Tarr Zoltán Székelyföldön: Az erdélyi magyarság nem gyermek, akinek Magyarország zsebpénzt fizet

„Az erdélyi magyarság, a határon túl élő magyarság nem gyermek, akinek Magyarország, mint a jó szülő, zsebpénzt fizet, hanem mi testvérek vagyunk” – fogalmazott Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere vasárnap a Madarasi-Hargitán tartott sajtótájékoztatóján. Tarr szerint a magyarországi és a határon túli magyarok viszonyának nem az egyoldalú támogatásról, hanem a kölcsönös felelősségvállalásról kellene szólnia. Ennek példájaként az 1956-os magyar forradalom mellett kiálló erdélyi fiatalok szolidaritását is felidézte.

A miniszter négynapos erdélyi körútja csütörtökön Nagyváradon kezdődött, ahol egyházi és politikai vezetőkkel találkozott. Pénteken Szilágycsehben 110 millió forintos magyar állami támogatást jelentett be a februárban leomlott református templomtorony újjáépítésére, majd Kolozsváron Emil Boc polgármesterrel egyeztetett, este pedig telt házas közönségtalálkozón beszélt a magyar–magyar kapcsolatok jövőjéről. Szombati programjában a szamosújvári Téka Szórványkollégium, a magyarózdi Bonus Pastor terápiás otthon és a parajdi Áprily Lajos Emlékház felkeresése is szerepelt.

Vasárnap a Madarasi Menedékházban folytatódott a program, ahol Tarr zárt körű beszélgetést tartott a térség különböző településeiről meghívott kulturális, oktatási, tudományos és civil szakemberekkel, művészekkel. Az eredetileg tervezett csúcstúra végül elmaradt, a sűrű köd miatt amúgy sem sokat lehetett volna látni a hegyről, ráadásul a program is szorosnak bizonyult.

Mint a helyszínen megtudtuk, a találkozón nem politikusok vettek részt, és nem is a Madarasi-Hargita sípályáinak sorsáról egyeztettek, ahogyan azt néhányan feltételezték. Sokkal inkább a székelyföldi közösségek tapasztalatai, problémái és a szakmai együttműködés lehetőségei kerültek szóba. Tarr a későbbi sajtótájékoztatón úgy értékelte a beszélgetést, hogy rengeteg olyan helyi tapasztalatot hallott, amelyet a magyar kormányzati gondolkodásban is érdemes lenne figyelembe venni.

A miniszter a sajtótájékoztatón három területet emelt ki, amelyeken változtatni szeretnének: a szomszédos országok kormányaival való kapcsolatok erősítését, a határon túli magyar közösségek támogatását és az érdemi párbeszédet.

Szerinte a romániai magyarok érdekeit nem lehet megfelelően képviselni, ha Budapestnek nincs rendszeres kapcsolata a román kormánnyal. Az erdélyi magyarságra ezért a két ország közötti hídként tekintenek, amelynek a román–magyar kapcsolatok alakításában is fontos szerepet szánnak. A támogatásoknál pedig olyan kezdeményezéseket részesítenének előnyben, amelyek nem egy-egy ember vagy elképzelés kizárólagosságát, hanem a közösségek megmaradását és fejlődését szolgálják.

A sajtótájékoztató után az újságírók is kérdezhettek Tarrtól, többek között arról, hogyan képzeli el az együttműködést az erdélyi magyar politikai képviselettel. Az RMDSZ-szel való viszonyt firtató kérdésre a miniszter tagadta, hogy akadozna a párbeszéd a szövetséggel. Elmondta, hogy Kelemen Hunorral és más RMDSZ-es vezetőkkel is találkozott, de nem kizárólag velük kívánnak egyeztetni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak nem feladata beleszólni azokba a döntésekbe, amelyeket az erdélyi magyar közösségnek magának kell meghoznia.

Az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és a támogatási rendszer átalakításáról Tarr korábban a Transtelexnek Kolozsváron adott interjújában is beszélt. Ebben többek között arról kérdeztük, hogyan kezelnék a korábban kialakult erdélyi hatalmi és támogatási hálózatokat, valamint mikorra várható Magyar Péter miniszterelnök hivatalos erdélyi látogatása.

A Transtelex a madarasi sajtótájékoztatón arra kérdezett rá, hogyan folytatódik a székelyföldi szakmai körökkel megkezdett párbeszéd, milyen eredményeket várnak ettől, illetve milyen magyar állami támogatások folytatódhatnak, és vannak-e már konkrét döntések a források elosztásáról.

Tarr szerint a szakmai együttműködések egy része korábban is működött, a Madarasi-Hargitán tartott beszélgetésen azonban arról is hallott, hogy bizonyos kapcsolatokat megszüntettek, más esetekben pedig a politika akadályozta meg, hogy a szakmai együttműködések a döntéshozatalban is érvényesüljenek. A magyar kormány ezért nem irányítani szeretné ezeket a kapcsolatokat, hanem az akadályokat elhárítani és megteremteni az együttműködés feltételeit. Hangsúlyozta, hogy Magyarország is sokat tanulhat a székelyföldi tapasztalatokból, a magyar közösségek és a szomszédos országok közötti szorosabb együttműködés pedig új lehetőségeket nyithat közös projektek megvalósítására és uniós források megszerzésére.

A támogatásokról azonban egyelőre nem tudott konkrétumokat mondani. Arra hivatkozott, hogy a magyar költségvetés rendkívül nehéz helyzetben van, miközben a helyi magyar közösségek számára nélkülözhetetlen intézmények működését továbbra is biztosítani szeretnék. Közlése szerint hétfőn ismertetik a költségvetést, és reményei szerint kedden már részben konkrét összegekről is beszélhetnek.

Egy további újságírói kérdésre az átvilágítás állásáról is beszámolt. Elmondása szerint először a korábbi támogatási döntések meghozatalának rendszerét vizsgálják, és már az erdélyi látogatása alatt is újabb problémák feltárásáról értesítették a munkatársai.

A következő lépés annak ellenőrzése lesz, hogy a megítélt pénzeket valóban a meghatározott célokra költötték-e.

Tarr hangsúlyozta, hogy nem a tisztességesen működő közösségi projekteket akarják ellehetetleníteni, hanem azokat szeretnék elszámoltatni, akik visszaéltek a támogatásokkal. Azt is bejelentette, hogy újabb nyilvános térképen mutatják majd be, hová kerültek a határon túli támogatások, ennek megjelenésére azonban nem mondott időpontot.

A miniszter szerint az erdélyi találkozók egyik tanulsága, hogy olyan közéleti és szakmai szereplőkkel is sikerült közös asztalhoz ülniük, akik korábban egymással sem nagyon beszéltek. Úgy fogalmazott, nemcsak azok véleményére kíváncsiak, akik egyetértenek velük, és az erdélyi magyar közösségektől is azt kéri, hogy bátran fogalmazzák meg a kritikáikat.

Tarr Zoltán programja vasárnap Sepsiszentgyörgyön folytatódott, ahol roma közösségi vezetőkkel, valamint a roma közösségekkel foglalkozó civil és egyházi szakemberekkel találkozott, majd ökumenikus istentiszteleten vett részt. A sepsiszentgyörgyi találkozót is zárt körben tartották. A szervezők ezzel azt szerették volna biztosítani, hogy a meghívottak a nyilvánosság nyomása és az esetleges későbbi számonkérések nélkül, szabadabban beszélhessenek a közösségüket érintő problémákról, és valóban érdemi párbeszéd alakulhasson ki.

A sepsiszentgyörgyi óvatosság nem előzmény nélküli. Áprilisban a Transtelex is beszámolt arról, hogy az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója, Kátai István által is meghirdetett erőszakellenes megmozdulás hazaárulózásba és indulatos vádaskodásba fulladt a város főterén. A demonstrációt azt követően szervezték, hogy a Sepsi OSK-hoz köthető edzők és vezetők három, Tisza-szlogent skandáló fiatallal kerültek fizikai konfliktusba.