Az alkotmánybíróság elnöke is alkotmányellenesnek tartja a módosítást, amely Dominic Fritz polgármesterségébe kerülhet

A román alkotmánybíróság három tagja, köztük Simina Tănăsescu, a testület elnöke szerint alkotmányellenes az úgynevezett „Fritz-módosítás”, amelynek hatályba lépése Dominic Fritz temesvári polgármester mandátumának megszűnéséhez vezethet. A péntek este közzétett különvéleményben Tănăsescu, Laura-Iuliana Scântei és Dacian-Cosmin Dragoș azzal érvel, hogy az új szabály korábban lezárt ügyekre is új jogkövetkezményt alkalmazna, ezzel megsértve a törvények visszaható hatályának tilalmát, írja a HotNews.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett módosítás szerint azoknak a választott tisztségviselőknek és más közhivatalnokoknak, akiknél már az új törvény hatálybalépése előtt jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és még nem telt le a rájuk vonatkozó hároméves eltiltás, a törvény hatálybalépése után 30 nappal automatikusan megszűnne a mandátumuk vagy tisztségük.

Ez közvetlenül érinti Dominic Fritzet, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét és Temesvár polgármesterét, akinek ügyében már jogerős döntés született egy 2020-as közigazgatási érdekellentétről.

Emiatt ragadt a rendelkezésre a „Fritz-módosítás” elnevezés. Az alkotmánybíróság augusztus 17-én 5-3 arányban alkotmányosnak találta a szabályt.

A három különvéleményt író bíró szerint azonban az érdekellentét vagy összeférhetetlenség következményeit annak a törvénynek kell meghatároznia, amely a cselekmény idején hatályban volt.

Szerintük egy új törvénnyel nem lehet egy korábbi ügyhöz utólag új és súlyosabb szankciót kapcsolni, például megszüntetni egy időközben megszerzett mandátumot. A különvélemény hosszasan sorolja az alkotmánybíróság korábbi döntéseit is, amelyek ugyanezt az elvet alkalmazták.

A három bíró azt is kifogásolja, hogy választott tisztségnél az automatikus mandátumvesztés nemcsak az érintett politikus helyzetét változtatja meg utólag, hanem a választók korábban leadott szavazatának következményét is. Szerintük a szabály csak akkor lenne alkotmányos, ha az új törvény hatálybalépése után történt összeférhetetlenségi vagy érdekellentéti ügyekre és később megszerzett mandátumokra alkalmaznák.

Az 5-3-as többségben Asztalos Csaba, az RMDSZ által jelölt alkotmánybíró is benne volt. A Transtelexnek korábban azt mondta, hogy saját döntésénél azt is figyelembe vette: fennállt a 4-4-es eredmény lehetősége, mert a testület kilencedik tagja szabadságon volt és nem tartózkodott Európában. Egy döntetlen miatt az alkotmánybíróság csak augusztus végén vagy szeptember elején tudott volna ismét összeülni.

A döntés miatt szerdán több százan, helyi becslések szerint akár közel ezren tüntettek Temesvár központjában. Magyar nyelvű molinó is megjelent a demonstráción, amelyen ez állt: „Magyar vagyok. Az RMDSZ alkotmánybírósági képviselője ellopta a Dominic Fritzre leadott szavazatomat.”

A most nyilvánosságra hozott különvélemény a döntés jogi alapját is élesen vitatja: a három alkotmánybíró szerint a többség olyan megoldást fogadott el, amely ellentétes a testület korábbi, következetes gyakorlatával, és súlyosan sérti a jogbiztonságot.

Az ügyben közben szorít a határidő. A feddhetetlenségi törvény módosítása a román helyreállítási terv (PNRR) egyik vállalásához kapcsolódik, a jogalkotási folyamatot pedig augusztus végéig kellene lezárni. Mivel az alkotmánybíróság a törvény más rendelkezéseit alkotmányellenesnek találta, a jogszabály még visszakerül a parlament elé, és csak azután küldhetik az államfőnek kihirdetésre.