Az ukránok kilőhették az orosz flotta zászlóshajóját, Zelenszkij megint olajembargót kért, Oroszország megfenyegette Kijevet

Bombát szállított, meghibásodás miatt zuhant le a Zágrábban landoló szovjet típusú drón. Katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyag nem volt rajta, azt pedig még mindig nem tudni, ki küldte: cikkünk a horvát nyomozásról itt olvasható.

A közösségi médiában terjed az a videó, amin az látszik, ahogy az Ukrajna északi részén fekvő Harkiv régióban civil területén kazettás bombák robbanak fel az úton, írja a CNN. Legalább négy robbanás látható, néhány másodperces különbségekkel, mintegy 90 méteres kiterjedésben.

Nemrégiben az ENSZ hiteles forrásokból arról értesült, hogy legalább 24 alkalommal vetettek be kazettás bombákat az orosz erők Ukrajnában. A kazettás bombák használatát több országban is betiltották, mert közvetlen veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, hisz a vakon szétszórt bombák azon darabjai, amik nem robbannak fel becsapódáskor, taposóaknákká válnak. Kazettás bombákat vetettek be az ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni támadásban is.

Nem lenne meglepő, ha valóban egyre több ukrán tengerészgyalogosok tömegesen adnák meg magukat Mariupolban, mivel nincs utánpótlásuk, elfogyott az élelmük a lőszerük és a vizük is – nyilatkozta a BBC-nek szerdán Aglaya Snetkov, a University College London orosz kül- és biztonságpolitikai szakértője.

Az ukrán haderőnek és a neonáci Azov zászlóalj tagjai az elmúlt hetekben képesek voltak megőrizni a kikötőváros egyes zugait. Miközben az orosz hadijelentések szerdán már több mint ezer tengerészgyalogos fegyverletételéről szóltak, az ukránok állítják, hogy még nem esett el teljesen a város, de ez innen érkező információkat jelenleg lehetetlen ellenőrizni.

Snetkov szerint ha az Azov többezer harcosa is megadásra kényszerül, akkor óriási vérengzés kezdődhet a városban, az azt védőkre pedig „horrorshow” várhat az orosz katonák kezében:

„Sokakat meg fognak ölni, és sokakat arra kényszerítenek majd, hogy az orosz televízió kamerái elé álljanak, hogy elmeséljék, mit tettek.”

A szakértő szerint az Azov zászlóalj térdre kényszerítésé az oroszok számára kiemelt jelentőségű, mivel a háború eleje óta az kommunikálják, hogy az orosz megszállók a nácik ellen küzdenek. A Mariupol feletti teljes ellenőrzés megszerzése ugyanakkor stratégiai jelentőségű lenne, ekkor ugyanis megnyílna az út több ezer orosz katona keletre csoportosítása előtt.

Oroszország „győzelemnapi felvonulást” tervez a lerombolt ukrán kikötővárosban, Mariupolban a város polgármesterének egyik tanácsadója szerin. Petro Andriuscsenko úgy tudja, hogy a város oroszbarát szakadárok által kinevezett „polgármesterét” Konsztantin Ivacsenkónak az a feladata, hogy május 9-ére eltakaríttassa a romokat és a holttesteket a beváros bizonyos részetről.

Az adatok Andriuscsenko szerint azt mutatják, hogy Oroszország legnagyobb állami ünnepének időpontjára a Győzelem napjára (május 9-ére) győzelmi karnevált szerveznek, abban bízva, hogy addigra ezt a várost is be tudják venni az orosz erők. A tanácsadó ugyanakkor „jó hírnek” nevezte, hogy Mariupolban már sem járművek, sem emberek nincsenek egy ilyen felvonulás kivitelezéséhez.

Mariupol Ukrajna által is elismert polgármestere, Vagyim Bojcsenkó már a háború elején elhagyta a kikötővárost, amelynek az orosz haderő által irányított részén oroszbarát „polgármesterválasztást” tartottak április elején. Így lett néhány oroszbarát képviselő szavazata alapján Konsztantin Ivacsenkó mariupoli polgármester az oroszok szerint. Az ukránok viszont nem ismerik el az oroszok által Mariupol élére kinevezett politikust polgármesterként.

(via BBC)

Több mint egy tucat, szankciókkal sújtott orosz oligarchák tulajdonában lévő jachtot foglaltak már le az ukrajnai invázió kezdete óta, derül ki az Axios által összesített nyilvános jelentésekből.

Az eddig világszerte lefoglalt jachtok együttesen több mint 2,5 milliárd dollárt érnek. Bár ez az összeg csepp a tengerben a szankciókkal sújtott orosz vagyonok között, mégis nagy nyilvánosságot kapnak a jachtügyek, mivel ezek a luxusvízijárművek váltak a Putyinbarát oligarchák tisztességtelenül szerzett vagyonának szimbólumaivá.

Joe Biden nemrég jelentette be egy olyan különleges akciócsoport létrehozását, amely a szankciókkal sújtott orosz oligarchák vagyonának befagyasztására és lefoglalására „minden eszközt” felhasználhat. A KleptoCapture elnevezésű akciócsoport első trófeáját a múlt héten szerezte meg: a spanyol hatóságok segítségével lefoglalták Viktor Felikszovics Vekszelberg 90 millió dollárt érő jachtját.

A különböző hatóságok pedig lefoglaltak már Olaszországban, Franciaországban, Horvátországban, az Egyesült Királyságban, a Dominikai Köztársaságban, Németországban, valamint Antigua és Barbudán kikötött orosz tulajdonú jachtokat. Néhány oligarcha kétségbeesetten keresett biztonságos kikötőt, és nemzetközi vizekre vagy olyan országokba távozott, ahol nem léptek életbe a nyugati szankciók.

Ahogy arról az orosz oligarchák által (is) kedvelt luxusjachtok sorsáról szóló cikkünkben írtuk, a nyugati kormányzatok számára a zár alá vételnél sokkal keményebb diónak ígérkezik a jachtok és egyéb vagyontárgyak esetleges birtokba vétele. A precedensek alapján ugyanis az oligarchák akár évekig is elnyújthatják a birtokba vétel elleni pereket, ráadásul a szankciók lehetőségével előre számoló Putyin-közeli vállalkozók átláthatatlan rokoni és offshore céghálókba terítik szét vagyonukat.

Szerda délelőtt folyamatosan ellentmondásos információk érkeznek arról, hogy Mariupol orosz kézre került-e már. Az orosz források szerint több mint ezer ukrán tengerészgyalogos adta meg magát a városban, ezt az ukránok eredetileg nem cáfolták, de a BBC most Zelenszkij egyik főtanácsadójára hivatkozva azt írja, hogy az ukránok szerint

nem adták meg magukat a tengerészgyalogosok, hanem áttörtek az orosz fronton, hogy a neonáci Azov zászlóalj tagjaival egyesülni tudjanak, Mariupol pedig még mindig tartja magát.

Olekszij Aresztovics a CNN szerint kockázatosnak nevezte a mariupoli csoportegyesítési akciót, de arról számolt be, hogy sikeres volt. A tengerészgyalogos egység tagjai kedden videónyilatkozatot tettek közzé, amelyben azt mondták, hogy „a végsőkig kitartanak”, annak ellenére, hogy az orosz erők bekerítették őket, és fogytán van az utánpótlásuk.

Közben egy ukrán parlamenti képviselő, Dmitro Gurin a BBC rádióadásában arról beszélt, hogy szinte lehetetlen élelmet és vizet találni Mariupolban. A ostromlott kikötővárosban az ukrán politikus szerint még 100 ezer ember lehet, a bombázás pedig soha nem áll le.

Az orosz–ukrán háború februári kezdete óta legalább 1892 civil halt meg és legalább 2558 civil sebesült meg az ENSZ legfrissebb adatai szerint.

A regisztrált halálos áldozatok között 478 férfi, 308 nő, 30 lány és 52 fiú, valamint 71 gyermek és 953 olyan felnőtt van, akiknek a neme még nem ismert – erről az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala adott ki közleményt a CNN szerint. Az főbiztos ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy

a tényleges áldozatok száma jóval magasabb lehet, mivel egyes helyszínekről késve érkeztek jelentések.

Az ukrán főügyészség korábban lényegesen több kiskorú halálos áldozatról számolt be. A szerdai közleményük szerint az orosz invázió kezdete óta 191 gyermek halt meg és több mint 349 sebesült meg.

Továbbra is nagy a kockázata annak, hogy az orosz erők vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában – nyilatkozta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerdán a BBC szerint. Maljar egy nappal korábban arról beszélt, hogy a hatóságok ellenőrzik azokat a meg nem erősített jelentéseket, amelyek szerint Oroszország Mariupol ostromakor vegyi fegyvert is bevetett.

Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, az Azovi-tenger utolsó ukrán kézen lévő kikötővárosából vegyi fegyver bevetéséről szóló híresztelések érkeztek kedd reggel, melyeket felkapott a brit kormányzat, de az Egyesült Államok újból lehűtötte a kedélyeket: Oroszország továbbra sem tárol az ukrán fronton vegyi fegyvereket.

Kedden 538, az ukrajnai háború elől menekülő ember kapott segítséget a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton, ahol a fővárosi kormányhivatal szerint 138-an ott töltötték az éjszakát is.

Arról, hogy hogyan néz ki a BOK Sportcsarnokban több mint 4000 négyzetméternyi területen kialakított, ukrajnai menekülteket fogadó tranzitváró, ebben a riportban írtunk részletesen.

(via MTI)

Az ukrán first lady, Olena Zelenszka írásban válaszolt a CNN újságírójának, Christiane Amanpournak a kérdéseire, számolt be róla a hírcsatorna. A first lady csapatával jelenleg is azon dolgozik, hogy segítsék a menekült családokat, az árva és beteg gyerekek mielőbbi ellátását. Ukrajnába eddig két inkubátor érkezett, ami az újszülöttek életben tartásához kell az olyan kórházakban, ahol a háború miatt gyakoriak az áramszünetek.

Az interjúban Olena Zelenszka arról is beszél, hogy az orosz propaganda eltitkolhatja az emberek elől, hogy valójában mi is történik Ukrajnában, azonban az internet, a közösségi felületek és a nemzetközi média segítségével mindenki más követni tudja a háború eseményeit, ami szerinte azért is fontos:

,,Ne váljon »megszokottá« a háborúnk, áldozataink ne váljanak statisztikává. Ne szokjanak hozzá a gyászunkhoz.”

Az is kiderült, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és a first lady több mint egy hónapja nem látták egymást, telefonon tartják a kapcsolatot.

(CNN)

Ramzan Kadirov, Csecsenföld Vlagyimir Putyinhoz lojális vezetője szerda reggel a Telegramon keresztül jelentette be a Sky News szerint azt, hogy 1000 ukrán tengerészgyalogos adta meg magát. Ugyanitt a térségben lévő többi ukrán katonát is felszólította a harcok beszüntetésére. Az orosz tévé már tegnap olyan képeket mutatott, amiken állításuk szerint magukat megadó, sérült ukrán katonák voltak láthatóak Mariusokban.

A BBC szerint 1026 főről van szó, a 36. tengerészgyalogos dandárhoz tartozó csoport állítólag az Iljics vas- és acélmű közelében adhatta meg magát.

Az ukrán a védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor közölte, hogy nem tudja megerősíteni ezt a hírt, nincs ilyen információja.

„Ma óvatos lennék az ilyen kifejezésekkel, mert ez a két nép testvér” – így válaszolt a CNN szerint a francia elnök, Emmanuel Macron szerdán, amikor a francia közmédia riportere arról kérdezte, hogy az USA elnökéhez hasalóan ő is népirtásnak nevezné-e azt, ahogyan ölik az ukránokat az orosz katonák.

„Továbbra is megpróbálom, amennyire csak tudom, megállítani ezt a háborút és újjáépíteni a békét. Nem vagyok biztos abban, hogy a retorika eszkalálódása ezt az ügyet szolgálja” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy olyan háborús bűnök történnek most, amelyekre még nem volt példa európai földön, és azt mindenképp ki kell jelenteni, hogy „ a helyzet elfogadhatatlan”.

A francia elnök, aki jelenleg az újraválasztásáért indul, azt is megjegyezte, hogy Franciaország együttműködik Ukrajnával az állítólagos háborús bűnök kivizsgálásában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Joe Biden kedden beszélt arról, hogy az Ukrajnában feltárt atrocitások népirtásnak minősülnek. Szerinte „egyre világosabbá és világosabbá válik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszerűen megpróbálja eltörölni még az ukránság gondolatát is.” Ez a minősítés azért is jelentős, mivel Joe Biden az amerikai kormányzatban az első, aki Oroszországot népirtással vádolja; a Fehér Ház eddig gondosan kerülte a nemzetközi jog által konkrét bűncselekménynek minősített kategória használatát.

Finnország szerdán vitát indít, amelynek eredményeként az ország heteken belül kérheti a NATO-tagságot – írja az AFP alapján a BBC.

A közelmúltig a finnek többsége nem akart csatlakozni a NATO-hoz, de Oroszország ukrajnai inváziója miatt sokakban átértékelődött a kérdés, és a legutóbbi felmérések szerint a többség már a csatlakozás mellett van.

A finn külügyminisztérium azt közölte, hogy szerdán teszik közzé azt a finn kormány megbízásából készült jelentést, amely az „alapvetően megváltozott” biztonsági környezetet vizsgálja. A parlamentben ezután indulhat vita a csatlakozásról, várhatóan egy hét múlva.

Oroszország Finnország mellet korábban Svédországot is figyelmeztette, azt állítva, hogy ha csatlakoznak a NATO-hoz, az „nem hozna stabilitást Európának.”

Az oroszok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius normákat, ráadásul nem tudják távolról megfelelően ellenőrizni a helyszínen tartózkodó csapataikat – írta Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán a Telegramon.

Szerinte ezen a napon nem lesz lehetőség arra, hogy megnyissák a humanitárius folyosókat, mivel Zaporozsje térségében a megszállók blokkolták az evakuációs buszokat, a luhanszki régióban pedig megsértették a tűzszünetet.

Lengyelország és a balti államok elnökei az ukrán fővárosba, Kijevbe tartanak, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Alar Karis észt elnök a Twitteren posztolt arról, hogy együtt utazik Andrzej Duda lengyel, Gitanas Nausėda litván és Egils Levits lett elnökkel. A bejegyzése szerint többek között azért mennek az ukrán fővárosba, hogy határozott támogatásukat megmutassanak az ukrán népnek.

Az észt elnöki hivatal szerint a találkozó fő témái az ukrán civilek és védők segélyezése, valamint az állítólagos háborús bűnök kivizsgálása lesznek. Karis a tervek szerint csütörtökön fog visszatérni a hazájába, írja a CNN.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta 191 gyerek halt meg és 349 gyerek sebesült meg Ukrajnában az ukrán főügyészség legfrissebb, szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint – írja a CNN.

Az ország észak-keleti és dél-keleti régióit érintő ágyúzások az elmúlt napokban számos gyerek halálát okozták a jelentés szerint, amelyben arra is kitérnek, hogy:

• a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka közelében megtalálták egy 16 éves lány és egy 10 éves fiú összeégett holttestét,
• Harkiv bombázásának áldozatai között is vannak gyerekek
• és egy 15 éves lány is súlyosan megsérült, amikor egy lövedék eltalált egy lakóházat a déli Herszon régióban.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint is Alekszandr Dvornikov tábornokot nevezte ki Oroszország az ukrajnai háború parancsnokává. A brit hírszerzés értékelése szerint a „szíriai mészáros” néven emlegetett parancsnok kinevezése azt mutatja, hogy az elszánt ukrán ellenállás és a háború előtti elégtelen tervezés miatt az orosz agresszor most újratervezésre kényszerült.

Dvornikovról korábban már megírtuk, hogy központi szerepet játszott a szíriai orosz harci műveletekben is, szakértők szerint az, hogy ő került az orosz offenzíva élére, azt jelentheti, hogy Oroszország évekig elhúzódó konfliktussal számol. Nemrég jelent meg cikkünk arról is, hogy a szíriai orosz beavatkozás több szempontból is az orosz–ukrán háború főpróbája volt, ezt itt lehet elolvasni.

Az ukrán hadsereg nemrég közölte, hogy Oroszország csapást tervez a Mariupolban lévő Azovstal acélgyárra – írja a BBC. Az Azovstal vas- és acélgyár az egyik legfontosabb hadműveleti bázisa annak a több ezer ukrán harcosnak, akik az ostromlott városban maradtak. Az itt állomásozó ukránok pontos száma nem ismert, de azt lehet tudni, hogy a szélsőjobboldali, nacionalista Azov zászlóalj tagjai is itt vannak.

A BBC idézi a University College London orosz kül- és biztonságpolitikai szakértőjét, Aglaya Snetkovot, aki szerint a gyár kulcsfontosságú célpont volt az Azovi-tengeri kikötőváros hetek óta tartó ostroma során. A szovjet időkben épült létesítményt úgy tervezték és építették meg, hogy ellenálló legyen különböző támadásokkal és csapásokkal szemben, a szakértő szerint ezért okozhat gondot az oroszok számára ennek az épületnek a bevétele.

Mariupolról és az acélgyár történetéről is olvashat ebben a cikkünkben bővebben.

Lefoglalták az olasz hatóságok az F1 volt orosz versenyzője, a milliárdos családból származó Nyikita Mazepin szardíniai ingatlanát. A 23 éves versenyző apja Vlagyimir Putyin belső köréhez tartozik, így terjed ki a családra az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett EU-s szankció. Az ifjabb Mazepin Oroszország elleni cancel culture-ról beszélt. Részletek itt.

Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete interjút adott a HVG-nek, amiben többek között arról beszélt, hogy:

• ha Magyarország rubelben fizet az orosz gázért, azzal segíti Moszkvát,
• ha a magyarok azt kérik, hogy Ukrajna adja fel a harcot, azzal szerinte tulajdonképpen „azt kívánják, hogy orosz erőszak, kínzás és hátrakötött kézzel tarkón lövés áldozatai” legyenek az ukránok,
• megdöbbentette, hogy amíg „csendben történt az orosz nagykövet berendelése”, addig milyen sokat kommunikálták az ő berendelését.

Nepop szerint helyes, hogy a magyar nép biztonságot és békét akar, a magyar kormány pedig arra kapta a felhatalmazását, hogy mindent megtegyen ennek érdekében. Ugyanakkor úgy látja, hogy mindezt csak az aktuális helyzet alapján lehet megteremteni. Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor az ember napsütésben indul el sétálni, de elered az eső, és feltette a kérdést, hogy mit tesznek a magyarok ilyenkor:

„Előveszik az esernyőt, hogy ne ázzanak el, vagy nem veszik elő, hanem azt ismételgetik, hogy napsütésben akarnak sétálni? Véleményem szerint ideje elővenni az esernyőt. Az esernyő, ami megvédi Magyarországot a háborútól – Ukrajna megsegítése.”

Miközben Bucsában már négyszáz fölé kúszott a mészárlás exhumált áldozatainak száma, addig Vlagyimir Putyin kedden, a Vosztocsnij űrrepülőtéren az orosz űrhajózás napján tartott beszédében annyival intézte el az orosz katonák brutalitásának mementóját, hogy „ez ugyanaz a hamis vád, mint amivel Szíriában kellett szembesülnünk”, és ismét azzal vette védelmébe az Ukrajna ellene másfél hónappal ezelőtt indított inváziót, hogy „nem volt más választása”, és kétsége nincs afelől, hogy Oroszország eléri „világos és nemes” céljait.

A háború súlypontja valóban keletre tevődött át; a fellélegző Nyugat-Ukrajnába százezrek tértek vissza külföldről. Azonban a hadműveleti területeken nem enyhült a nyomás: Harkiv továbbra is részlegesen be van kerítve, kedd hajnalig 24 óra alatt hat orosz támadást vertek vissza ukrán katonák Donyeckben és Luhanszkban. Mariupol polgármestere több mint tízezer civil áldozatról számolt be, elmondása szerint a holttestek beborítják az utcákat.

Az orosz-ukrán háború 48. napjának képeiből készült összefoglalónkat itt lehet megnézni >>>

Az ukrán hadsereg beszámolói szerint Zaporizzsja délkeleti részén súlyos harcok dúltak kedden – írja a CNN. Az oroszok által megszállt Melitopol városától északkeletre fekvő Polohi közelében ötórás harc dúlt az ukránok szerint, amikor az ukrán csapatok megpróbálták felszabadítani.

Miután a régió ukrán területvédelmi brigádjának egységei elfoglalták a körzet egy részét, az orosz erősítés visszavonulásra kényszerítette őket – közölte Ivan Arefjev ukrán ezredes.

Arefjev szerint az orosz csapatok Polohiban továbbra is „terrorista módszereket alkalmaznak” azért, hogy a helyi lakosságot megfélemlítésék és a maguk oldalára állítsák. Az ezredes azt is állította, hogy a polohiban működő vállalkozásoktól az orosz megszállók beszedik a jövedelmük egy részét egy úgynevezett „munkavégzési engedélyért” cserébe.

Vegyi fegyvert vethetnek be az ukrán hadsereg katonái és a nacionalisták a Donbaszban – közölte az orosz külügyminisztérium állítását a Ria Novosztyi. Az orosz hírügynökség szerint az orosz külügyminiszter helyettese kijelentette: „Valós fenyegetésnek tartjuk a vegyi fegyveres terrorizmust, a kijevi rezsim védőszárnyai alatt tevékenykedő fasiszta nacionalisták és az általuk vezetett ukrán egységek részéről” – mondta az Ukrajnával kapcsolatos orosz nyilatkozatok ma már megszokott nyelvezetén Oleg Sziromolotov.

Moszkva szerint az, hogy Oroszországot kompromittáló támadást hajt végre a másik oldal, nem volna példa nélküli. A külügyminisztérium állítása szerint hasonló akciókat Szíriában is végrehajtottak a nyugatiak a civil lakosság ellen – hogy aztán az orosz haderő védelme alatt álló Aszad-rezsimet vádolják meg vele.

Hivatalos adat nincsen arról, hogy Oroszország mennyi katonát veszített az általa Ukrajna ellen indult háborúban, de az bizonyos, hogy jóval többet, mint amennyivel Moszkva eredetileg számolt. Az orosz hadsereg másfél hónapja indított háborút – amit Oroszországban törvényben tiltva tilos is háborúnak nevezni –, Ukrajna szerint az orosz támadók közelítenek a 20 ezres veszteséghez. Ez több, mint amennyi katonát a Szovjetunió tíz év alatt veszített Afganisztánban.

Azt a Kreml is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak. A BBC ezúttal a dél-oroszországi Sztavropolban járt, az elesett orosz katonák rokonaival beszélve. Ők elmondták, hogy nem hisznek az ukrán és nyugati vádaknak, amelyek szerint az oroszok polgári célpontokat támadtak volna – Mariupol akár tízezer civil halottal járó ostromát, az 57 halálos áldozattal járó kramatorszki rakétatámadást, a bucsai vérengzést mind vagy megrendezett jelenetnek tartják, vagy ukránok által végrehajtott kompromittáló akciónak. (Nem kell ehhez Oroszországig menni, a kormányközeli magyar felületeken is találni erre példát.)

A BBC a sztavrolpoli út végén azzal szembesült, hogy ő maga is a hír részévé vált: egy helyi portálon megjelent a temetőben járó stáb fotója, azzal az aláírással, hogy „könnyű kitalálni, mit érezhetett az özvegy, amikor olyan újságíróval beszélt, akinek az országa felelős a férje haláláért.”

A BBC bizonyítékot talált arra, hogy az ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni támadásban a nemzetközi jog által számos országban tiltott kazettás bombát használtak.

A magyarban elterjedt elnevezés, a kazettás bomba nem annyira adja át a bomba működését, mint az angol cluster bomb, amit inkább talán fürtös bombának lehetne fordítani. Ebből sejthető már, hogy nem egy bombáról beszélünk, hanem több száz, esetenként akár több ezer összefűzött, kisebb bombáról, amit egy hordozóeszköz (magyarban ez a kazetta) juttat el a célba. A hordozó a célpont fölött széthullik, a sok száz(ezer) bombát elszórva pedig jóval nagyobb területen tud pusztítást végezni.

A BBC újságírói, akik a támadás után ellátogattak az állomásra, olyan mintázatokat találtak, amelyek a kazettás bombák robbanófejének használatára utalnak. A többszörös robbanás következtében a rakéta fő becsapódási helye körül jellemzően szétszóródnak a szilánkok, és árulkodó, pöttyös bemélyedéseket hagynak maguk után.

A támadás után egy szovjet Tochka-U rakéta maradványait találták meg. Ez egy rövid hatótávolságú, egy robbanófejes ballisztikus rakéta, amely 50 bombát hordozó fürtös robbanófejjel szerelhető fel.

A pénteken történt rakétacsapás idején több ezer ember tartózkodott az állomáson, hogy evakuálják őket. A támadásban legalább 57 ember életét vesztette, 92 civilt, köztük 17 gyereket kellett kórházban ápolni.

Műholdfelvételek és helyi jelentések alapján úgy tűnik, az oroszok három helyen gyűjtenek össze csapatokat és felszerelést az ukrán határ közelében: Belgorod, Voronyezs és Matvejev Kurgan közelében.

A BBC azt írja, hogy az Institute for the Study of War szerint Ukrajnán belül Oroszország megerősíti hadműveleteit Izjum körül, és arra készül, hogy délre nyomulva elfoglalja Szlovjanszkot. Onnan az orosz csapatok keletre vagy délkeletre nyomulhatnak előre, hogy bekerítsék az ukrán szárazföldi erők egy kontingensét.

Amennyiben Mariupol elesik, az orosz erők megkezdhetik az észak felé való nyomulást, hogy befejezzék az ukrán csapatok egy nagyobb csoportjának bekerítését.

Ukrajna legtapasztaltabb és legjobban felszerelt egységei közül néhányat keleten tartanak. Ezek erősen be vannak ásva kulcsfontosságú állásokba. Szakértők szerint az orosz csapatoknak nehéz lesz kiszorítania ezeket az egységeket.

• Kiderült, hogy a német elnök Kijevbe akart látogatni, de Ukrajna nem akarta fogadni őt.
• Bejelentették, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat elfogta Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarchát, parlamenti képviselőt, akit családi kapcsolat is fűz Vlagyimir Putyinhoz.
• Irán által szponzorált iraki milíciák brazil rakétavetőket csempésztek Oroszországba, hogy legyen mivel lőni Ukrajnát.
• 870 ezerre nőtt azoknak a menekülteknek a száma, akik visszatértek Ukrajnába.
• Putyin szerint zsákutcába jutottak a tárgyalások, kamunak tartja a bucsai mészárlást.

A teljes keddi percről percre tudósításunkat itt lehet elolvasni.