Parajd csak töredékét kaphatja a Romániának megítélt 14,3 millió eurós támogatásnak

Parajd is részesülhet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Romániának megítélt 14,3 millió euróból, de a település várhatóan csak a teljes összeg töredékét kaphatja meg. A támogatást ugyanis nem kizárólag a parajdi bányakatasztrófa következményeinek felszámolására ítélték oda: három fejlesztési régió 15 megyéje, valamint hét minisztérium és az alárendelt intézményeik is igényelhetnek belőle pénzt – írja a Székelyhon Bíró Barna Botondra, Hargita Megye Tanácsának elnökére hivatkozva.

A támogatást ráadásul új bánya építésére vagy más jövőbeli beruházásokra nem is lehet felhasználni, hanem elsősorban a hatóságok által már elvégzett vészhelyzeti és helyreállítási munkák költségeinek megtérítésére szánták.

Az elmúlt napok politikusi bejelentései alapján az a benyomás alakulhatott ki, hogy a 14,3 millió euró jelentős része közvetlenül Parajdra kerül. Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselők arról számoltak be, hogy az uniós támogatásból a parajdi infrastruktúra újjáépítését és a 2025-ös katasztrófa következményeinek felszámolását is finanszírozzák.

Bíró Barna Botond Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ezek a közlések nem valótlanságok, de félrevezető lehet azt sugallni, hogy a teljes összeg vagy annak nagy része Parajdot illeti. A megyei tanács elnöke úgy fogalmazott, Parajd kaphat a támogatásból, de eurómilliók helyett várhatóan legfeljebb néhány százezer euróról lehet szó. A pontos összegről azonban még nincs döntés.

Románia a 2025. május 27. és június 10. közötti árvizek után összesen mintegy 570 millió eurós kárt jelentett be az Európai Uniónak. Az országnak ebből 14,3 millió eurót ítéltek meg, ami a bejelentett károk körülbelül 2,5 százaléka. A pénzből a közép-romániai, az északkeleti és a dél-munténiai fejlesztési régiókban végzett munkálatokat finanszírozhatják. A támogatás így Hargita megye mellett Kovászna és Maros megyét, valamint további tizenkét megyét is érinthet.

A Szolidaritási Alapból a hatóságok által végzett azonnali mentési és helyreállítási munkákat, a megrongálódott kritikus infrastruktúra újjáépítését, illetve az áramellátás helyreállítását lehet finanszírozni. Magánszemélyek és vállalkozások közvetlen kártalanítására, valamint új beruházások megvalósítására nem használható fel.

Parajd esetében visszaigényelhetők lehetnek például azok a kiadások, amelyeket az önkormányzat a mentés során megrongálódott utak és hidak javítására fordított.

Szintén elszámolható lehet a bányából történő vízszivattyúzás költsége, amennyiben az érintett vízügyi igazgatóság számlákkal tudja igazolni a kiadásokat. Az országos vízügyi hatóság és a Salrom állami sóipari vállalat is kérhet pénzt a korábban elvégzett munkák után.

Bíró Barna Botond közölte, hogy a parajdi polgármesterrel közösen összeállítják azoknak a tavalyi kiadásoknak a listáját, amelyeket a községnek a katasztrófa miatt kellett kifizetnie. Ezeket továbbítják a támogatás elosztásáról döntő hatóságoknak, de egyelőre nem tudni, hogy a költségekből végül mennyit fogadnak el.

A 14,3 millió euróból Kovászna megye árvízkárosult önkormányzatai is kérhetnek pénzt a megrongálódott utak és hidak helyreállítására. Maros megyében a vízügyi hatóságok a Kis-Küküllő és a Maros menti védművek megerősítésének költségeit számolhatják el.

Bíró szerint ezért fontos különbséget tenni a Parajdot is érintő uniós támogatás és a településnek közvetlenül juttatott pénz között. A sóvidéki község valóban kaphat a keretből, de az összeget nem a bánya vagy a település jövőjét megalapozó új beruházásokra, hanem a tavalyi katasztrófa során már felmerült költségek részbeni megtérítésére fordíthatja.