Zelenszkij: Ukrajna maximális sebességgel haladhat az EU-hoz való csatlakozás útján

A finn kormány épp egy hete nyújtott be egy, az országuk potenciális NATO-tagságának következményeit elemző és összegző jelentést, amely a parlamenti vitának is megágyazott Finnországban. Ez kezdődik el szerdán, abból kiindulva pedig, hogy az Európa-ügyi miniszter múlt pénteken úgy fogalmazott, hogy „nagyon valószínű” a csatlakozási kérelem benyújtása, elképzelhető, hogy a korábban semleges finnek a háború miatt mégis a NATO-ban kötnek ki.

Döntés persze egyelőre nem született, ám erre valószínűleg nem kell majd sokat várni. Sanna Marin finn kormányfő már korábban jelezte, hogy nem hónapok, hanem hetek alatt fog eldőlni a NATO-csatlakozás kérdése. A fentebb említett jelentés szerint a szövetséggel jelenleg is együttműködő Finnország jóval nagyobb biztonságot élvezhetne tagországként a NATO elrettentő ereje miatt, de ajánlásokat ebben nem fogalmaztak meg, így a parlamenten múlik a döntés.

Az orosz–ukrán háború miatt egyébként jóval több finn támogatja most a csatlakozást, az évtizedekig 20-30 százalék környékén stagnáló arány egészen 60 százalékig kúszott fel. A finn és a svéd csatlakozási szándékokról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

A szervezet legutóbb március 15-én közölt jó hírt az atomerőművel kapcsolatban, akkor arról írtak, hogy az ukránok tájékoztatása szerint az erőművet visszakapcsolták az országos áramhálózatra. Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erőműben felszerelt műszereik továbbra sem küldenek adatot, csak az orosz hadseregen keresztül kapnak információt onnan.

Az ukránok március 31-én közölték, hogy ismét az ellenőrzésük alá került az atomerőmű, miután az oroszok elvonultak Csernobilból. Így várható volt, hogy előbb-utóbb az adatküldés is helyreáll, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kedd esti tájékoztatása szerint pedig több mint egy hónap után ez valóban meg is történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csapatok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. „Mariupolban a helyzet változatlanul a lehető legsúlyosabb. Az orosz hadsereg akadályozza a humanitárius folyosók megszervezésére és embereink megmentésére irányuló erőfeszítéseket. A megszállók megpróbálják végrehajtani a helyi lakosok deportálását. Több tízezer mariupoli lakos sorsa ismeretlen, akiket korábban orosz ellenőrzés alatt álló területre telepítettek át. Sajnos nem kapunk választ Oroszország részéről a csereajánlatra, ami megmenthetné Mariupol civil lakosságát és védőit” – mondta Zelenszkij.

„Ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege. A civilek tudatos gyilkolása, a lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket is, az orosz hadsereg kézjegye”

– mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az oroszoknak az 55 napja tartó háborúban senkit sem sikerült maguk mellé állítaniuk, kivéve néhány kitaszítottat. „A helyzet teljesen világos: minden régiójában támogatják az ukrán nemzeti egységet, támogatják államiságunkat. Hálás vagyok az ideiglenesen megszállt városok, ideiglenesen megszállt települések – Herszon, Kahovka, Melitopol és minden más településünk – minden lakójának ezért a világos álláspontért. Nincs együttműködés a megszállókkal és kollaboránsokkal. Minél elvhűbbek vagyunk, annál hamarabb tér vissza a normális élet” – jelentette ki.

Zelenszkij megemlítette, hogy beszélt az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. Mint mondta, főként Ukrajna védelmi, pénzügyi és humanitárius szükségleteiről volt szó. „Felgyorsítjuk az eljárásokat, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban haladhasson előre az európai integrációban” – mondta az ukrán elnök.

• Karl Nehammer osztrák kancellár az április 11-i moszkvai látogatása során nem látta jelét annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „fizikai vagy mentális” problémával küzdene.
• Nyugati hírszerzési jelentések szerint az orosz hadsereg egy közel 500 kilométeres frontvonalon kezdte meg támadásait Kelet-Ukrajnában, az ukránok szerint Kreminna lett az első város, ami elesett az oroszok új offenzívájában.
• Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy kedden tűzszünetet rendeltek el a mariupoli Azovsztal acélmű körül, de senki sem távozott onnan, mert az ukrán vezetés nem tette ezt lehetővé. Az oroszok azt akarják, hogy szerdán kora délutánig az utolsó ukrán védők is tegyék le a fegyvert.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állítja, hogy Oroszország nem tervezi nukleáris fegyver bevetését Ukrajnában.
• Vasárnap és hétfő után kedden sem nyitottak humanitárius folyosókat a civilek kimenekítésére Kelet-Ukrajna településeiről.
• Kanada szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin lányai ellen, Franciaország támogatta az orosz olajimport betiltását.
• A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez bejelentette, hogy Kijevbe utazik a héten. Joe Biden viszont egyelőre nem tervez látogatást, de ha tervezne, a Fehér Ház valószínűleg akkor sem jelentené be ezt előre.
• Ukrajna vezető tárgyalója azt mondta, jelenleg nehéz megmondani, hogy mikor folytatódnak a személyes tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csapatok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. Az elnök beszélt arról is, hogy Mariupolban a helyzet változatlanul a lehető legsúlyosabb, és úgy fogalmazott, hogy „ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege”.

A keddi percről percre tudósításunkat itt tudják visszapörgetni.