A romániai gyerekek közel 80%-a korlátozás nélkül internetezik, rendszeresen találkoznak káros tartalmakkal

A romániai gyerekek közel 80%-a mindenféle hozzáférési korlátozás nélkül internetezik, és a szülői ellenőrzés hiánya az életkor előrehaladtával egyre hangsúlyosabbá válik, derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket szervezet 2025 végén készített legfrissebb kutatásából, amely a fiatalok online kitettségét vizsgálta.

A kutatás eredményei szerint egyre inkább normlaizálódik a felelőtlen és kockázatos internethasználat a kiskorúak körében. A gyerekek több mint 70%-a naponta legalább 3 órát tölt online, ami jelentősen növelheti annak az esélyét, hogy mentális, érzelmi jólétüket veszélyeztető szituációba kerülhessenek. A 12–14 éves korosztály több mint egyharmadának nyilvános profilja van a közösségi média platformokon, ami megkönnyíti az ismeretlen személyeknek, hogy felvegyék velük a kapcsolatot.

A kiskorúak 68%-a találkozott már saját bevallása szerint nem megfelelő vagy ijesztő tartalommal, illetve a számukra tiltott szerek (alkohol, nikotin, gyógyszerek) reklámjai a gyerekek többségéhez eljutnak, különösen az idősebb serdülőkhöz. Ezek online beszerzésének lehetősége – bár kevés gyerek vallotta be – valós sebezhetőségre és az ellenőrzés nehézségeire utal.

A kitettség azonban nem csak a nyilvános tartalmakkal kapcsolatos veszélyekre vonatkozik, hiszen a digitális identitás hozzáférhetősége is aggasztó: közel minden második gyerekkel próbálta már felvenni a kapcsolatot idegen a közösségi médián keresztül, ezeknek az eseteknek a 30%-ában a gyerekeket saját bevallásuk szerint zavaró vagy kellemetlen helyzetbe hozták, esetenként zaklatták őket.

A felmérésre válaszoló gyerekek 60%-a tanúja volt már cyberbullyingnak, azaz internetes, online zaklatásnak. Ugyanígy 60%-uk válaszolta azt, hogy találkoztak már online bizonyos challenge-ekkel, a fizikai jólétüket fenyegető kihívásokkal, amelyekbe egy részük aktívan be is kapcsolódott.

A szervezet kutatásában kitért a szülői kontroll hiányára is:

• A gyermekek 66%-ának nincs korlátozva az online töltött ideje.
• Közel 80%-uk korlátlan hozzáféréssel rendelkezik weboldalakhoz.
• A szülői felügyeleti alkalmazásokat kevés esetben használják.
• A gyerekek 24%-a elrejti vagy korábban elrejtette online tevékenységét.

A szervezet kiemelte, az egyik legaggasztóbb szempont az, hogy az online térben negatív tapasztalatokat megélt kiskorúak nagy része nem ismeri fel időben és későn vagy egyáltalán nem jelzi, ha veszélyben érzi magát online, mindössze 5%-uk mer segítséget kérni egy felnőttől. Az online tevékenység elrejtése pedig viszonylag gyakori gyakorlat, különösen a fiúk és a 15 év feletti serdülők körében.

Egy korábbi kutatásukból az is kiderült, Romániában minden harmadik gyerek (29%) kapott online szexuális tartalmú képeket vagy üzeneteket, és minden ötödiket (20%) kértek már arra, hogy küldjön magáról ilyen jellegű fényképeket vagy videókat.

Tavaly számolták az eddigi legtöbb bejelentést olyan online anyagokról, amelyek gyerekek elleni szexuális visszaélést és kizsákmányolást ábrázolnak. Egy év alatt megduplázódott a kiskorúakat kiszolgáltatott helyzetben ábrázoló tartalmak száma. Több mint 85 ezer különálló, visszaélést tartalmazó anyagot (képeket és videórészleteket) dolgoztak fel a szakemberek, amelyeket Romániában található szervereken tároltak.

A legnagyobb veszélyforrást a közösségi média felületek, a csevegőalkalmazások és az online játékok felületei jelentik, amelyek sokszor az anonimitás eszközével adnak teret a bántalmazóknak.

A Mentsük meg a Gyermekeket sürgős, koherens és strukturált jogalkotási és adminisztratív intézkedéseket javasol, amelyek értelmében betiltanák a 13 év alatti gyerekek közösségi média hozzáférését, valamint a 13–15 év közöttiek esetében a hozzáférést a szülői beleegyezés feltételéhez kötnék.

Emellett szankciókat vezetnének be azokkal a platformokkal szemben, amelyek ellenőrzés nélkül teszik lehetővé kiskorúak számára felhasználói fiók létrehozását, illetve szorgalmazzák a digitális oktatás bevezetését a tantervbe.

A szervezet szerint Romániában ma gyakorlatilag ellenőrizetlenül használják a gyerekek a közösségi oldalakat, ami komoly mentális és biztonsági kockázatokkal jár. Korábbi állásfoglalásukban azt írják: jogi keretek és valódi ellenőrzés híján a digitális generációk magukra vannak hagyva egy olyan térben, amelyet alapvetően nem nekik terveztek. A következmény lehet szorongás, alvászavar, függőség, sőt, súlyos esetekben önkárosító viselkedés is.

Megelőzésre és digitális nevelésre vonatkozó próbálkozásokkal találkozhattunk már erdélyi magyar kontextusban is, a „Szülőként a digitális korban: Hogyan beszéljünk a gyerekekkel és a tizenévesekkel az internet veszélyeiről?” című tájékoztató kiadvány – amelyről korábban itt írtunk – célja az online tér veszélyeinek ismertetése a szülőkkel. Bár a kiadvány a megelőzésre fekteti a hangsúlyt és kommunikációs támpontokat nyújt, a civil szféra kezdeményezéseként olyan akadályokba és határokba ütközik, mint a szöveg közérthetősége és fogalmi pontossága, illetve hozzáférhetőségének korlátozottsága.

A csíkszeredai Spektrum Oktatási Központ pedig a helyi önkormányzattal együttműködve Családi digitális jóllét címmel indított nemrég videós tájékoztató-kampány sorozatot, hogy megkönnyítse olyan beszélgetések kezdeményezését a szülők számára, amelyek a gyerekek online biztonságára és digitális jóllétére vonatkoznak.

Arafat bátor lépést tenne, mások szerint a tiltás csak kíváncsiságot szülne

A korlátozást a katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár, Raed Arafat is szorgalmazta, aki szerint talán most lenne a megfelelő pillanat arra, hogy Románia megtegye azt a bátor és felelős lépést, hogy korlátozza a gyerekek és a serdülők hozzáférését a közösségi médiához. Arafat szerint ez valójában egy közegészségügyi és gyermekvédelmi kérdés, nem ideológiai vita vagy cenzúra.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is nyilatkozott a témában. Arafat megszólalására reagálva elmondta, saját gyerekei is gombos telefont használnak és 14 éves korukig nem is engedi meg nekik, hogy regisztráljanak bármely közösségi média felületre. Azonban szerinte az általános korlátozás nem ültethető gyakorlatba. Úgy vélte, a tiltó jellegű intézkedések és szabályozások önmagukban nem elegendőek. A szövetség elnöke nehezményezte azt is, hogy jelenleg még arra sem képes a romániai társadalom, hogy a közösségi médiában az álhírek terjedését megfékezze, amelyeknek már most is látható társadalmi hatásai vannak.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint is nehezen elképzelhető, hogy korlátozásokat lehessen bevezetni a fiatalok számára a közösségi oldalakhoz való hozzáférés tekintetében. Úgy véli, hatékonyabbak azok az intézkedések, amelyek révén a fiatalokat „felvilágosítják” a dezinformációnak és manipulációnak való kitettség káros hatásairól. A miniszterelnök elmondta, meg kell vizsgálni, mit lehet tenni, a szülők és a fiatalok közötti konstruktívabb kommunikáció létrehozásának érdekében, amely lehetővé tenné a megelőzést. Hozzátette ugyanakkor, erről a kérdésről a közeljövőben még további egyeztetések várhatók.

Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint a tiltás csak frusztrációt és fokozott kíváncsiságot szülne, és a gyerekek titokban, mindenféle útmutatás vagy védelem nélkül kezdenék használni ezeket a platformokat, ami további veszélyeket vonna maga után. A megoldást ő is az oktatásban látja. Hangsúlyozta, befektetésre van szükség az oktatásba, olyan tanterv bevezetésére volna szükség, amely magyarázatot és támpontokat ad a kiskorúaknak a rájuk leselkedő veszélyekkel szemben és segít nekik felismerni a hamis információkat, a manipulációt, a gyűlöletbeszédet és a toxikus viselkedéseket az online térben. Ezek nélkül a támpontok nélkül ugyanis a gyerekek könnyen a dezinformáció, a csoportnyomás vagy a tapasztalatlanságukat kihasználó személyek áldozataivá válhatnak.

Világszerte téma lett a korlátozás

Nem Románia lenne az első, amely szigorítaná a kiskorúak internet-hozzáférésére vonatkozó előírásokat. Ausztráliában még tavaly, 2025 decemberében vezették az erre vonatkozó törvényt, amelynek értelmében a 16 évnél fiatalabb gyerekek nem használhatják a közösségi média platformokat. A törvényt kijátszó kiskorúakat és szüleiket nem büntetik majd, a techcégeket viszont annál inkább: ha nem tartják be a szabályokat, akár 50 millió ausztrál dollárra (több mint 150 millió lejre) is bírságolhatják őket. Ezért a szabályozással arra is ösztönzik a platformokat, hogy minél szigorúbb lépéseket tegyenek arra vonatkozóan, hogy ki tudják szűrni az érintett kiskorú felhasználókat. A tiltás a Facebookra, Instagramra, YouTube-ra, Twitch-re, Snapchatre és a TikTokra is vonatkozik.

Azonban a BBC által a tiltás után egy hónappal megkérdezett tinédzserek vegyes érzésekről számoltak be. Egyikük azt mondta, „szabadnak érezte magát”, míg egy másik szerint „valójában semmi sem változott”, és körülbelül ugyanannyi időt töltött a közösségi média platformokon, mint a tiltás előtt, néhány esetben hamis születési dátummal létrehozott fiókok használatával.

Franciaországban januárban a nemzetgyűlésben megkezdődött egy új törvényről szóló vita, amely ellehetetleníti a 15 év alattiak hozzáférését olyan oldalakhoz, mint a Snapchat, az Instagram és a TikTok. Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy szeptemberben, az új tanév kezdetére szeretné bevezetni a közösségi média tilalmát.

Szintén Ausztrál mintára pedig Európa-szerte több ország napirendjére is felkerült a korlátozás vagy egyenesen a hozzáférés tilalmának kérdése. Olyan országok, mint Spanyolország, Görögország, Nagy-Britannia és Csehország szigorúbb intézkedéseket mérlegelnek a közösségi média használatára vonatkozóan a gyermekekre gyakorolt feltételezett negatív hatások miatt.