Borboly szerint ki akarják csinálni az RMDSZ-en belül: Ha valaki azt hitte, hogy feljelent és én elhallgatok, az nagyot tévedett

„Ha valaki azt hitte, hogy feljelent és én elhallgatok, az nagyon-nagyon nagyot tévedett” – indította élő videóját Borboly Csaba Facebookon a müncheni repülőtérről. A Hargita Megyei Tanács korábbi elnöke közel egy órán keresztül beszélt követőinek Brüsszelről és egy olyan levélről, amely szerinte azért született, mert nyíltan bírálta a megye jelenlegi vezetését. A videóban ugyan nem nevez meg senkit. Nem mondja ki nyíltan utódja, Bíró Barna Botond nevét, amikor Verestóy Attilával példálózik, és arról sem beszél nyíltan, hogy ki a szerzője a levélnek, amelyre újra és újra „feljelentésként”, RMDSZ-es belső leszámolásként hivatkozik. Az üzenete azonban egyértelmű: Borboly szerint politikailag akarják elhallgattatni.

„Azt ajánlották nekem, hogy négy évig megkapom a fizetést, van szolgálati autó, van egy kicsi kabinetem, és utazzak, hagyjak békét mindennek” – mondja a videóban Borboly.

A volt megyeitanács-elnök szerint alelnökként lényegében azt várták volna tőle, hogy ne szóljon bele a megye ügyeibe. Ő azonban állítása szerint erre nem volt hajlandó. Úgy véli, sem a választóktól kapott felhatalmazása, sem a saját politikai meggyőződése nem engedte meg, hogy havi tízezer lej körüli nettó fizetésért „fikuszt” játszon, azaz pusztán formális szerepet töltsön be a megyei tanács vezetésében. Borboly szerint az elmúlt másfél év fejleményei is megerősítették abban, hogy nyilvánosan is megszólaljon azokban az ügyekben, amelyekről úgy gondolja, rossz irányba haladnak.

Borboly elbeszélése szerint először szűkebb politikai körökben jelezte fenntartásait, később a csíki polgármestereknek, majd az RMDSZ országos vezetésének is beszélt arról, hogy szerinte rossz irányba halad Hargita megye. Azt állítja, csak akkor kezdett nyilvánosan is kritikákat megfogalmazni, amikor úgy látta, hogy ezek a figyelmeztetések nem vezetnek eredményre. A videó visszatérő eleme a megyei költségvetés bírálata. Borboly szerint a jelenlegi vezetés túl szűk célokban gondolkodik, miközben a következő évtized fejlesztési lehetőségei most dőlnek el.

„A merjünk kicsik lenni elve érvényesül. Foglalkozzunk három úttal, három épülettel. Nem azt mondom, hogy nem fontosak. De ez három százalék. Kilencvenhét százalék pedig a jövő” – fogalmaz. A videó azonban nem elsősorban a költségvetésről szól. Sokkal inkább arról, hogy Borboly nyilvánosság elé visz egy olyan konfliktust, amelyről hónapok óta beszélnek a megyei RMDSZ-ben, de amelyről nyilvánosan eddig egyik fél sem akart beszélni.

A fordulópontot jelentő levél Borboly szerint május 7-én érkezett meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezetéhez, és egyik célja az volt, hangsúlyozta a csíki politikus, hogy a szervezet határolódjon el tőle. Borboly ezt a videóban többször is „feljelentésként” emlegeti, és azt állítja, hogy a dokumentumhoz Facebook-bejegyzéseit, videóit és nyilvános megszólalásait is csatolták.

„Ha nem lehet cáfolni, amit én mondok, akkor következik elővenni a régi jó, kicsi kommunista eszközt, hogy el kell hallgattatni. (...) És ez zajlik most dokumentálva, hogy Borbolyt fel kell akasztani az RMDSZ-en belül” – fogalmazott.

A dokumentum, amelyet senki sem akart megmutatni

Borboly videójának egyik különös vonása, hogy egy dokumentum köré épül, amelyet a nyilvánosság máig nem láthatott.

A Transtelex a videó megjelenése után megkereste Borboly Csabát, Bíró Barna Botondot és Korodi Attilát, a csíkszeredai szervezet elnökét is, hogy elkérje a levelet vagy annak teljes tartalmát. Egyikük sem küldte el a dokumentumot.

Annyit ugyanakkor többen is megerősítettek, hogy a levél valóban létezik, és a Csíki Területi Szervezethez érkezett. Információink szerint a dokumentumot Bíró Barna Botond látta el kézjegyével, a felvetett kérdéseket a csíki RMDSZ csütörtöki ülésén tárgyalták – hogy ezen mi hangzott el, egyelőre nem tudni. Több forrásunk szerint azonban ezért sem akarta egyik érintett sem a szervezeti egyeztetések előtt nyilvánosságra hozni.

A dokumentum tartalmát több, egymástól független forrás segítségével sikerült részben rekonstruálnunk. Ezek alapján a levél nem fegyelmi eljárásról vagy kizárásról szól, és nem is arról, hogy „a csíki RMDSZ hivatalosan elhatárolódna” Borbolytól.

Két kérdést vet fel:

1. Az egyik a megyei költségvetés körül kialakult vitára vonatkozik. A levél szerzője arra vár választ, hogy amikor Borboly Csaba nyilvánosan bírálja Hargita Megye Tanácsának költségvetését és fejlesztési prioritásait, akkor saját politikai álláspontját képviseli-e, vagy a Csíki Területi RMDSZ nevében beszél. A kérdés első látásra technikainak tűnhet, valójában azonban a mostani konfliktus egyik lényegi pontját érinti. Borboly ugyanis nem egyszerű RMDSZ-es politikus: ő a Csíki Területi Szervezet elnöke, vagyis amikor megszólal, sokan automatikusan szervezeti állásfoglalásként értelmezik a szavait.
2. A másik kérdés egy régebb óta húzódó személyi és hatásköri vitához kapcsolódik. Több forrásunk szerint a vezetőváltás idején létrejött egy olyan politikai megállapodás, amelynek értelmében a megyei tanács elnöki tisztsége Udvarhelyszékhez kerül, bizonyos más pozíciók jelölésében viszont Csíkszék kap szerepet. A levélben információink szerint szóba kerül a megyei menedzseri tisztség is, amelyet a csíki szervezetnek kellett volna delegálnia, ez azonban hónapokkal a vezetőváltás után sem történt meg.

A levél azt a kérdést veti fel, hogy kritikái mögött szervezeti támogatás áll-e, vagy egyéni politikai álláspontot képvisel. A válasz részben azért fontos, mert a levél mögött egy jóval régebbi történet húzódik meg, amely nem most, hanem tavaly ősszel kezdődött, amikor tizenhat év után először más került Hargita Megye Tanácsának élére.

Nem egyszerű személyes vita, hanem egy régi RMDSZ-es egyensúly felbomlása

A levél önmagában nem lenne különösebben érdekes. Csakhogy egy olyan konfliktus közepébe érkezett, amely valójában már 2024 ősszel elkezdődött, amikor Borboly Csaba tizenhat év után átadta Hargita Megye Tanácsának vezetését.

Hargita megyében hosszú ideje létezik egy kimondott-kimondatlan politikai egyensúly az RMDSZ-en belül. A megye három nagy térsége – Csíkszék, Udvarhelyszék és Gyergyószék – folyamatosan igyekezett úgy elosztani egymás között a fontosabb tisztségeket, hogy egyik szereplő se érezze magát tartósan kiszorítva a döntésekből.

Borboly Csaba ebben a rendszerben mondjuk úgy, hogy szépen hangozzék: „különleges” helyet foglalt el.

Hisz a megállapodás ellenére: 2008-tól 2024-ig vezette Hargita Megye Tanácsát, vagyis tizenhat éven át ő volt a megye egyik legerősebb RMDSZ-es politikusa. Ezalatt nemcsak intézményt vezetett, hanem politikai hálózatot is épített: polgármesterekkel, önkormányzati vezetőkkel, helyi szervezetekkel és civil szereplőkkel alakított ki olyan kapcsolatokat, amelyek túlmutattak a megyei tanács falain, és amelyek olyan erősnek bizonyultak, hogy az RMDSZ-ből Tánczos Barna szenátor, jelenlegi ügyvivő miniszterelnök-helyettes sem tudta megdönteni Borboly hatalmát, amikor ennek 2023-ban nekifutott.

A megyei tanácsban történő váltásról, Borboly leváltásáról ugyanakkor évek óta beszéltek a szövetségen belül. Több forrásunk szerint az RMDSZ országos vezetésében és a megye különböző politikai csoportjaiban is egyre erősebb lett az az álláspont, hogy a megyei tanács vezetését más térségnek, vagy legalább egy másik csíkinak kell átvennie, de a háta mögött „RMDSZ-es influenszernek” nevezett Borbolyon sokáig nem találtak fogást a politikusok sem a térségben, sem országos szinten.

Végül azonban az önkormányzati választások után Bíró Barna Botond került az elnöki székbe, aki Udvarhelyszék politikai súlyát testesítette meg ebben a régóta halogatott váltásban.

Kifelé nézve a folyamat tehát 2024 őszére már elrendezettnek tűnt. Nem volt látványos szakítás, nem volt nyílt kampány a másik ellen, és a felek sem beszéltek konfliktusról. A háttérben azonban már az átadás időszakában megingott a bizalom. Megyei forrásaink szerint a feszültség részben abból fakadt, hogy a vezetőváltás előtti hónapokban olyan döntések is születtek, amelyek következményeit már az új vezetésnek kellett kezelnie. Mások szerint inkább arról volt szó, hogy Borboly nehezen találta meg a helyét egy olyan rendszerben, ahol már nem ő mondta ki az utolsó szót.

Abban viszont szinte minden általunk megszólaltatott szereplő egyetértett, hogy a viszony fokozatosan romlott. Borboly alelnökként maradt a megyei tanács vezetésében, de a korábbi gyakorlattól eltérően nem kapott önálló szakterületet vagy jelentős intézményi hatáskört. Ezt a környezetében többen is sérelmezik.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és a csíki RMDSZ egyik meghatározó politikusa lapunknak úgy fogalmazott: „A megyei témákban ő több munkát elbírna.” Korodi szerint ugyanis, aki helyi vagy megyei szintű önkormányzatnál dolgozik, az munkára jelentkezik.

Bíró Barna Botond ugyanakkor egészen másképp látja a helyzetet

Amikor a konfliktusról kérdeztük, a megyei tanács elnöke lényegében visszautasította magát a konfliktuskeretet is. „Szerintem egyetlen olyan helyzet sem volt, amikor én a konfliktusnak résztvevője lettem volna” – mondta lapunknak. Szerinte ugyanis egy konfliktushoz rá is szükség lenne. Hozzátette: „Nekem két lehetőségem van. Az egyik, hogy végzem a dolgomat, a másik pedig az, hogy beleállok mindenféle parttalan vitákba”. Bíró tehát tudatosan nem kíván részt venni a nyilvános üzengetésekben.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a volt elnök jelenleg nem irányít külön szakterületet a megyei tanácson belül. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem kapott intézményi hatásköröket alelnökként, Bíró Barna nem kívánt válaszolni.

A háttérben ugyanakkor több forrásunk szerint bizalmi válság húzódik. A vezetőváltás időszakában olyan döntések is születtek, amelyek következményeit már az új vezetésnek kellett kezelnie, és ez több szereplő szerint megingatta Bíró Barna Botond bizalmát elődjében. A megyei tanács környezetéből származó információink szerint a hatáskörök elmaradása elsősorban erre vezethető vissza.

Borboly is másképp keretezi a történteket

Az alelnök a cikk megjelenése előtt írásban válaszolt kérdéseinkre. Szerinte a vita félreérthető, ha pusztán személyes konfliktusként vagy hatásköri kérdésként tekintünk rá. „Nem személyes ellentétről van szó. Nem is generációváltásról önmagában, bár az is jelen van. Ez arról szól, hogy Hargita megyét és az RMDSZ-t hogyan képzeljük el a következő tíz évben” – írta.

A volt megyeitanács-elnök szerint a valódi kérdés az, hogy a választott tisztségviselők mennyire aktívan vállalják a mandátumukat. Állítása szerint alelnökként azt várták tőle, hogy háttérbe húzódjon, utazzon, és ne szóljon bele a megye ügyeibe. „A mandátumom elején azt kérték, pihenjek. Aki látja a napjaimat, tudja, hogy nem azt teszem” – fogalmazott.

Borboly szerint továbbra is ugyanazt a szerepet próbálja betölteni, amelyet korábban is: fejlesztési ügyekkel foglalkozik, és ott szólal meg, ahol úgy látja, hogy Hargita megye érdekei sérülnek. „Én ezt nem fogadtam el akkor sem, nem fogadom el most sem” – írta.

A vita azonban attól még nagyon is létezik. Az elmúlt hónapokban Borboly egyre gyakrabban bírálta a megyei költségvetést, a fejlesztési prioritásokat és több konkrét ügy kezelését is. Kritikáit következetesen azzal indokolta, hogy szerinte nem személyes sérelmekről, hanem Hargita megye jövőjéről van szó.

A vita mögött ott húzódik egy lezáratlan korrupciós ügy is

A mostani konfliktus egyik sajátossága, hogy miközben Borboly Csaba hónapok óta a megyei költségvetésről, a fejlesztések irányáról és a politikai felelősségről beszél, saját politikai pályafutásának egyik legfontosabb ügye továbbra sem zárult le véglegesen.

A volt megyeitanács-elnök ellen még 2013-ban emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. A DNA szerint 2010 és 2011 között olyan útépítési és felújítási munkálatok után hagytak jóvá kifizetéseket, amelyek vagy nem a műszaki terveknek megfelelően készültek el, vagy részben egyáltalán nem valósultak meg.

Az ügy azóta több bíróságot is megjárt, és végül annyira elhúzódott, hogy a büntetőjogi felelősség elévült.

A Maros Megyei Törvényszék tavaly megszüntette a büntetőeljárást, ugyanakkor helyt adott Hargita Megye Tanácsa és Csíkszentmihály község polgári jogi igényeinek. Az elsőfokú ítélet szerint Borbolyt és több vádlott-társát összesen több mint 1,1 millió lejes kártérítés megfizetésére kötelezték Hargita Megye Tanácsa javára. A döntés viszont egyelőre nem jogerős. Borboly fellebbezett, továbbra is ártatlanságát hangsúlyozza, az ügy pedig jelenleg a Marosvásárhelyi Ítélőtábla előtt van. A tét már nem a büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem többek között az is, hogy mi történik a megye által követelt kártérítéssel.

Ez azért fontos részlete a mostani történetnek, mert a konfliktus egyik szereplője éppen Hargita Megye Tanácsa. Az az intézmény, amelynek élén Borboly tizenhat évig állt, és amelynek érdekeire ma is rendszeresen hivatkozik, jelenleg polgári félként szerepel abban az eljárásban, amelyben a bíróság első fokon kártérítést ítélt meg számára.