A hárítástól Antal Lóránt bűnbánatáig: a DNA-nál landol a mykonosi luxusrepülés ügye

Alig negyvennyolc óra leforgása alatt a romániai politikai elit kedvenc hárítási forgatókönyveiből nyújtott gyorstalpalót az a tizenhárom fős társaság, amely július 8-án a Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) kontójára bérelt Embraer Legacy 600-as magángéppel repült a görög oligarchák és bulizók paradicsomába, Mykonos szigetére. Látványos az a kommunikációs hátraarc, amit a szereplők bemutattak, miután az ügy a parlamenti és bírósági vizsgálatokig, sőt a DNA-ig és az ANI-ig gyűrűzött. A feljelentést Emanuel Ungureanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője tette le. A politikus a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) kívül az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI) is megkereste az ügyben.

Antal Lóránt bocsánatot kér

Amikor hétfőn a NewsCenter feltárása nyomán nyilvánosságra kerültek a repülési adatok, a székelyudvarhelyi politikus még magabiztosan próbálta szakpolitikai mederbe terelni a történteket. A Transtelexnek azt állította, hogy a felsőház energiaügyi bizottságának elnökeként csupán a hazai jogszabályi környezetről tájékoztatott, a kamara magánintézményként saját bevételeiből gazdálkodik, minden egyéb részletért pedig tessék a szervezőkhöz fordulni. A Krónikának adott későbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy nem ő állította össze az utaslistát, „tehát ez nem az én történetem”, a médiaérdeklődést pedig azzal igyekezett hárítani, hogy az egész felhajtás csak amiatt alakult ki, mert Cristian Deliorga alkotmánybíró is jelen volt.

Ez a magabiztos érvelés kedd délután törhetett meg, amikor Kelemen Hunor a parlamentben nyilvánosan elhatárolódott tőle. A szövetségi elnök az újságíróknak azt mondta, Antalnak semmi keresnivalója nem volt sem a magángépen, sem a lobbiúton, az RMDSZ nem adott mandátumot erre, az utazást hibának tartja, és figyelmeztetett, hogy a választók az ilyesmit megbüntetik. Kelemen azt is elárulta, hogy a szenátor mindössze egy nappal korábban, SMS-ben jelezte neki az utazás tényét, azóta pedig nem egyeztettek a részletekről. Párton belüli forrásaink szerint a szokatlanul kemény elnöki elhatárolódást az is kiválthatta, hogy Antal neve Kelemen lehetséges kihívójaként merült fel a 2027-es tisztújító kongresszusra, a mykonosi botrány pedig kapóra jött pozícióinak gyengítésére.

A reakció azonnali volt: szerda délután már a Maszolnak nyilatkozott Antal, az RMDSZ portálja egyébként nagyon későn, már a teljes sztori lecsengése után írt az ügyről. Itt már egy bűnbánó politikus képét mutatta a szenátor, a magabiztosságot felváltotta az önkritika: elismerte, hogy nem volt elég körültekintő, belátta, hogy a jószándék nem elegendő, és hozzátette: „ha emiatt valakit is megbántottam, azért elnézést kérek”. A narratíva más részletekben is módosult: azt állította, csak menet közben szembesült az utasok kilétével, Marius Cătălin Croitoru konstancai törvényszéki elnökről pedig – akivel egy tizenhárom fős gépen utazott – azt mondta, a tisztségét utólag, a sajtóból tudta meg.

A kamara zavara: a tagadástól a befektetők emlegetéséig

Mint megírtuk már, nem volt sokkal összeszedettebb a repülést finanszírozó Román Kereskedelmi és Iparkamara fellépése sem. Az intézmény sajtóirodája a PressOne megkeresésére először határozottan letagadta a dolgot: azt állították, nem tudnak semmilyen júliusi útról, és ha volt is ilyen, azt nem ők szervezték. Antal Lóránt tehát épp ahhoz a kamarához irányította az újságírókat, amely kezdetben a repülés létezését is kétségbe vonta.

Ezt követően Mihai Daraban kamarai elnök már más verzióval állt elő: a sajtónak megerősítette a bérlést, azzal indokolva az úti célt, hogy az amerikai befektetők éppen Görögországban tartózkodtak, így logisztikailag egyszerűbb és olcsóbb volt Míkonoszra repülni, mint Washingtonba utazni. A bírák jelenlétét azzal magyarázta, hogy évtizedes barátai, és szerinte a hivatáson túl is létezik magánélet.

Szerdán az Iparkamara újabb hivatalos közleményt adott ki, amelyben a vita átpolitizálása miatt fejezte ki sajnálatát. Ahhoz képest, hogy kezdetben még a repülő létezéséről sem tudtak, utólag meglepő alapossággal kezdték ontani a magyarázatokat. Megismételték, hogy magánszervezetként kizárólag saját bevételeiket használták fel, a gép bérleti díja óraalapú volt – így a plusz utasok nem jelentettek többletköltséget –, a cél pedig a külföldi működőtőke vonzása volt egy olyan gazdasági környezetben, ahol a külföldi befektetőket elbizonytalanítja a romániai munkaügyi és jogi szabályozás instabilitása. Arra viszont nem tért ki a közlemény, hogy a munkajogi biztonság szavatolásához miért volt szükség a befolyással való üzérkedésért korábban elítélt Gruia Stoica jelenlétére.

Etikai felügyelet, parlamenti beidézés és korrupciógyanú: vizsgálatok sora indult

A magángépes kiruccanás időközben meghaladta a politikai nyilatkozatok szintjét, és hivatalos vizsgálatok sora indult meg. Elsőként az Igazságügyi Felügyelet indított hivatalból eljárást Marius Cătălin Croitoru, a Konstanca Megyei Törvényszék elnöke ellen az etikai kódex megsértésének gyanújával. A testület lépését megelőzte Claudiu Sandu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagjának nyilatkozata, aki élesen bírálta, hogy a bírói kar képviselői politikusok és ellentmondásos hátterű üzletemberek társaságában utaznak luxuskörülmények között anélkül, hogy annak azonnali következménye lenne az igazságszolgáltatás pártatlanságára nézve.

A parlamentben a felsőház úgy döntött, kiterjeszti egy meglévő vizsgálóbizottság hatáskörét a míkonoszi járat körülményeinek feltárására. A parlamenti vizsgálóbizottság célja a repülés hátterének és a döntéshozói kapcsolatoknak a tisztázása, a tervek szerint pedig az utaslista valamennyi szereplőjét – köztük Deliorgát és Antal Lórántot is – beidézik személyes meghallgatásra.

Mindennek tetejébr Emanuel Ungureanu USR-s parlamenti képviselő pedig hivatalos feljelentést tett a Korrupcióellenes Ügyészségen és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnél. A beadvány vesztegetés, hivatali visszaélés és összeférhetetlenség gyanújára épül. Ungureanu szerint a hatóságoknak nemcsak magát a görögországi utat kell vizsgálniuk, hanem a kamaraelnök és az alkotmánybíró kapcsolatát is. A G4Media exkluzív anyaga rámutatott: Cristian Deliorga korábban a barátja javára szavazott az Alkotmánybíróságon, amikor 2021-ben tagja volt annak a többségnek, amely elutasította a Romexpo-törvény elleni kifogást, megnyitva az utat a 46 hektáros értékes állami telek Iparkamarának történő ingyenes átadása előtt.

Ungureanu elutasította a hivatalos magyarázatot, hogy a 13 fős küldöttség gazdasági tárgyalások miatt repült volna a szigetre. A képviselő szerint nonszensz azt állítani, hogy egy 13 személyes, becslések szerint mintegy 50 000 euróba kerülő magánrepülővel magas rangú bírák és politikusok egy olyan szigetre utaznak munkamegbeszélésre, amely világszerte a luxusszórakozásról, bulikról és a gazdagok kikapcsolódásáról ismert. Szerinte a résztvevők kizárólag szórakozni mentek, és ezt a kamara saját alapjaiból fizették ki.

A résztvevők és a kamara azzal védekeztek, hogy a CCIR nem kap költségvetési támogatást, így a luxusútra egyetlen lejnyi adófizetői pénz sem ment el. Ez a magyarázat azonban jogilag és gazdaságilag is sántít.

A kamara valójában egy tipikus GONGO, vagyis az állam által életre hívott álcivil szervezet. Bár magánjogi formában működik, létezését és privilégiumait külön törvény rögzíti. Bevételei nagyrészt államilag ráruházott monopóliumokból, hatósági jellegű tanúsítványok díjaiból és a tagvállalatok befizetéseiből származnak. Ezt a pénzt a romániai cégek dobták össze a gazdaság fejlesztésére, nem pedig azért, hogy döntéshozókat és bírákat reptessenek belőle a görög szigetekre.

Büntetőjogi szempontból ráadásul a „nem közpénz” érv teljesen súlytalan. A korrupcióellenes jogszabályok és a Btk. szerint a vesztegetéshez és az összeférhetetlenséghez nincs szükség állami forrásra. A bűncselekmény gyanúja akkor is megáll, ha egy magánszereplő vagy kamara biztosít ingyenes luxusszolgáltatást – jelen esetben egy nagyjából 50 ezer eurós magángépes utat – olyan köztisztviselőknek és bíráknak, akik később számukra kedvező döntéseket hozhatnak.

A következő hetekben az ügy több fronton folytatódik: a parlamenti vizsgálóbizottság elé várják az utaslista szereplőit, az Igazságügyi Felügyeletnek állást kell foglalnia a konstancai bírósági elnök ügyében, a DNA-nak és az ANI-nak pedig el kell döntenie, hogy a feljelentések nyomán hivatalos nyomozást indít-e a bírák, politikusok és a kamaraelnök összeférhetetlenségi és korrupciós gyanúi miatt. Közben az is kérdés marad, hogy Kelemen Hunor és – mint Csoma Botond a Transtelexnek jelezte -implicite az RMDSZ nyilvános elhatárolódásán kívül lesznek-e más következményei az útnak Antal Lórántra nézve.