Egy asztalhoz ültek a Madarasi Hargita sípályáinak vitázó felei, de csak hetek maradtak a síszezon megmentésére

Szerdán egy asztalhoz ült a Madarasi Hargita sípályáit jelenleg működtető Bagolykő Kft., a földterületek jelentős részét birtokló Kápolnásfalusi Közbirtokosság, a 2027-től üzemeltetésre kiválasztott új csoport, valamint több, a hegyen működő panzió és vállalkozás képviselője. A találkozón részt vett Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.

Ez önmagában előrelépés ahhoz képest, ahol néhány hete tartott a konfliktus. Szeptember elején még arról írtunk, hogy megfeneklettek a tárgyalások, a Bagolykő pedig nem fogadta el a következő télre felajánlott átmeneti szerződést. Néhány nappal később az ügy bíróságra is került: a Bagolykő a szerinte fennálló előbérleti jogát próbálja érvényesíteni.

A mostani találkozót a Pethő Panzióban tartották, megszervezésében Pethő Attila mellett Ilyés Szabolcs, a Küküllő Közbirtokossági Unió elnöke és a Madarasi Menedékház társtulajdonosa vállalt szerepet. Mint tőle megtudtuk, Ilyés hónapok óta külön-külön is próbált egyeztetni az érintettekkel, szerdán pedig ő moderálta a beszélgetést.

A találkozóra eredetileg a Transtelexet is meghívták, néhány nappal előtte azonban jelezték, hogy az egyeztetést mégsem teszik sajtónyilvánossá. Ilyés szerint ezt tudatosan kérték a résztvevőktől: azt akarták, hogy a felek külső nyomás nélkül, egymással beszéljenek, és ne a sajtón keresztül folytassák az addigi vitát. A konkrét alkupontokról ezért egyelőre egyik oldal sem kívánt részletesen beszélni.

Amit tudhatunk: az álláspontok még messze vannak egymástól

Ilyés Szabolcs a Transtelexnek azt mondta, ez volt az első olyan szervezett egyeztetés, ahol a konfliktus központi szereplői egyszerre ültek egy asztalhoz. Megállapodás nem született, és szerinte az álláspontok sincsenek közel egymáshoz, de már önmagában fontosnak tartja, hogy közvetlen párbeszéd indult.

„Mindenki úgy tűnik, hogy megértette azt, hogy egy megoldást kell találni, és nem szabad elengedni” – fogalmazott. Szerinte a találkozón abban lényegében egyetértettek, hogy egyetlen téli szezont sem szabad elveszíteni.

Hogy ehhez pontosan milyen konstrukció vezethet, azt Ilyés még korainak tartotta megmondani. A találkozón több lehetőséget végigvettek, de első körben inkább azt próbálták elérni, hogy mindenki értse a másik fél helyzetét, érdekeit és a jogi mozgásteret.

Az idő viszont fogy. Ilyés szerint „pár hét alatt muszáj megoldást találni”, mert szeptember végén már zajlanak a szilveszteri és a téli sívakációkra szóló foglalások, a bizonytalanság pedig nemcsak a pályaüzemeltetőket érinti. Egy erősebb téli hétvégén szerinte 1500–2000 ember fordul meg a Madarasi Hargitán, közülük sokan Zetelakán, Ivóban, Varságon vagy Székelyudvarhelyen szállnak meg és költenek. A síközpont működését ezért Udvarhelyszék egész turizmusa szempontjából fontos ügynek nevezte.

Bíró Barna Botond mindkét oldalt sürgetné

Az ügyben Bíró Barna Botondot is megkereste a Transtelex, aki arról beszélt, hogy a találkozón ő is arra próbálta rávenni a feleket: a nyilvános üzengetés helyett közvetlenül egymással keressék a megoldást.

A tanácselnök szerint mindkét oldalnak van felelőssége abban, hogy idáig jutott az ügy. Úgy látja, a Bagolykő a 2016-ban megkötött szerződésből pontosan tudhatta, hogy biztos bérleti időszaka 2026-ban véget ér. Ugyanakkor szerinte a közbirtokosságnak is jóval korábban hozzá kellett volna kezdenie annak jogi és műszaki előkészítéséhez, hogy egy üzemeltetőváltás esetén miként működhet tovább biztonságosan a sírendszer.

„Ha nagyon nekifeszülnek, akkor mindenki veszít. Főleg azok a panziósok, meg mindenki, aki fent van” – mondta.

Bíró abból indul ki, hogy a közbirtokosság már meghozta a hosszú távú döntését arról, hogy más üzemeltetővel kíván továbbmenni. Szerinte ezért nem feltétlenül egy újabb hosszú távú Bagolykő-szerződésben kellene keresni a kiutat, hanem egy olyan átmeneti megállapodásban, amely egy-két vagy akár több szezonra biztosítja a síelés folytonosságát, amíg az új csoport el tudja készíteni a szükséges terveket, engedélyeket és saját fejlesztéseit.

A tanácselnök szerint ehhez elsősorban a jelenlegi és a későbbi üzemeltető között kellene együttműködés, a közbirtokosság bevonásával.

„Azt kértem, hogy kicsit próbáljanak meg felülemelkedni, és a saját érdekeiken túl is látni” – mondta Bíró. Szerinte az asztalnál ülők jelentős részének közvetlenül a megélhetésére is hatással van, hogy a felek képesek-e rendezni az átmenetet.

Bíró szerint a jogvita rendezése ettől még a bíróságra tartozik, a következő síszezon megmentéséhez viszont a feleknek egymással kell megállapodniuk. Erre pedig már nincs sok idő: a szállásadók a téli foglalásokkal számolnak, a pályák felkészítését pedig heteken belül el kell kezdeni.

A szerdai találkozó legfontosabb eredménye egyelőre annyi, hogy hónapok után újra közvetlenül beszélnek egymással azok, akik nélkül a Madarasi Hargitán nem lehet síszezont indítani. Hogy ebből lesz-e működő megállapodás, annak a következő hetekben kell kiderülnie.