Kihallgatta a DNA Ilie Bolojant a moldvai csirkebáró korrupciós dossziéjában

Péntek délelőtt két óra húsz percen keresztül hallgatták ki tanúként Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt a Korrupcióellenes Ügyészség iași-i kirendeltségén. A kormányfő a Vaslui megyei csirkebáró, Fănel Bogos korrupciós ügyében tett vallomást, miután az üzletember 2025 szeptemberében személyes kihallgatáson járt nála a miniszterelnöki hivatalban.

A DNA épületéből való távozásakor Bolojan nem válaszolt az újságírói kérdésekre. Érkezésekor és távozásakor egy maroknyi tüntető fogadta, akik „Áruló!” és „Szégyen!” bekiabálásokkal illették, majd a korábbi elnökjelöltet, Călin Georgescut éltető jelszavakat skandáltak.

A kormány részéről Ioana Dogioiu szóvivő megerősítette: a miniszterelnököt tanúként idézték be, a kihallgatás pedig a Bogosnak nyújtott miniszterelnöki fogadóóra körülményeire fókuszált. A szóvivő hozzátette, Bolojan minden szükséges tisztázást megadott a hatóságnak, ahogyan azt a nyilvánosság előtt korábban is tette, amikor a témáról kérdezték.

Miről szól a Fănel Bogos-ügy? 230 ezer leölt szárnyastól a miniszterelnöki irodáig

Fănel Bogos a Vanbet nevű mezőgazdasági óriáscég alapítója és tulajdonosa, amely Vaslui megyében, Horga központtal működik, de most már Galacot is teljes egészében lefedi. A cég Románia egyik legnagyobb tojás- és baromfihústermelője: naponta több százezer tojást és hatalmas mennyiségű csirkehúst dobnak piacra, saját keltetőkkel, húsfeldolgozókkal és takarmánygyárakkal rendelkeznek. A cég éves árbevétele a legutóbbi adatok szerint eléri a 90 millió eurót, ami kb. 445 millió lejnek felel meg.

A ma már kormányzati szinten hullámokat vető botrány 2024 szeptemberében robbant ki: a cégcsoport egyik Vaslui megyei telepén súlyos szalmonellafertőzés ütötte fel a fejét. A járványügyi szabályszegések miatt elrendelt kényszervágások során több mint 230 ezer baromfit semmisítettek meg.

Bogos mintegy 13 millió lejes (kb. 2,6–3 millió eurós) állami kártérítést követelt, azt állítva, hogy a kár nem az ő hibájából keletkezett. A Vaslui Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője, Mihai Ponea azonban elutasította a kártérítési kérelmet, ráadásul súlyos bírságokat is kiszabott a vállalkozásra a hiányosságok miatt. Hogy a helyzet ennél is bonyolultabb legyen, a két férfi között nem csupán hatósági konfliktus feszült: Ponea és Bogos komasági viszonyban állnak egymással, így a helyi sajtó szerint az ügy személyes családi vendettává nőtte ki magát. Bogos eldöntötte, hogy bármi áron megszabadul a komájától.

1,5 millió euró és a PNL vaslui-i emberei

A csirkebáró mindent is bevetett Ponea elmozdításáért: először zsarolással és ígéretekkel próbálkozott (felajánlották a tisztviselőnek az országos állategészségügyi hatóság, az ANSVSA elnöki székét is, ha visszalép), majd magas szintű politikai védőhálót keresett.

A DNA szerint Bogos 1,5 millió eurót fizetett ki vagy ajánlott fel kapcsolatainak azért, hogy elérje a DSVSA-vezető menesztését, egy lojális ember kinevezését, valamint a cégénél zajló hatósági ellenőrzések leállítását.

A szálak a PNL-hez vezettek:

• Mihai Barbu, a PNL akkori országos pénzügyise, Vaslui megyei pártelnök és a Vasúti Reformhatóság (ARF) vezetője vette szárnyai alá az üzletembert. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Barbu közvetített Bogosnak találkozókat a központi adminisztrációban, és nyomást gyakorolt az országos hatóság vezetőjére is. (Barbura a lehallgatások szerint egy „finomságokkal teli autócsomagtartó” is várt).
• Cristina Trăilă korábbi parlamenti képviselő, aki a kormány főtitkárhelyetteseként dolgozott. Trăilă és Barbu korábban együtt vezették a PNL Vaslui megyei szervezetének átmeneti elnökségét, miután az előző megyei elnök, Nelu Tătaru korrupciós gyanúba keveredett. Trăilát a DNA azzal gyanúsítja, hogy pozícióját kihasználva segédkezett Barbu és Bogos közbenjárásaiban.

Bogost 2025 novemberében tartóztatták le, 2026 márciusa óta pedig hatósági felügyelet alatt védekezhet. Az ügyben összesen több mint fél tucat ember ellen folyik eljárás vesztegetés, befolyással való üzérkedés, zsarolás és bűnsegély miatt – Barbu a botrány kirobbanásakor lemondott az ARF éléről, Trăilát pedig augusztus végén vonta gyanúsítottként eljárás alá a DNA.

A 15 perces látogatás a miniszterelnöknél

A nyomozati anyagok egyik kulcsmeomentuma az a 2025. szeptember 23-i találkozó, amelyen Ilie Bolojan miniszterelnök fogadta a csirkebárót a kormány épületében. A lehallgatási felvételeken Bogos azzal kérkedett, hogy személyesen a miniszterelnökhöz megy elintézni a megyei igazgató kirúgását.

Bár korábban olyan híresztelések is terjedtek, hogy Bolojan négy órán át tárgyalt az üzletemberrel a PNL pártközpontjában egy kormányülést otthagyva, a miniszterelnöki hivatal ezt cáfolta: a találkozó a Victoria-palota hivatalos vendégkönyvében is szerepelt, és mindössze 15 percig tartott.

Maga Bolojan korábban úgy nyilatkozott: Mihai Barbu azzal a felütéssel kérte a találkozót, hogy egy Vaslui megyei potenciális jelöltet szeretne bemutatni a pártnak.

„Egy enyhe – most is emlékszem rá – feszültséget éreztem, pontosan azért, mert egy olyan ember, aki politikai témákat jött megbeszélni, a politikán kívüli ügyeket hozott szóba” – idézte fel korábban Bolojan.

A kormányfő elmondása szerint Bogos előadta a vállalkozását és sérelmezte, hogy a hatóságok méltánytalanul bánnak vele a térségben, ám közvetlenül nem kért tőle semmit, az egyeztetés pedig egy kézfogással zárult. Bolojan fenntartotta: az ügyben semmiféle intézkedést nem tett, és a pénzek emlegetése legfeljebb a közbenjárók részéről történő hencegés lehetett.

Bogos ügyvédje és maga az üzletember is tagadja a vesztegetést: Bogos korábban úgy védekezett, csupán az igazáért ment a miniszterelnökhöz, „mint Ion Roată apó Cuza fejedelemhez”, és a rövid megbeszélésen szó sem esett pénzről.

Bolojannak nincs semmilyen gyanúsítotti minősége a doszszéban, de kihallgatása és az ügy kormányzati szálai politikai szempontból érzékeny időszakban éri a kabinetet: a Bolojan-kormány 2026. május 5-i megbuktatása óta ügyvivőként, korlátozott jogkörrel működik, és a rendszerváltás óta a leghosszabb ideig tartó ideiglenes kormányzati időszakot produkálja. A parlamenti ellenzék – élén a PSD-vel és az AUR-ral – az ügy kipattanása óta folyamatos nyomás alatt tartja a PNL elnökét, azt követelve, hogy vállalja a politikai felelősséget a közvetlen munkatársaiig és a miniszterelnöki dolgozószobáig elérő lobbi- és befolyási kísérlet miatt.