A Niculescu-kormány minden egyes miniszterjelöltje pozitív véleményezést kapott a szakbizottságokban

Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök összes miniszterjelöltje pozitív véleményezést kapott a parlamenti szakbizottságokban, így már csak a bizalmi szavazás választja el Romániát az öt és fél hónapos kormányválság lezárásától. A hétfőn kezdődött meghallgatások kedden délelőtt értek véget, az utolsó öt jelölt között pedig a plágiummal vádolt Radu Marinescu és a mykonosi magánrepülős úton résztvevő Florin Manole is megkapta a jóváhagyást. A meghallgatásokon több ígéret is elhangzott a nyugdíjakról, a gyermeknevelési támogatásokról és az egészségügyi rendszer átalakításáról, de a korábbi miniszteri teljesítmények és botrányok is előkerültek.

Már a hétfői meghallgatásokat is több éles szóváltás kísérte, és kedden sem maradtak el az összetűzések. A leghevesebb vita ezúttal Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterjelölt és Emanuel Ungureanu USR-s képviselő között alakult ki, aki a szociáldemokraták évek óta hangoztatott kórházépítési ígéreteit kérte számon a politikuson.

Ungureanu arra volt kíváncsi, hol van az a 22 kórház, amelynek megépítését a PSD korábban saját eredményeként mutatta be, és katasztrófának nevezte a helyreállítási alapból finanszírozott kórházépítési programot. Rogobete erre azzal válaszolt, hogy szerinte a jelenleg Romániában épülő kórházak mindegyikének munkálatait a PSD indította el. Az USR-s képviselő nem elégedett meg a válasszal, ezt követően többször is a szociáldemokraták szolgájának nevezte a miniszterjelöltet.

Rogobete a Bolojan-kormányból való távozásakor arról beszélt, hogy hivatali ideje alatt 22 kórház épült fel, de a HotNews későbbi ellenőrzése szerint ezek közül mindössze egyet adtak át, és a többi beruházás kevesebb mint fele közelített a befejezéshez. A Niculescu-kormány miniszterjelöltjeiről készült korábbi összeállításunkban is foglalkoztunk ezzel az ellentmondással.

Rogobete a keddi meghallgatáson az egészségbiztosítási rendszer átalakítását is elővette: a szociáldemokrata politikus ígéreteket tett a járóbeteg-szakellátás és az egynapos kórházi ellátás fejlesztéséről, emellett a megelőzésre, a szűrővizsgálatokra és az innovatív gyógyszerekhez való gyorsabb hozzáférésre helyezne nagyobb hangsúlyt. Az egyik legnagyobb változást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopolhelyzetének felszámolása jelenthetné, amely lehetőséget teremthetne más egészségbiztosítók megjelenésére is. Rogobete szerint ez nem jelentené az egészségügy privatizációját. A miniszterjelölt végül 21 támogató és nyolc ellenszavazattal, két tartózkodás mellett kapta meg a szakbizottságok jóváhagyását.

A munkaügyi tárca élére visszatérő Florin Manole sem kerülte el az ellenzéki képviselők bírálatát: Violeta Alexandru USR-s politikus a nyáron nagy visszhangot kiváltó mykonosi magánrepülős utazást kérte rajta számon, és azt kifogásolta, hogy egyes politikusoknak külföldi kiruccanásokra is jut idejük, amikor az országnak számos megoldatlan problémával kell szembenéznie. Szerinte az ilyen esetek rossz képet festenek Romániáról, és azt mutatják, hogy a PSD nem rendelkezik megfelelő személyi állománnyal.

Az ügynek erdélyi magyar vonatkozása is van: a szeptemberben részletesen bemutatott mykonosi úton Manole mellett Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta volt miniszterelnök, Cristian Deliorga alkotmánybíró és több üzletember is részt vett. A Romániai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett és finanszírozott utazás hivatalos célja a kamara szerint Európán kívüli üzleti partnerekkel folytatott egyeztetés volt, de arról nem adtak részletes tájékoztatást, hogy pontosan kikkel és miről tárgyalt a küldöttség.

A közalkalmazotti bérezés reformjáról is kérdezték, amely a korábbi kormány idején elakadt. Manole azt állította, hogy a bérezésre fordítható költségvetési keretről már megszületett a megállapodás, de az egészségügyi és az oktatási minisztérium ellenállása megakadályozta a törvény elfogadását. A Niculescu-kormány programja ismét napirendre tűzi az egységes közalkalmazotti bértörvény kidolgozását, amelyet 2027-ben fogadnának el. Manole végül 52 támogató és 26 ellenszavazattal, három tartózkodás mellett kapott pozitív véleményezést.

Az uniós beruházások és a Fekete-tenger biztonsága is szóba került

Kevesebb személyes összetűzés kísérte Mihai Ghigiu meghallgatását, aki az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztériumot vezetné. A PSD-s politikus elsősorban az uniós támogatások körüli bürokrácia csökkentéséről beszélt, továbbá azt ígérte, hogy hivatali idejének első száz napjában egységesítené a minisztérium és a támogatások kedvezményezettjei között használt dokumentumokat. Emellett azt is szeretné elérni, hogy a pályázóknak csak egyszer kelljen benyújtaniuk azokat az iratokat, amelyekhez az állami intézmények egymás adatbázisaiból is hozzáférhetnének.

Az adminisztráció egyszerűsítésénél sürgetőbb kérdés, hogy mi lesz a helyreállítási tervből finanszírozott, de befejezetlen beruházásokkal.

Ghigiu szerint az érintett minisztériumokkal közösen kellene felmérni, mely projekteket lehet más európai finanszírozási programokból folytatni, illetve melyeket kellene egy későbbi időszakra átütemezni. A politikus azt is elismerte, hogy Romániának az Európai Bizottság bizalmát kell visszaszereznie, ehhez pedig már a brüsszeli tárgyalások előtt fel kell készülnie a hazai problémák rendezésére. A jelölt 23 támogató és hét ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett kapott pozitív véleményezést.

A külügyminiszteri posztra javasolt Dan Neculăescu esetében a biztonságpolitikai kérdések kaptak nagyobb figyelmet. A függetlenként jelölt diplomata szerint a NATO-tagállamoknak összehangoltabban kellene fellépniük a keleti szárnyon tapasztalható hibrid fenyegetésekkel szemben, mert az érintett országok jelenleg többnyire külön-külön reagálnak a támadásokra. Románia számára a dróntechnológiával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos NATO-együttműködés bővítését is fontosnak nevezte.

A Fekete-tenger biztonságáról szólva Neculăescu úgy fogalmazott, hogy a NATO hozzáférése a térséghez jelenleg korlátozott, ezért Romániának, Bulgáriának és Törökországnak kellene elmélyítenie az együttműködését. A három ország együttműködésének kérdése az elmúlt hetekben ismét előtérbe került, miután Románia és Bulgária partjainak közelében több kereskedelmi hajót is dróntámadás ért.

A diplomata az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség megerősítését is szorgalmazta, és azt szeretné, ha Románia 2027 első hónapjaiban közös projektlistát dolgozna ki Washingtonnal. Neculăescu 36 támogató és négy ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett kapta meg a szakbizottságok támogatását.

A keddi meghallgatások sorát a plágiummal gyanúsított Radu Marinescu igazságügyi miniszterjelölt eredménye teszi teljessé, aki már a délelőtt folyamán megszerezte a pozitív véleményezést 78 támogató és 47 ellenszavazattal. A Bolojan-kormányban is tisztséget betöltő politikus elsősorban ügyvédi tapasztalataira hivatkozott, amelyek szerinte segítenek megérteni az igazságszolgáltatással szembeni társadalmi elvárásokat. Marinescu doktori értekezéséről korábban plágiumgyanú merült fel, amelyről a miniszterjelöltek hátterét bemutató összeállításunkban is írtunk.

Fritz szerint a PSD az AUR segítségével juttatta át jelöltjeit a szakbizottságokon

A keddi meghallgatások előtt hétfőn már tizenhárom jelölt megkapta a szakbizottságok támogatását. A hétfői eseményekről szóló összefoglalónkban részletesen beszámoltunk a mezőgazdasági tárca élére jelölt Florin Barbu és az ellenzéki képviselők szóváltásáról, amely a Duna-deltában található nádasok után igényelt támogatások ügyéből indult ki. A védelmi tárcára javasolt Ștefan Radu Opreát Alexandru Muraru liberális képviselő vonta kérdőre katonai szakmai tapasztalatának hiánya és egy korábbi büntetőügye miatt.

A hétfői meghallgatások után Dominic Fritz, az USR elnöke azzal vádolta meg a PSD-t és az AUR-t, hogy a háttérben együttműködtek a miniszterjelöltek szakbizottsági jóváhagyásának megkönnyítése érdekében. Fritz szerint George Simion pártjának képviselői szándékosan maradtak távol az ülésekről, hogy a szociáldemokraták könnyebben szerezhessék meg a szükséges többséget.

„Az AUR is besegített PSD-s testvéreinek azzal, hogy ellógta a bizottsági üléseket, így a PSD könnyebben tudott többséget szerezni. Love is in the air, de még nincs bátorságuk nyíltan bevallani” – idézte a HotNews Fritz hétfő esti Facebook-bejegyzését.

Az USR elnöke a jelöltek alkalmasságát is vitatta és a korábbi botrányokra, a kórházépítések elmaradására, a közalkalmazotti bérezés reformjának megakadására, valamint a mykonosi magánrepülős útra hivatkozva bírálta az új kabinet összetételét. Fritz szerint a Niculescu-kormány akadályozni fogja a szükséges reformokat, ezért pártja a keddi parlamenti szavazáson sem támogatja a beiktatását.

Az AUR valóban távol maradt a hétfői szakbizottsági ülésektől, de a párt vezetése ezt a Niculescu-kormány elutasításával indokolta. Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője korábban közölte, hogy a párt képviselői a kabinet beiktatását sem támogatják, és a megalakulása után készek megszavazni bármilyen, a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt.

Délután eldőlhet, hogy véget ér-e a 169 napja tartó kormányválság

A miniszterjelöltek szakbizottsági jóváhagyása önmagában még nem jelenti a kormány beiktatását, a parlamenti bizottságok véleménye ugyanis konzultatív jellegű. A végső döntést a képviselőház és a szenátus kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén hozzák meg, ahol a kabinetnek legalább 233 támogató szavazatra lesz szüksége.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján Niculescu ennél jóval nagyobb többségre számíthat: a kormányalakítást a kabinetben részt vevő PSD mellett a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja és az Egységben Romániáért (UPR) frakció is támogatja. Ha valamennyi képviselőjük és szenátoruk a korábbi bejelentéseknek megfelelően szavaz, összesen 279 voks gyűlhet össze a kormány mögött.

A PNL vezetősége szombaton, hat ellenszavazat és egy tartózkodás mellett döntött a kabinet támogatásáról. Ilie Bolojan pártelnök szerint a liberálisoknak politikailag kényelmesebb lenne elutasítani a PSD részvételével megalakuló kormányt, de az országnak már nincs ideje újabb hónapokat tölteni teljes jogkörű kabinet nélkül. A PNL ezért feltételekhez kötött támogatást ad Niculescunak és ellenzékbe vonul. Ennek megfelelően hétfőn már több liberális prefektus és államtitkár is bejelentette a lemondását.

Az RMDSZ ugyancsak kívülről támogatja az új kabinetet, miután Kelemen Hunor hétfőn hat hónapra szóló politikai megállapodást írt alá Luca Niculescuval. A szövetség a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a magyar oktatási és kulturális intézmények kiszámítható finanszírozását, az önkormányzatok működésének biztosítását, valamint inflációkövető bér- és nyugdíjemelést vár el. A megállapodás az idei költségvetés kiigazítására és a 2027-es költségvetés elfogadására is kiterjed.

A keddi szavazás egy május 5. óta tartó politikai válságot zárhat le: Romániának 169 napja nincs teljes jogkörű kormánya, amióta a PSD és az AUR által kezdeményezett bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Ilie Bolojan kabinetjét. Ez a rendszerváltás óta eltelt időszak leghosszabb romániai kormányválsága. Nicușor Dan államfő az elmúlt hónapokban Eugen Tomacot, Adrian Veșteát és Siegfried Mureșant is felkérte kormányalakításra, de egyiküknek sem sikerült megszereznie a szükséges parlamenti támogatást.

Luca Niculescu a negyedik miniszterelnök-jelölt, aki a májusi kormánybuktatás óta megpróbál véget vetni a politikai patthelyzetnek. Ha délután megkapja a parlament bizalmát, minisztereivel együtt még kedden leteheti az esküt Nicușor Dan államfő előtt.