Tizenhárom év után fordult nagyot Borboly Csaba korrupciós pere, több vádpontban felmentették

Több mint egy évtized után jogerős döntés született Borboly Csaba korrupciós ügyében. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és felmentette Hargita Megye Tanácsának korábbi elnökét, jelenlegi alelnökét a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, a hivatali visszaélésre való folytatólagos felbujtás, valamint az igazságszolgáltatási szervek félrevezetésének vádja alól – közölte a bíróság a portal.just portálon.

A döntés azért jelent lényeges változást az első fokhoz képest, mert a Maros Megyei Törvényszék 2025-ben még elévülés miatt szüntette meg a büntetőeljárást, vagyis nem mondta ki, hogy Borboly bűnös vagy ártatlan. A jogerős ítélet most több vádpontban felmentő döntést hozott.

Megváltozott az ügy polgári jogi része is. Az elsőfokú ítélet Borbolyt öt másik vádlottal közösen 1 millió 168 ezer 684 lej megfizetésére kötelezte Hargita Megye Tanácsa javára. A jogerős döntésben a polgári kereseteket nem bírálták el, így ez az első fokon megállapított kártérítési kötelezettség sem maradt fenn.

Borboly a döntés után először azt írta a Facebookon, hogy „az idő mindig igaz, s eldönti, ami nem az”, hétfő este pedig a feleségével közösen tartott élő videóban hosszabban is reagált. A politikus azt állította, hogy az eljárás mögött politikai szándék és konkrét emberek álltak, és szerinte a cél az volt, hogy elhallgattassák és eltávolítsák a közéletből. Ezt Borboly állítja, a jogerős ítélet természetesen nem állapít meg politikai indítékot az eljárás mögött.

A politikus három új vállalást is bejelentett. Azt mondta, év végéig szeretné felkeresni azokat, akik 2013-ban aláírták a mellette indított petíciót, feleségével dokumentálnák azoknak a történeteit, akik szerintük hivatali visszaélések áldozatai lettek, a több mint száz dossziéból álló peranyagból pedig szakemberek, jogászok, kutatók és újságírók bevonásával kiadványt készítene.

Borboly közben a jelenlegi RMDSZ-es konfliktusára is kitért. Azt mondta, „nem az RMDSZ-nek megyek neki”, hanem egy szűk körről beszél, amely szerinte évek óta káros döntéseket hoz. Hozzátette: Hargita Megye Tanácsánál is változásra van szükség, mert szerinte „az intézmény nem tulajdon, a mandátum nem birtoklevél”. Ez azért különösen érdekes, mert a Transtelexen korábban részletesen bemutattuk, hogyan vált nyílttá Borboly és utódja, Bíró Barna Botond, illetve a megyei RMDSZ egy részének konfliktusa.

Mint korábban részletesen írtuk, Borboly Csaba ellen még 2013-ban emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A vád szerint a Felsőboldogfalvát Erdővidékkel összekötő 131-es, illetve a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es megyei út egyes szakaszainak felújításakor szabálytalan kifizetések történtek, amelyekkel a nyomozók szerint több mint 4,8 millió lejes kár érte Hargita megyét.

Az ügyészség többek között azt állította, hogy olyan munkálásokért is fizettek, amelyek nem a műszaki tervek szerint készültek el. A Transtelex korábbi összefoglalójában az Átlátszó Erdély által ismertetett vádirat alapján azt írtuk: egyes útszakaszokon a tervekben szereplő 16 centiméter helyett mindössze 5 centiméteres aszfaltréteg készült, a vád szerint pedig a munkálatokat utólag iratokkal próbálták igazolni. Borboly és a vádlottak többsége végig ártatlannak vallotta magát.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az anyagilag felelősnek nyilvánított cégek mellett Hargita Megye Tanácsa is fellebbezett, mert az önkormányzat kártérítési igényeit a törvényszék nem teljes egészében fogadta el. A fellebbezések érdemi tárgyalása júniusban zárult le, a jogerős döntést először augusztus 17-re ígérték, majd kétszer elhalasztották, végül augusztus 24-én hirdették ki.