Kizárnák a 13 év alattiakat a közösségi médiából az EU-ban, közben teljes iskolai mobiltilalmat sürgetnek Romániában

Az Európai Bizottság szeptember 17-én elfogadta a gyerekek online védelmét célzó EU KIDS Act jogszabályjavaslatot. A tervezet értelmében a közösségi oldalak használatát korhatárokhoz kötnék, és a szolgáltatóktól követelnék meg annak bizonyítását, hogy a felületeik biztonságosak a kiskorúak számára. A szabályozás elfogadásáról még az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is döntenie kell.

A korhatárok betartatása azért is fontos kérdés, mert a közösségi oldalakat már egészen fiatal gyerekek is használják: a Salvați Copiii Egyesület 2024-es felmérésében az 5–10 éves gyereket nevelő válaszadók 32 százaléka mondta, hogy gyereke használja a TikTokot, 21 százalékuk pedig az Instagramot említette válaszukban. Bár a szülők beszámolóira épülő kutatás nem volt országosan reprezentatív, az eredmények azt jelzik, hogy már jóval a platformok által előírt 13 éves korhatár előtt használják a gyerekek azokat.

A kiskorúak közösségi oldalakhoz való hozzáférése már évek óta vita tárgya, ennek egyik fordulópontját a Facebook 2021-ben kiszivárgott belső kutatásai jelentették, amelyek szerint egyes tizenévesek úgy érezték, hogy az Instagram használata fokozza a szorongásukat, és rontja az önmagukról alkotott képüket. A saját testükkel már eleve elégedetlen tinédzser lányok mintegy harmada például arról számolt be, hogy az alkalmazás tovább erősítette ezt az érzést. A korhatárokról folyó vita újabb mérföldköve volt, amikor Ausztrália 2024 novemberében törvénybe foglalta a 16 éves alsó korhatárt, a platformokra hárítva a betartatás felelősségét.

Az ausztrál korlátozás 2025. december 10. óta hatályos: az érintett közösségi oldalaknak meg kell akadályozniuk, hogy a 16 év alattiak fiókot hozzanak létre vagy tartsanak fenn. Indonéziában 2026. márciusában kezdődött a hasonló korhatárt előíró szabályozás fokozatos bevezetése a magas kockázatúnak minősített platformokon, köztük a TikTokon. Európában Franciaország parlamentje júliusban megszavazta a 15 év alattiak közösségimédia-használatának tiltását, ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánytanács augusztusban alapvető szabadságjogokra hivatkozva megsemmisítette, így a tervezett szeptemberi tilalom nem lépett életbe.

Tizenöt éves korig a szülő kezelné a fiókot

A bizottság által ismertetett korhatárok szerint a 13 év alattiak nem használhatnák a közösségi médiát, míg a 13-14 évesek szülő vagy gyám által létrehozott és felügyelt, korlátozott fiókot kaphatnának, önálló profilt pedig a 15. életévük betöltése után hozhatnának létre. Azt is megfogalmazták, hogy a platformoknak minden 18 év alatti felhasználó esetében gondoskodniuk kell a biztonságos működésről.

A 13–14 évesek korlátozott fiókjainál a szülői felügyelet a mindennapi használatra is kiterjedne: a szülő vagy a gyám határozhatná meg, hogy a gyerek mennyi időt tölthet az adott platformon, de a napi keret nem haladhatná meg az egy órát. Ennél rövidebb időt is be lehet állítani, és minden új kapcsolatot a szülőnek kellene jóváhagynia, sőt a kapcsolatok számát is korlátozhatná a felnőtt. Ezek mellett kezelhetné a fiók biztonsági beállításait, és a gyerek nevében jelenthetné a káros tartalmakat. Fontos, hogy az egyórás felső határ az adott fiók/platform használatára vonatkozna, egyelőre a javaslat nem tér ki arra, hogyan adnák össze például a TikTokon és az Instagramon eltöltött időt.

Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője hangsúlyozta, hogy a szülők ezekkel az eszközökkel nem férhetnének hozzá a gyerek beszélgetéseihez. Vagyis a fiókot felügyelők beleszólhatnának abba, hogy kivel léphet kapcsolatba a kiskorú, de az üzenetváltások tartalmát nem tudják elolvasni.

A gyereknek arról is tudnia kellene, hogy a szülő milyen felügyeleti eszközöket használ, vagyis titokban nem ellenőrizhetné őt ezekkel. A tervezet szerint a szülői felügyeletnek teret kellene hagynia a gyerek önállóságának, és a magánéletét is tiszteletben kellene tartania.

A kisebb gyerekeknek csak a kifejezetten nekik kialakított videómegosztó szolgáltatásokhoz maradna hozzáférés: ezeket a 3-12 évesek a gondviselőjük által kezelt fiókon keresztül, szintén legfeljebb napi egy órában használhatnák.

A tervezet a felületek működésébe is belenyúlna: a kiskorúaknál tiltaná a megállás nélküli végtelen görgetést, emellett pedig az alvásidőben küldött értesítéseket és az idegenek kéretlen kapcsolatfelvételét is tiltanák. A gyerekek profilja alapból zárt lenne, vagyis a bejegyzéseiket csak az általuk jóváhagyott felhasználók láthatnák.

A biztonsági szabályok az online játékokra és az MI-alapú csevegőprogramokra is vonatkoznának. Az utóbbiak például nem utánozhatnának baráti vagy párkapcsolatot úgy, hogy az érzelmi függőséget alakítson ki a gyerekben, írja a bizottság a közleményében.

A csevegőprogramokhoz kialakuló érzelmi kötődés veszélyeire tragikus esetek is ráirányították a figyelmet. A 16 éves amerikai Adam Raine szülei 2025 augusztusában beperelték az OpenAI-t, mert szerintük a ChatGPT hozzájárult fiuk öngyilkosságához. Beszámolójuk szerint a fiú eleinte házi feladatokhoz használta a programot, később azonban a szorongásáról is vele beszélgetett, és egyre szorosabban kötődött hozzá. A szülők azt állították, hogy a csetbot veszélyes tanácsokat adott, és lebeszélte arról, hogy másoktól segítséget kérjen. Az OpenAI vitatta, hogy a ChatGPT okozta a fiú halálát: novemberi bírósági beadványában arra hivatkozott, hogy a program több mint száz alkalommal ösztönözte segítségkérésre.

Az életkorhoz kötődő szabályok betartásához azt is ellenőrizni kellene, hogy hány éves a felhasználó, ehhez pedig a közösségi oldalak olyan szolgáltatásokra támaszkodnának a tervezet szerint, amelyek tőlük függetlenek, de hitelesítve vannak.

A bizottság szerint ez csak egy egyszerű ellenőrzés lenne, vagyis az oldal csak arról kapna visszajelzést, hogy az illető elérte-e a szükséges életkort, a személyazonosságát nem ismerné meg.

Ahhoz, hogy ez tényleg működni tudjon, minden tagállamban biztosítani kellene legalább egy ingyenes platformot erre. Megjegyezték, hogy a már meglévő fiókok használóinak többségénél nem lenne szükség újabb ellenőrzésre, ha például a regisztráció időpontja és más adatok alapján a szolgáltató már meg tudja becsülni az életkorukat.

Romániában sokan támogatnák a szigorítást: a Cult Research korábbi, februári felmérésében a megkérdezettek 86 százaléka helyeselte a 13 év alattiak közösségi média hozzáférésének korlátozását. A támogatók minden vizsgált korcsoportban többségben voltak: a 18–29 éveseknél 83, a 30–39 éveseknél 90 százalék volt az arányuk. A válaszadók kétharmada közben úgy látta, hogy a gyerekek a szülők engedélye nélkül is bejutnak a számukra tiltott online felületekre.

Az európai bizottsági kezdeményezést az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) is támogatja. A médiahatóság a kiskorúak fokozott védelmét az egyik fő feladatának nevezte, és jelezte, hogy minden téren hozzájárulna a bizottság által javasolt védelmi mechanizmus működéséhez.

A tanítási szünetekből is kiszorítanák a telefonokat az országban

Az uniós javaslattal párhuzamosan Romániában az iskolai telefonhasználatról zajlik megint vita. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője a gyenge PISA-eredményekre hivatkozva sürgette az általános és középiskolai mobilhasználatot tiltó törvénytervezet tárgyalását. A kezdeményezés a tanítási szünetekre is kiterjesztené a korlátozást.

Turcan szeptember 14-én ismét az oktatási bizottság elé kérte a javaslatot, közlése szerint a kormány és négy parlamenti bizottság már kedvezően véleményezte, a képviselőházi plenáris szavazás előtt azonban még az oktatási bizottság jelentésére is szükség van. A képviselő elismerte, hogy a telefonok korlátozása mellett arra is szükség van az eredmények javításához, hogy változtassanak a tanterven, támogassák a tanárokat és csökkentsék a különbségeket a vidéki, illetve városi iskolák között.

Az iskolai mobilozást egyébként már most is korlátozzák, de a szabályok nem egységesek minden korosztálynál. Az Országos Diáktanács elnöke, Mihnea Haiduc a tanév elején úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az 5–8. osztályosoknál az iskola egész napra megtilthatja a telefonok használatát, a líceumoknál viszont a törvényi tiltás a tanórákra vonatkozik, ezért a teljes iskolai napra és a középiskolásokra is kiterjedő korlátozás újabb szigorítást jelentene.

Kevesebb mobilozás az iskolában, de mi történik utána?

Az iskolai telefonhasználat visszaszorítása önmagában még nem garantál jobb tanulmányi eredményeket vagy kiegyensúlyozottabb diákokat. A Birminghami Egyetem kutatói harminc angliai iskola 1227 tanulójának adatait összehasonlítva azt találták, hogy a szigorúbb szabályokat alkalmazó intézményekben a diákok az iskolai nap során körülbelül negyven perccel kevesebbet használták a telefonjukat. A teljes napi telefonhasználatban azonban nem mutatkozott érdemi különbség az engedékenyebb iskolák tanulóihoz képest.

A 2025-ben közölt vizsgálat a lelki jóllétben, az alvásban, a testmozgásban, valamint az angolból és matematikából elért eredményekben sem talált kimutatható előnyt a szigorúbb iskolák javára. A kutatás meglévő iskolai gyakorlatokat hasonlított össze, ezért önmagában nem azt bizonyították, hogy a tiltásnak semmilyen jó hatása nem lenne, arra viszont figyelmeztettek, hogy az iskolai szabályoktól nem lehet automatikusan a teljes napi képernyőidő csökkenését várni.

Ugyanennek a kutatási programnak egy 2026 márciusában bemutatott, 177 diák, szülő és iskolai dolgozó tapasztalatait feldolgozó vizsgálata azt is megmutatta, milyen ellentmondások kísérhetik a korlátozást.

Ahol szigorúbban korlátozták a mobilozást, a diákok többet beszélgettek egymással személyesen, néhányan viszont arról számoltak be, hogy iskola után bepótolták a napközben kimaradt telefonozást, így kevesebb idejük maradt alvásra, mozgásra vagy a házi feladatra. Ahol megengedőbbek voltak a szabályok, más gondok jelentkeztek: előfordult, hogy a diákok engedély nélkül készítettek képeket egymásról és a tanáraikról.

Victoria Goodyear kutatásvezető az eredményeket ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai korlátozások nem szüntetik meg a fiatalok digitális életének tágabb problémáit. A közösségi oldalakon, tanítás után kezdődő konfliktusok másnap az osztályteremben is folytatódhatnak, akkor is, ha a telefonok közben a táskában maradnak.

Az erdélyi iskolákban már a telefonok elzárása is kérdéseket vetett fel

A gyakorlati nehézségek a 2024-es szabályváltoztatáskor már megmutatkoztak. Az erdélyi magyar iskolák eltérően oldották meg a telefonok összegyűjtését: volt, ahol falra akasztott vászontartókat használtak, máshol zárható szekrényeket terveztek, és olyan intézmény is akadt, amely a szünetekre is kiterjesztette a korlátozást.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Popa Márta például arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztályfőnök nem feltétlenül van jelen az utolsó óra végén, a szolgálatos tanár pedig nem járhatja végig egyszerre az összes osztályt a készülékek visszaadásához. Az oktatási célú használat is szervezést igényel, mert ha egy tanár digitális feladatot ad, a telefonokat ismét hozzáférhetővé kell tenni.

A teljes tiltással szemben más pedagógiai megközelítés is megjelent. Daniel David 2025 februárjában, oktatási miniszterként az ellenőrzött, tanulást segítő telefonhasználat mellett érvelt.

Elfogadhatónak tartotta, hogy órán a készülékek szekrénybe kerüljenek, de a diákok a szünetben hozzáférhessenek. Szerinte az iskolának a technológia ésszerű használatára is meg kell tanítania a gyerekeket.

A romániai gyermekvédő szervezetek közben az iskolán kívüli hozzáférés szabályozását is szorgalmazták. A Salvați Copiii Egyesület februárban, az uniós javaslathoz hasonlóan, 13 év alatt teljes közösségi média tiltást, a 13–15 éveseknél szülői engedélyt javasolt.

A romániai gyerekek többségének nincs időkorlátja az interneten

A Salvați Copiii Egyesület 2026 februárjában közzétett felmérése szerint a válaszadó 12–17 évesek több mint hetven százaléka naponta legalább három órát töltött az interneten. Kétharmaduknál nem korlátozták az online töltött időt, közel nyolcvan százalékuk pedig megkötés nélkül érhette el a weboldalakat. A 2025 novemberében és decemberében gyűjtött válaszok alapján már a 12–14 évesek több mint harmadának is nyilvános közösségi média profilja volt.

A megkérdezettek hatvan százaléka találkozott mások online zaklatásával, és közel felüket kereste meg idegen az interneten. Az utóbbi csoport harminc százaléka számolt be arról, hogy ezek a kapcsolatfelvételek kellemetlen helyzetbe hozták őket.

A gyermekvédő szervezet ezekre a tapasztalatokra hivatkozva a digitális biztonság iskolai oktatását is sürgette akkor. Azt várja a platformoktól, hogy a káros tartalmak bejelentésére szolgáló eszközök valóban működjenek, és a szolgáltatók vállaljanak felelősséget a kiskorúak védelméért. Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke a felmérés bemutatásakor hangsúlyozta: a gyerekeknek olyan felnőttekre, intézményekre és platformokra van szükségük, amelyek segítséget nyújtanak, amikor veszélybe kerülnek az interneten.

A szervezet szerint a képernyő előtt töltött idő csökkentéséhez az államnak és az önkormányzatoknak is feladatot kell vállalniuk: sportolási lehetőségeket, szakköröket és közösségi tereket kell biztosítaniuk, ahol a gyerekek személyesen találkozhatnak egymással. A korlátozások mellett így arra is választ várnak a döntéshozóktól, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak azután, hogy letették a telefont.