereg elfoglalta az ország több fekete-tengeri kikötőjét is, így több mint 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajna silóiban. A gabonát közúton, folyón és vasúton próbálják exportálni a globális élelmiszerválság elkerülése érdekében.

A kikötők aknamentesítése, és a gabonaszállító hajók elindítása kulcskérdés lett az utóbbi napokban. Az oroszok azt mondják, hogy ha felszedik az aknákat, akkor az ukrán hajók elkezdhetik elszállítani a búzát, az ukránok azonban nem bizalmatlanok azzal kapcsolatban, hogy nem támadják-e meg őket a tenger felől is. Az aláaknázott kikötőkről, és arról, hogy lehet-e hinni az oroszoknak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, hogy a gabonaszállító hajók el tudjanak haladni – írja a Guardian.

Peszkov szerint a tengeri aknák felszedésével lehetővé lehetne tenni, hogy katonai ellenőrzés mellett folyhasson a kikötőkben a hajók ki- és berakodása, amiket később az orosz csapatok kísérnék nemzetközi vizekre.

Ahogy arról korábban írtunk, a kikötők kérdése azért is nagyon fontos, mert az ukrán gabonaszállítmányok hiánya globális élelmiszerválsággal fenyeget. Csakhogy az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a megmaradt ukrán gabonakikötőket, és a Fekete-tenger több helyütt tele van aknákkal.

Ezeket az aknákat az ukránok tették le, főleg a legfontosabb kikötőjük, Odessza körül. Az oroszok szemét ez nagyon szúrja, de nem azért, mert az ukrán gabonaszállítmányok nélkül éhező egyiptomi gyerekekre gondolnak, hanem azért, mert így nem tudják a tenger felől megtámadni a várost. Az ukrán kormány csak komoly garanciák árán, mondjuk harmadik ország bevonásának feltételével aknamentesítené a tengert. Az aláaknázott kikötőkről és arról, hogy lehet-e hinni az oroszoknak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mindeközben Moszkva Ukrajnát és a nyugatot hibáztatta az ukrán gabonaexport megszakadásáért. A Nyugat az oroszokat okolja, az Európai Tanács elnöke például úgy lehordta az oroszokat egy keddi ülésen, hogy a moszkvai ENSZ-nagykövet inkább kiment a teremből.

Bár az oroszok elhagyták a csernobili atomerőművet, az ukránok szerint egy részüket mégiscsak otthagyták, mégpedig ürülék formájában – írja a Business Insider a Wall Street Journal alapján.

Az 1986-os atomkatasztrófa helyszínét a háború első napján foglalták el az oroszok, öt hétre. Miután a megszálló csapatok elhagyták a környéket, az ukránok elkezdték megtisztítani a területet.

Megrongált műszerek, felforgatott irodák és ottfelejtett szerszámok az erőműből kivonuló orosz csapatok után – Fotó: Anadolu Agency / AFP Megrongált műszerek, felforgatott irodák és ottfelejtett szerszámok az erőműből kivonuló orosz csapatok után – Fotó: Anadolu Agency / AFP
Megrongált műszerek, felforgatott irodák és ottfelejtett szerszámok az erőműből kivonuló orosz csapatok után – Fotó: Anadolu Agency / AFP Megrongált műszerek, felforgatott irodák és ottfelejtett szerszámok az erőműből kivonuló orosz csapatok után – Fotó: Anadolu Agency / AFP
Megrongált műszerek, felforgatott irodák és ottfelejtett szerszámok az erőműből kivonuló orosz csapatok után – Fotó: Anadolu Agency / AFP

Alekszandr Barszukov, a csernobili ökocentrum igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a takarítás során érdekes dolgokra bukkantak. Többek között festékszórókkal összefújt konferenciatermeket, összetört számítógépeket és 100 liter jó minőségű vodkát hagytak rájuk az oroszok.

„A kaka volt a hab a tortán”

– mondta Barszukov.

Az erőmű megszállása alatt az oroszok ukrán munkások százait tartották túszul hetekig. Miután megbolygatták a radioaktív talajt a környéken, a katonák a sugárbetegség első jeleire pánikba estek, majd kivonultak – mondta az ukrán Energoatom állami áramszolgáltató a Guardiannek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyon boldog, hogy Borisz Johnson „túlélte” a tegnapi bizalmi szavazást, és kijelentette, hogy a brit miniszterelnök „Ukrajna igaz barátja” – írja a Guardian.

Johnson politikai túlélése „nagyszerű hír”, Johnsont Ukrajna igaz barátjának, Nagy-Britanniát pedig jó szövetségesnek gondolja – mondta el Zelenszkij a Financial Times egyik rendezvényén.

Az ukrán elnök a hazájában folyó háborút az ukrán függetlenségéért és szabadságáért vívott háborúnak minősítette, és kijelentette, hogy a patthelyzet számukra nem megoldás.

Roman Abramovics, a Chelsea angol futballklub korábbi tulajdonosa, keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszéke előtt, hogy az őt érő szankciókat szüntessék meg – derült ki az Európai Unió Bíróságának közleményéből.

Az Európai Tanács az orosz–ukrán háború kezdete után büntetőintézkedéseket vetett ki egy sor Putyin-barát, orosz oligarchára, köztük Abramovicsra is, akinek befagyasztották a számláját. Az orosz milliárdos nemrég eladta a tulajdonában lévő Chelsea futballklubot is, de az 5,2 milliárd eurós üzletből származó bevételt Ukrajnában humanitárius célokra, a háború áldozatainak támogatására fordítják majd.

Az Abramovicsot és a hozzá hasonló oligarchákat sújtó büntetőintézkedésekről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek, amelyben válaszolt az őt bíráló kijelentésekre Kirill orosz pátriárka tervezett, de végül elvetett uniós szankcionálásának ügyében.

Bettel korábban azt nyilatkozta, hogy „nagyon feldúlt, amiért a magyarok fenyegetőzésére” levették a pátriárkát a listáról, ezt pedig elfogadhatatlannak tartja.

„Meglepett a nyilatkozatod. Tudhatod, hogy Magyarország mindig minden megállapodást betart” – fogalmazott Orbán, aki szerint a magyarok mindig nyílt lapokkal játszanak.

Orbán szerint az Európai Tanácsban minden miniszterelnök tudhatta, hogy Kirill orosz pátriárka nincs rajta a szankciós listán, hiszen a magyar delegáció egy hónapon keresztül ellenezte ezt a EU-nagyköveti fórum ülésein – ezt az álláspontot pedig állítása szerint senki nem kifogásolta.

Arról, hogy ki is Kirill pátriárka, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Kirill pátriárka sajtótájékoztatója Putyin elnökkel 2021. november 20-án, miután az egyházfő megkapta az Orosz Föderáció legmagasabb kitüntetését, a Szent András rendet – Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik / AFP
Kirill pátriárka sajtótájékoztatója Putyin elnökkel 2021. november 20-án, miután az egyházfő megkapta az Orosz Föderáció legmagasabb kitüntetését, a Szent András rendet – Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik / AFP

Orbán emellett arra hivatkozott, hogy a magyar alkotmány védi a vallásszabadságot, és ezért sem engedték a pátriárka szankcionálását. A miniszterelnök szerint Kirill pátriárka védelmével óriási sikert értek el, és arra kérte a luxemburgi kollégáját, hogy ezt ne relativizálja, hanem inkább örüljön ő is.

„Kérlek, hogy Te, aki az emberi jogok mellett mindig kiálló vezető vagy, fogadd megértéssel a magyar álláspontot” – zárta Xavier Bettelnek írt levelét Orbán Viktor.

(MTI)

A belarusz védelmi minisztérium közölte, hogy fegyveres erői hadgyakorlatozásba kezdtek – írja a Reuters.

Már korábban is voltak ezzel kapcsolatos hírek a médiában. Nemrég írtuk meg, hogy a belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Belarusz mozgósítási hadgyakorlatokat fog tartani júniusban és júliusban, abban a déli Gomel régióban, amely délen a Csernobil körüli 30 kilométeres zónánál Ukrajnával határos, keleten pedig Oroszországgal.

Belarusz a háború kezdete óta ragaszkodik ahhoz, hogy nem száll be a harcba, de a háború kitörésekor a területéről is megindultak az akkoriban éppen ott hadgyakorlatozó orosz csapatok Ukrajna területére, és később is indulhattak onnan légitámadások.

Oroszország kilátásba helyezett egy esetleges népszavazást, amelyen Herszon régió Ukrajnától való elszakadásáról döntenének – írja a BBC.

„Valószínűleg népszavazás lesz” – mondta Kirill Sztremuszov, a Kreml által Herszonba helyezett adminisztráció helyettes vezetője.

Sztremuszov nem jelölt ki időpontot a referendum megtartására, de valószínűtlennek tűnik, hogy a háború középpontjában álló régióban hiteles népszavazást tarthassanak, miközben az ukrán erők ellentámadásba is kezdtek.

Orosz tisztviselők már felszólaltak a népszavazás megtartása mellett Dél-Ukrajna elfoglalt területein, de nem sok esély van rá, hogy a referendumot nemzetközi szinten elismerjék.

Az oroszok által támogatott szakadár Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete, Rodion Mirosnyik szerint az elmúlt 24 órában kilenc civil halt meg az ukrán ágyúzás miatt a szomszédos, szintén szakadár Donyecki Népköztársaságban.

Mirosnyik azt állítja hogy az elhunytak között volt egy 17 éves tinédzser is, és további 18 ember megsérült.

„Mindaz, amit az ukrán fegyveres erők tesznek most Avgyijivkában és a környéken, háborús bűn. Jobb, ha nem reménykednek engedékenységben, akárcsak a parancsnokaik” – írta Mirosnyik a Telegramon, akinek állításait egyelőre nem sikerült független forrásoknak ellenőrizni.

(Guardian)

Az ellenség tovább támadja Szeverodonyecket – írta a Telegramon Szergej Hajdaj, Luhanszk régió ukrán kormányzója.

A kormányzó szerint egy Novoktirka és Voronove környékén is elhárították az orosz rohamokat. Az elmúlt nap során tíz ellenséges támadást visszavertek, egy harckocsit, három tüzérrendszert, két páncélozott harcjárművet, egy autót és két lőszerraktárt megsemmisítettek, valamit a légvédelmi egységek lelőttek két Orlan-10 típusú drónt – írta Hajdaj.

Az állításait egyelőre nem erősítették meg független források.

(Guardian)

Háború ide vagy oda, azért is eltáncolta egy ukrán végzős osztály a keringőjét Harkivban, mégpedig a szétlőtt, kormos iskolaépület előtt.

A fiatalokról készül videót az ukrán belügyminisztérium egyik tanácsadója osztotta meg. A posztban azt írta, hogy a harkivi 134-es számú iskola diákjairól van szó, a végzősök pedig remélik, hogy nem kell majd választaniuk a frontvonal és a továbbtanulás között.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ENSZ Biztonsági Tanács ülésén azzal vádolta Oroszországot, hogy az élelmiszerkészleteket „lopakodó rakétaként használja a fejlődő országok ellen”, és a Kremlt okolta a globális élelmiszerválságért.

Michel közvetlenül Vaszilij Nebenzia orosz nagykövethez fordult a tanács hétfői ülésén. A Tanács elnöke azt mondta, hogy az elmúlt hetekben több millió tonna gabonát és búzát látott konténerekben és hajókban, amik az odesszai kikötőben ragadtak a Fekete-tengeren tartózkodó orosz hadihajók miatt.

Az Ukrajna szállítási infrastruktúrája és gabonatároló létesítményei elleni orosz támadások akadályozzák Ukrajnát a vetésben és aratásban – jelentette ki.

„Ez megemeli az élelmiszerárakat, szegénységbe taszítja az embereket, és egész régiókat destabilizál. Kizárólag Oroszország a felelős ezért a fenyegető élelmiszerválságért. Egyedül Oroszország” – mondta Michel.

Michel emellett azzal vádolta az orosz erőket, hogy gabonát lopnak Ukrajna általuk elfoglalt területeiről, miközben másokat hibáztatnak, ami szerinte gyávaság, és tiszta propaganda.

Nebenzia, Moszkva ENSZ-nagykövete a felszólalás alatt kisétált a teremből, és átadta Oroszország helyét egy másik diplomatának.

(Guardian)

Az ukrán kormány olyan jogszabályon dolgozik, amely az angolt jelölné ki az üzleti kommunikáció nyelveként – mondta el Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

„Az angol nyelvet ma már az egész civilizált világban használják az üzleti kommunikációban, így ha ilyen státuszt vezetünk be Ukrajnában, az elősegíti az üzletfejlesztést, befektetéseket vonzhat, és felgyorsítja Ukrajna európai integrációját” – írta Smihal a Telegramon hétfőn későn, de nem részletezte, hogy pontosan mivel is járna a törvény.

Eddig az ukrán volt az egyetlen hivatalos nyelv az országban. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2019-es felmérése szerint a lakosság körülbelül fele beszél többnyire csak ukránul, és mintegy 30 százaléka többnyire csak oroszul.

Bár az utóbbi években az angol nyelvtudás javult az országban, Ukrajna még mindig lemarad a kelet-európai országok közül.

(Guardian)

Az El Pais információi szerint Spanyolország légvédelmi rakétákat és Leopard harckocsikat szállít Ukrajnának.

A jelentések szerint Spanyolország alapvető kiképzést biztosít az ukrán hadseregnek a tankok használatára vonatkozóan. A kiképzésre Lettországban kerül sor, ahová a spanyol hadsereg 500 katonát telepített a NATO egyik hadműveletének keretében. Az El Pais által hivatkozott források szerint a kiképzés második szakaszára Spanyolországban kerülhet sor.

A lap szerint a spanyol védelmi minisztérium lassan befejezi a Shorad Aspide légvédelmi rakéták Kijevbe történő szállítását is. Spanyolország eddig lőszert, védőfelszerelést és könnyű fegyvereket adott Ukrajnának.

(Guardian)

Utcai harcok folynak Szeverodonyeck városában, ahol az oroszok létszámfölénnyel küzdenek – mondta el legutóbbi beszédében Volodimir Zelenszkij.

Az elnök beszédében kitartott amellett, hogy Ukrajna erőinek minden esélye megvan a visszavágásra.

„Hőseink tartják pozíciójukat Szeverodonyeckben. Heves utcai harcok folytatódnak a városban. Liszicsanszk, Szlovjanszk, Bahmut, Szvjatohirja, Avdijvka, Kurakhove környékein a legforróbbak most az összecsapások. Az orosz hadsereg próbál még több erőt bevonni a Donbászba, de ez már a 103. nap, és az ukrán Donbász szilárdan tartja magát” – mondta el.

Zelenszkij Kijevben egy külön tájékoztatón azt mondta, hogy a Szeverodonyecket védő ukrán erők kitartanak az orosz csapatok támadásai ellenére, de nehéz a helyzet a keleti fronton. Szeverodonyeck városa és testvérvárosa, Liszicsanszk már „halott városok” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint még mindig 10-15 ezer civil tartózkodik a hetek óta ágyúzás alatt álló Szeverodonyeckben.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy az Oroszországgal folytatott béketárgyalások „nulladik szinten” állnak, és a legfenyegetőbb helyzet a Zaporizzsja régióban alakult ki, amelynek egy részét Oroszország már elfoglalta.

(Guardian)

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!