Községösszevonások: térképeken mutatjuk a magyarok arányának lehetséges változásait

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Kalotaszentkirályon, Körösfőn, Torockón és további 35 községben is megszűnhetne a magyar többség, 25 településen pedig az anyanyelvhasználati jogot szavatoló 20 százalékos küszöb alá csökkenne a magyarok aránya, ha a Niculescu-kormány összevonja a 3000 főnél kisebb közigazgatási egységeket – derül ki az összevonási forgatókönyveket modellező elemzésünkből. A 2021-es népszámlálás adataira épülő számításaink eredményeit interaktív térképeken mutatjuk be.

Miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyre határozottabban sürgeti a meghirdetett területi-közigazgatási átszervezést, egyre zavarosabb, hogy pontosan milyen reformot szeretne végrehajtani. A párt politikusai eleinte csak az 1500 főnél, később már a 3000-nél, majd az 5000-nél kisebb lakosságú községek és a 10 000 fő alatti városok összevonását helyezték kilátásba, de legújabban már a megyék egy részének megszüntetését is meglebegtették. Növeli a reform körüli káoszt, hogy minden PSD-s mást mond az átszervezésekről.

Az sem világos, hogy a kormánypárt milyen statisztikai adatokra építi majd a különböző községösszevonásokat. Az 1500 főnél kisebb lakosságú községek számát a fejlesztési minisztérium az állandó lakóhely szerinti 2023-as népesség alapján határozta meg. A PSD területi-közigazgatási reformért felelős politikusa, Dragoș Benea legutóbb viszont már arról beszélt, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2025-ös lakónépességi adataiból indulna ki. Csakhogy, amint arra mások is felhívták a figyelmet, az INS évente csak az állandó lakóhely szerinti népességről közöl településszintű adatokat, a tényleges lakónépességről nem.

Mindenesetre egybehangzó sajtértesülések szerint a kormány már dolgozik egy sürgősségi rendeleten, amellyel egyelőre csak az önkéntes összevonásokat készíti elő. A tervezet elsősorban az 1500 főnél kisebb községeket célozná meg, az egyesülésről népszavazásokon döntenének a helyiek. Az összevonást vállaló települések lakói adókedvezményekben, az új önkormányzatok pedig fejlesztési támogatásokban részesülnének. Ez azonban csak az átszervezés első szakasza lenne: a PSD tervei szerint március elseje után már a kötelező összevonások is napirendre kerülnek.

Eközben az RMDSZ attól tart, hogy a kizárólag lakosságszám alapján végrehajtott községösszevonásokkal a kisebb magyar közösségek elveszíthetik önálló önkormányzatukat. Az átszervezések ráadásul jelentősen megváltoztathatják az etnikai arányokat: magyar többségű községek kerülhetnek kisebbségi helyzetbe, más településeken pedig a magyarok aránya a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb alá csökkenhet. Az RMDSZ ezért elutasítja a helyi közösségek beleegyezése nélkül végrehajtott, kötelező összevonásokat. A november 6-i torockói tanácskozásán azt is kilátásba helyezte, hogy megfelelő hatástanulmányok és helyi népszavazások nélkül akár bizalmatlansági indítvánnyal is fellép a reform ellen.

Az RMDSZ aggályaira válaszul a készülő sürgősségi rendelet a HotNews értesülései szerint garantálná a kisebbségi nyelvhasználati jogok fennmaradását az új közigazgatási egység teljes területén akkor is, ha a kisebbség aránya az összevonás után 20 százalék alá csökken. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azonban a portálnak azt nyilatkozta, hogy ez nem oldja meg a teljes problémát: egyrészt csak az önkéntes összevonásokra vonatkozna, másrészt nem kezeli azt a helyzetet, amikor egy magyar többségű községben az egyesülés következtében kisebbségbe kerül a közösség.

Az RMDSZ bírálataiból kiindulva cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy miként módosulna a magyarok aránya az erdélyi településeken, ha a PSD elképzelései érvényesülnének. Az eddig bejelentett forgatókönyvekből kettőt választottunk ki: az 1500 főnél, illetve a 3000 főnél kisebb lakosságú községek kötelező összevonását. Az eredményeket megyetérképeken is megmutatjuk.

A népszámlálás adatait használtuk

A községösszevonások modellezéséhez a 2021-es népszámlálás lakónépességi adatait használtuk fel, mert ezek a legfrissebbek. Az INS ugyanis évente csak az állandó lakóhely szerinti népességi adatokat aktualizálja. Ebbe a nyilvántartásba viszont azok is bekerülnek, akiknek ugyan az adott településen van a hivatalos lakcímük, de valójában máshol, akár külföldön élnek.

A 2021-es népszámlálás lakónépességi adataival számolva országosan 463 községben éltek 1500-nál kevesebben, és 1651 községben 3000-nél kevesebben. Ezek a számok közel állnak a Dragoș Benea által említett adatokhoz: a politikus több mint 450, illetve közel 1700 érintett községet említett. Így elképzelhető, hogy összekeverte a statisztikai fogalmakat, és az állandó lakóhely szerinti népesség helyett valójában a lakónépességre gondolt, amikor a forgatókönyveit felvázolta.

A magyarok településenkénti arányának meghatározásához a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatait használtuk. Ezek a 2021-es népszámlálás eredményeire épülnek. Az INS a nagyon kis létszámú nemzetiségi csoportok egyes településszintű adatait nem közölte, hanem csillaggal helyettesítette. A kisebbségkutató intézet munkatársai ezek egy részét a rendelkezésre álló adatokból rekonstruálták, a többi esetben pedig becsléseket alkalmaztak. Így pontosabb, illetve egységesebben feldolgozható településszintű adatsort sikerült összeállítani – magyarázta el a Transtelexnek Székely István Gergő, az intézet munkatársa.

A magyarok összevonások utáni arányát úgy számítottuk ki, hogy összeadtuk az érintett községek magyar nemzetiségű lakosainak számát, majd ezt az összeget nem a teljes népességhez, hanem az ismert nemzetiségűek együttes létszámához viszonyítottuk.

Egy modell a lehetségesek közül

Az összevonások modellezésekor a korábbi cikkünkben bemutatott, Dorin Spoaller kolozsvári közigazgatási szakember által alkalmazott módszer alapelveiből indultunk ki. Az egyetemi oktató a legkisebb községeket elsősorban ahhoz a szomszédos önkormányzathoz csatolta, amellyel a leghosszabb közös határuk volt. A mi modellünkben viszont elsőbbséget kapott az a megoldás, amellyel az új közigazgatási egység eléri az 1500, illetve 3000 fős küszöböt, miközben a lakosságszáma a lehető legkisebb marad.

A számítógépes algoritmus mindig a legkisebb, létszámküszöb alatti községgel kezdte az összevonásokat. Ha egyetlen szomszéddal nem sikerült elérni a kívánt lakosságszámot, további községeket is bevont, ilyenkor a leghosszabb közös határt részesítve előnyben. A megyehatárok változatlanok maradtak, a községek egymás közötti összevonása pedig elsőbbséget élvezett a városokhoz csatlakozással szemben. Az új önkormányzat központja a legnépesebb község, város bevonása esetén pedig a legnépesebb város lett. A települések nemzetiségi összetételét az összevonások meghatározásakor nem vettük figyelembe.

Ez nyilván csak egy lehetséges modell, nem a PSD készülő átszervezési terve. A szociáldemokraták a lakosságszám mellett más szempontokat is emlegettek, például a földrajzi adottságokat, az önkormányzatok gazdasági helyzetét és a közszolgáltatások megszervezését. Ezek figyelembevételével más összevonások is kialakulhatnak, ami azért sem mellékes, mert ugyanabban a községben a magyarok aránya egészen eltérően változhat attól függően, hogy melyik szomszédos önkormányzathoz csatolják.

Akár 76 községben is jelentősen módosulhatnak az etnikai arányok

A két összevonási forgatókönyvet a tág értelemben vett Erdély 16 megyéjének összesen 1183 helyi önkormányzatára alkalmaztuk. Három szempontot vizsgáltunk: hány községben veszítené el többségét a magyar közösség, hányban csökkenne a magyarok aránya a 20 százalékos küszöb alá, illetve hányban következne be legalább 15 százalékpontos visszaesés.

Az adatok szerint az 1500 fős modellben 11, a 3000 fősben már 38 község veszítené el többségét a magyar közösség. A nagyobb küszöb alkalmazásakor a legtöbb ilyen eset Maros és Szilágy megyében fordulna elő, egyaránt nyolc-nyolc községben. A 20 százalékos határ alá az 1500 fős forgatókönyv szerint öt, a 3000 fős szerint 25 községben csökkenne a magyarok aránya. Utóbbi változatban Maros megyében öt, Fehér és Temes megyében három-három ilyen esetet azonosítottunk.

Legalább 15 százalékponttal az 1500 fős modellben 14, a 3000 fősben 55 községben csökkenne a magyarok aránya. Utóbbiak közül 14-ben ez nem járna az 50 vagy a 20 százalékos határ átlépésével. A három vizsgálati szempontot együttesen figyelembe véve az 1500 fős modellben 22, a 3000 fősben pedig 76 különböző községet érintene legalább az egyik vizsgált változás.

Maros megye

A községösszevonások etnikai következményei Maros megyében lennének a legsúlyosabbak. Már az 1500 fős modellben is négy község veszítené el magyar többségét: Magyarbükkös, Vajdaszentivány, Mezőbodon és Székelyvécke. Utóbbi település esetében különösen látványos lenne a változás: a jelenlegi 90,44 százalékról 31,09 százalékra csökkenne a magyarok aránya, ha Szásznádassal vonnák össze. A kisebb létszámküszöb alkalmazásakor ugyanakkor egyetlen község sem kerülne a 20 százalékos határ alá.

A 3000 fős forgatókönyv az etnikai arányok ennél jóval jelentősebb átrendeződését eredményezne. Ebben az esetben már nyolc község veszítené el magyar többségét, ötben pedig 20 százalék alá csökkenne a magyarok aránya. Különösen figyelemre méltó Csíkfalva és Székelyhodos esete: a két, jelenleg több mint 85 százalékban magyarok lakta község Alsóbölkénnyel összevonva egy olyan önkormányzat részévé válna, amelyben a magyarok aránya 49,08 százalék lenne. Mezőbodon helyzete még nagyobb mértékben változna: a jelenlegi 58,11 százalékról mindössze 10,07 százalékra esne vissza a magyarok aránya, ha Mezőcekeddel és Mezőzáhhal egyesítenék.

Szilágy megye

Szilágy megyében is jelentősek lennének a községösszevonások etnikai következményei, főként a 3000 fős forgatókönyv alkalmazásakor. Az 1500 fős modellben mindössze egy község veszítené el magyar többségét: Szilágyszeg, ahol a magyarok aránya a jelenlegi 58,35 százalékról 46,61 százalékra csökkenne, ha Benedekfalvával vonnák össze. A 20 százalékos küszöb alá egyetlen községben sem kerülne a magyarok aránya.

A 3000 fős forgatókönyvben viszont már nyolc község veszítené el magyar többségét, kettőben pedig 20 százalék alá csökkenne a magyarok aránya. Különösen látványos lenne Kárásztelek és Kémer helyzetének megváltozása. Az előbbi községet Krasznahidvéggel összevonva 82,66 százalékról 30,82 százalékra, utóbbit pedig Márkaszékkel egyesítve 88,13 százalékról 43,70 százalékra esne vissza a magyarok aránya. Szilágysámsonban közel 42 százalékpontos, Debrenben közel 38 százalékpontos csökkenés várható. Szilágyszeg ráadásul nem Benedekfalvával, hanem Kusalylal és Szamosudvarhellyel egyesülne, és az új önkormányzatban mind Szilágyszeg, mind Kusaly elveszítené magyar többségét.

Váralmáson és Benedekfalván 20 százalék alá csökkenne a magyarok aránya. Előbbi községet a modellünk szerint Alsófülddel és Krasznahorváttal, utóbbit Náprádhoz csatolnák. Összességében a 3000 fős modellben tíz községben csökkenne legalább 15 százalékponttal a magyarok aránya. Ezek közül Ipp az egyetlen, ahol egy ilyen mértékű visszaesés egyik kritikus küszöböt sem érinti.

Kolozs megye

Kolozs megyében az 1500 fős modell alkalmazása viszonylag kevés etnikai változással járna. Egyetlen község sem veszítené el magyar többségét, Magyarpalatkán viszont a 20 százalékos küszöb alá kerülne a közösség aránya, ha Gyekével vonnák össze. Körösfőn a magyarok aránya 83,49 százalékról 52,43 százalékra csökkenne a Magyargyerőmonostorral történő egyesülés után, de a magyar többség még megmaradna.

A 3000 fős forgatókönyvben már öt község veszítené el magyar többségét, kettőben pedig 20 százalék alá csökkenne a magyarok aránya. Kalotaszentkirályon 78,30 százalékról 26,17 százalékra esne vissza az arány, ha Kiskalotával, Magyargyerőmonostorral és Meregyóval vonnák össze. Bálványosváralja, Várfalva és Tordaszentlászló szintén elveszítené magyar többségét. Magyargorbóban 46,16 százalékról 17,31 százalékra, Búzában pedig 43,41 százalékról 19,87 százalékra csökkenne a magyarok aránya.

Körösfő ebben a változatban Magyarkapussal egyesülne, és a magyarok aránya 46,56 százalékra esne vissza. Szék viszont éppen csak megőrizné magyar többségét: az Ördöngösfüzessel és Szépkenyerűszentmártonnal létrejövő új önkormányzatban 50,26 százalék lenne a magyarok aránya.

Szatmár megye

Szatmár megyében az 1500 fős modell szerint Érszakácsi és Szilágypér veszítené el magyar többségét. Előbbiben 50,47 százalékról 41,51 százalékra, utóbbiban 64,66 százalékról 43,36 százalékra csökkenne a közösség aránya, de egyetlen községben sem kerülne a 20 százalékos küszöb alá.

A 3000 fős forgatókönyvben már hat község veszítené el magyar többségét. Hadadban 72,78 százalékról 44,65 százalékra csökkenne a magyarok aránya, ha Bogdánddal és Nagyszokonddal vonnák össze. Az új önkormányzatban Bogdánd is elveszítené magyar többségét. Avasújvárosban és Egriben szintén kisebbségbe kerülnének a magyarok, ahogy Érszakácsiban és Szilágypéren is. A 20 százalékos határ alá Királydaróc kerülne, ahol 20,63 százalékról 14,53 százalékra esne vissza a magyarok aránya.

A jelentős aránycsökkenés azonban nem mindenhol járna a magyar többség elvesztésével. Csomaközön például 78,77 százalékról 50,24 százalékra esne vissza a magyarok aránya, vagyis a többség éppen csak megmaradna.

Bihar megye

Bihar megyében az 1500 fős modell szerint két község veszítené el magyar többségét. Érszőllősön 81,52 százalékról 47,51 százalékra csökkenne a magyarok aránya, ha Tasnádbajommal egyesítenék. Köröstárkányban 54,86 százalékról 29,86 százalékra esne vissza az arány a szinte teljesen román lakosságú Belényesirtással történő összevonás után.

A 3000 fős forgatókönyvben már négy község veszítené el magyar többségét. Érszőllős ebben a változatban Érábránnyal egyesülne, és a magyarok aránya mindössze 29,83 százalék lenne. Hegyközcsatárban 67,89 százalékról 31,45 százalékra csökkenne az arány, Berettyócsohaj pedig Vámoslázzal egyesülve szintén elveszítené magyar többségét. Köröstárkány helyzete az 1500 fős modellhez képest nem változna.

Bihar megyében egyik forgatókönyv szerint sem kerülne község a 20 százalékos küszöb alá a magyarok aránya, a nagyobb küszöb alkalmazásakor ugyanakkor öt községben legalább 15 százalékponttal csökkenne.

Fehér megye

Fehér megyében leginkább Torockót érintenék az összevonások. Vélhetően azért is tartotta demonstratív jelleggel ezen a településen a területi-közigazgatási átszervezéséről szóló tanácskozását az RMDSZ, mert példája különösen jól érzékelteti, hogy az összevonások egy erős magyar többségű község etnikai viszonyait is alapvetően átalakíthatnák.

A jelenleg 88,45 százalékban magyarok lakta közigazgatási egység az 1500 fős modellben Úrházával, Alsóaklossal és Alsópodságával egyesülne, az új önkormányzatban pedig 27,88 százalékra csökkenne a magyarok aránya. Torockó elveszítené magyar többségét, de a 20 százalékos küszöb fölött maradna.

A 3000 fős forgatókönyvben Alsószolcsva is csatlakozna az összevonási csoporthoz, így a magyarok aránya mindössze 20,20 százalék lenne. Ebben a változatban Magyarlapád is elveszítené magyar többségét: Magyarforróval és Háportonnal egyesülve 53,33 százalékról 30,54 százalékra csökkenne az arány. További három községben kerülne a magyarok aránya 20 százalék alá: Székelykocsárdon 19,52, Miriszlón 14,12, Szépmezőn pedig 14,60 százalékra.

Kovászna megye

Kovászna megyében az 1500 fős modell szerint hét község veszítené el önállóságát, de egyetlen esetben sem csökkenne a magyarok aránya az 50 vagy a 20 százalékos küszöb alá. Három községben ugyanakkor legalább 15 százalékpontos visszaesés következne be. Kommandón 91,72 százalékról 56,03 százalékra, Vargyason 97,98 százalékról 75,60 százalékra, Rétyen pedig 96,94 százalékról 66,75 százalékra esne vissza a magyarok aránya.

A 3000 fős forgatókönyvben Réty már elveszítené magyar többségét. Dobollóval és Nagypatakkal egyesülve a magyarok aránya mindössze 40,50 százalék lenne, ami több mint 56 százalékpontos visszaesést jelentene. A megyében ez lenne az egyetlen ilyen eset, és a 20 százalékos küszöb alá ebben a modellben sem kerülne egyetlen községben sem a magyarok aránya.

Arad megye

Arad megyében már az 1500 fős modellben is elveszítené magyar többségét Nagyzerénd. A jelenlegi 83,40 százalékról 33,76 százalékra csökkenne a magyarok aránya, ha Nagypéllel vonnák össze a községet. A 3000 fős forgatókönyvben Kisiratos is hasonló helyzetbe kerülne: Sofronyával és Nagyiratossal egyesülve 83,48 százalékról 40,71 százalékra esne vissza a magyarok aránya. Nagyzerénd helyzete nem változna a kisebb létszámküszöbhöz képest.

További két községben érintenék a 20 százalékos küszöböt az összevonások. Nagyperegen 41,90 százalékról 15,36 százalékra csökkenne a magyarok aránya a Sajtényhez történő csatolás után, Fazekasvarsándon pedig 21,96 százalékról 9,55 százalékra a Zaránddal való egyesülés következtében.

Hargita megye

Hargita megyében az 1500 fős összevonási modell nem eredményezne jelentős etnikai változásokat: egyetlen községben sem csökkenne a magyarok aránya az 50 vagy a 20 százalékos küszöb alá. A 3000 fős forgatókönyvben ugyanakkor már két községben is 20 százalék alá esne a magyarok aránya. Mindkettő a megye északi részén található, ahol a magyar közösségek eleve kisebbségben élnek.

Gyergyótölgyesen a jelenlegi 26,20 százalékról 13,88 százalékra csökkenne a magyarok aránya, ha Bélborral és Gyergyóhollóval vonnák össze. Galócás esetében pedig 21,39 százalékról 12,99 százalékra esne vissza az arány a Gyergyóvárheggyel történő összevonás után. Mindkét községben tehát a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából fontos 20 százalékos határ alá kerülne a magyar közösség.

A 3000 fős modell Csíkszenttamást is érintené. A jelenleg 99,28 százalékban magyarok lakta község Vaslábbal egyesülne, aminek következtében 74,44 százalékra csökkenne a magyarok aránya az új önkormányzatban. Ez csaknem 25 százalékpontos visszaesést jelentene, de a magyar többség továbbra is megmaradna.

A többi vizsgált megye közül Máramarosban a 3000 fős modell szerint Hosszúmező veszítené el magyar többségét, Erzsébetbányán pedig 20 százalék alá csökkenne a magyarok aránya. Temes megyében három község – Óbéba, Végvár és Bálinc – kerülne a 20 százalékos küszöb alá. Beszterce-Naszód megyében Árpástó elveszítené magyar többségét, Mezőkecsed pedig a 20 százalékos határ alá kerülne.

Brassó megyében két községet, Ürmöst és Homoródot, Szeben megyében pedig Küküllőalmást érintené hasonló változás. Az 1500 fős modellben jóval kevesebb lenne a kritikus eset: Temes megyében kettő, Beszterce-Naszód és Szeben megyében egy-egy, Máramarosban és Brassóban pedig egy sem.

Nem csak a számokon múlik

A Kolozs megyére vonatkozó számításainkat a Kolozs megyei RMDSZ is ügyvezető elnökével is megosztottuk, hogy összevethesse a szervezet saját elemzéseivel. Antal Géza szerint a modellünk alapján kiszámított etnikaiarány-változások helytállók, ugyanakkor több bizonytalanságra is felhívta a figyelmet. Egyrészt a magyarok arányának módosulása attól is függ, hogy melyik év adatait veszik figyelembe az átszervezésnél. A tavalyi állandó lakóhely szerinti népességi adatok alapján már az 1500 fős küszöb alkalmazása is négy magyar többségű Kolozs megyei községet érinthet – magyarázta.

Másrészt szerinte az sem magától értetődő, hogy az érintett községeket éppen a modellünkben szereplő közigazgatási egységekkel vonnák össze. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az 1500 fős küszöb alkalmazásakor Körösfő és Kalotaszentkirállyal, Magyarszovát pedig Magyarkályánnal egyesülne. Ha az összevonások az első szakaszban valóban önkéntes alapon történnek, a döntésekben a lakosságszám mellett más szempontok is szerepet kaphatnak – tette hozzá.

Az RMDSZ politikusa szerint lehetővé kellene tenni azt is, hogy a küszöbnél nagyobb lakosságú községek is részt vehessenek az összevonásokban. Erre például akkor lehet szükség, ha egy kisebb településnek földrajzi okokból nincs más megfelelő szomszédja. Mindez szerinte azt mutatja, hogy az átszervezések etnikai következményeit nem lehet pusztán a községek lakosságszámából levezetni: legalább ennyire meghatározó lehet, hogy milyen összevonási szabályokat fogadnak el, és a helyi közösségek mekkora beleszólást kapnak a döntésekbe.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!