G4Media: PNL-s és USR-s politikusokat vettek elő az ügyészségek, a nagy korrupciós ügyekben alig történt előrelépés

Nicușor Dan a nyáron még arra kérte a nyilvánosságot, hogy adjanak hat hónapot az áprilisban kinevezett új ügyészségi vezetőknek, mielőtt véleményt mondanak a munkájukról. Ez a határidő október 15-én járt le, az államfő viszont azóta sem állt elő saját értékeléssel, ezért a G4Media összegyűjtötte, milyen ügyekkel foglalkoztak az elmúlt fél évben a legfontosabb ügyészségek, és mi történt a korábban megkezdett, nagy visszhangot kiváltó korrupciós nyomozásokkal.

A történet még áprilisban kezdődött, amikor Nicușor Dan komoly tiltakozások ellenére is kinevezte a PSD-s igazságügyi miniszter által javasolt ügyészségi vezetők többségét. A legfőbb ügyészség élére Cristina Chiriac, a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) Viorel Cerbu, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséghez (DIICOT) pedig Codrin-Horațiu Miron került. A kinevezéseket azért fogadták sokan bizalmatlanul, mert több jelölt szakmai múltját is bírálták, és az igazságszolgáltatás szakmai felügyeleti testülete, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is csak nyolcból három jelöltet támogatott.

Az új vezetők munkájának első hat hónapja aztán éppen arra az időszakra esett, amikor Románia történetének egyik leghosszabb kormányválságát élte át. A Bolojan-kormány májusi bukása után hónapokon keresztül tartott a politikai huzavona, és ebben az időszakban több olyan büntetőügy is előkerült, amely a volt miniszterelnök szövetségeseit érintette.

Június 18-án például Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármestert hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség. A PNL egyik meghatározó politikusát azzal gyanúsították, hogy a 2025-ös választási kampányában kapott támogatásokért cserébe segíthetett egy ingatlanberuházás engedélyeztetésében. A nyomozók szerint két üzletember finanszírozhatott számára kampányszolgáltatásokat, amelyekért cserébe a polgármester közbenjárását várták. Ciucu tagadta a vádakat, az ügyészség pedig hatósági felügyelet alá helyezte.

A kihallgatás időzítése azért kapott politikai figyelmet, mert Ciucu Ilie Bolojan egyik legfontosabb szövetségese, és éppen azokban a hetekben került az ügyészség elé, amikor a liberális párton belül is komoly vita zajlott a kormányalakításról.

Bolojan neve ősszel egy másik korrupciós ügyben is felmerült, amelynek középpontjában Fănel Bogos moldvai baromfitenyésztő vállalkozó áll. A nyomozók szerint Bogos akár 1,5 millió eurót is hajlandó lett volna kifizetni azért, hogy politikai kapcsolatai révén leváltassa a Vaslui megyei állategészségügyi hatóság vezetőjét. Mindezt azért, mert a vállalkozónak konfliktusa volt a hatósággal a cégeinél végzett ellenőrzések miatt, és azt szerette volna elérni, hogy egy számára kedvezőbb vezető kerüljön a helyére.

Az ügyészség szerint Bogos kérte több PNL-s politikus segítségét is, hogy magasabb politikai körökbe jusson. Az eljárásban augusztus végén Cristina Trăilă volt parlamenti képviselőt is meggyanúsították, október 2-án pedig Bolojant tanúként hallgatta ki a DNA. A volt miniszterelnök elismerte, hogy találkozott a vállalkozóval, de azt állította, hogy semmilyen jogellenes intézkedést nem tett az érdekében.

Az USR elnökének, Dominic Fritznek a neve is előkerült egy korrupciós nyomozás kapcsán: október közepén derült ki, hogy a DNA vizsgálatot indított a temesvári Colterm távhőszolgáltató finanszírozása miatt. Az ügyészek azt szeretnék tisztázni, hogyan használták fel a város távfűtési rendszerének támogatására kapott közpénzeket 2021-ben és 2022-ben, amikor Fritz még Temesvár polgármestere volt. Az eljárás egyelőre konkrét személy meggyanúsítása nélkül zajlik, így Fritz ellen sem emeltek vádat. A G4Media az ügy időzítésére is felhívja a figyelmet, hiszen a nyomozás éppen akkor került nyilvánosságra, amikor az USR elnöke határozottan ellenezte a PSD részvételével alakuló új kormányt.

Az elemzés jóval kevesebb olyan nagy ügyet talált, amelyben a PSD vezető politikusai kerültek volna a nyomozók látókörébe. Az egyik kivétel Radu Moldovan, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács szociáldemokrata elnöke, akinek a környezetében közbeszerzési visszaélések gyanúja miatt tartottak házkutatást. Moldovan ellen végül nem indult büntetőeljárás, a szintén érintett Dinu Iancu Sălăjanu, a Szilágy Megyei Tanács PNL-s elnöke viszont gyanúsított lett.

A G4Media arra is kitér, hogy a PSD-hez köthető egyes szereplők esetében az ügyészségek lezártak korábban indított nyomozásokat. Ilyen volt Cristian Anton ügye is, aki korábban Sorin Grindeanu kabinetfőnökeként dolgozott. Az ügyészség az egyik ellene tett feljelentés alapján indított eljárást azért szüntette meg, mert nem talált bűncselekményre utaló bizonyítékot.

A politikai szereplőket érintő nyomozások mellett a szervezett bűnözés elleni ügyészség tevékenységét is megvizsgálta a G4Media. A DIICOT egyik legnagyobb visszhangot kiváltó akciója éppen Bihar megyében történt, ahol június végén Viorel Pașca engedély nélkül működő szociális otthonaira csaptak le.

Az ügyészek szerint Pașca és családtagjai jótékonysági tevékenység mögé rejtve használták ki a hozzájuk került, kiszolgáltatott embereket, akik közül sokakat korábban éppen állami intézmények irányítottak az otthonokba. A nagyszabású rendőrségi akció során több mint négyszáz gondozottat helyeztek át más intézményekbe, Pașca családtagait pedig őrizetbe vették.

Az ügy hamar vitatottá vált: a bíróság elutasította Pașca és hozzátartozói előzetes letartóztatását, mert a bemutatott bizonyítékokat nem találta elegendőnek a legsúlyosabb gyanúsítások alátámasztására. A bírák azt is figyelembe vették, hogy az otthonok sok olyan embert fogadtak be, akikről az állami ellátórendszer sem tudott gondoskodni. Ettől még az intézmények engedély nélküli működése és a gondozás hiányosságai miatt indított vizsgálatok indokoltságát nem vonták kétségbe.

A G4Media ezt az ügyet az új DIICOT-vezetés egyik legnagyobb kudarcaként értékeli, mert a látványos, nagy erőkkel végrehajtott rendőrségi akció után a bíróság az ügyészi érvelés több fontos elemét is megkérdőjelezte.

A lap szerint a látványos nyomozások mellett egy másik területen is komoly kérdések merülnek fel az ügyészségek munkájáról: miért nem történt előrelépés több olyan nagy korrupciós ügyben, amelyet korábban elévülés miatt zártak le?

Romániában az elmúlt években számos ismert politikus és üzletember büntetőügye ért véget azzal, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásra rendelkezésre álló idő letelt, így az érintettek ellen már nem lehetett folytatni az eljárást, vagy a korábban kiszabott büntetésüket sem kellett letölteniük. Egyes esetekben már börtönbüntetésüket töltő elítélteket is szabadon engedtek.

Az Európai Unió Bírósága júliusban újabb ítéletet hozott a romániai elévülési szabályok alkalmazásáról, és kimondta, hogy a legfelsőbb bíróság korábbi jogértelmezése bizonyos ügyekben ellentétes az uniós joggal. Ezzel felmerült annak lehetősége, hogy egyes lezárt büntetőeljárásokat rendkívüli jogorvoslattal ismét bíróság elé vigyenek.

A Cristina Chiriac vezette legfőbb ügyészség a G4Mediának adott válaszában úgy értelmezte az uniós döntést, hogy az elsősorban az európai pénzekkel kapcsolatos csalásokra és bizonyos adócsalási ügyekre vonatkozik. Az általános korrupciós ügyekre szerintük nem terjed ki, ráadásul a legtöbb korábban lezárt eljárásban már a rendkívüli jogorvoslat harmincnapos határideje is lejárt. Több volt bíró és ügyész vitatja ezt az álláspontot, mert szerintük más jogi lehetőségeket is meg lehetne vizsgálni a korábban lezárt ügyek felülvizsgálatára.

A G4Media szerint az elmúlt hat hónap mérlege meglehetősen vegyes: az új ügyészségi vezetők alatt több ismert politikust is kihallgattak vagy meggyanúsítottak, a korábbi nagy korrupciós nyomozások közül viszont sokban nem történt előrelépés. A lap példaként említi Nicolae Ciucă volt PNL-elnök választási óriásplakátjainak finanszírozását, valamint a Marcel Ciolacu és Robert Negoiță környezetéhez kapcsolódó ügyeket, amelyekben a DNA még nem jutott el a vádemelésig.