Kinevezték Kollai Istvánt a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárnak: érkezik a külhoni támogatások teljes átvilágítása

A helyettes államtitkári kinevezések hivatalosan is megjelentek a Magyar Közlönyben, a tisztségviselők június 28-tól töltik be pozíciójukat. A határon túli magyarokért felelős új helyettes államtitkár a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban Kollai István történész, társadalomkutató, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatója lett, aki Heidl György államtitkár mellett a Tarr Zoltán vezette tárcánál kezdi meg a munkáját.

A minisztérium és a mögötte álló politikai vezetés az elmúlt hetekben világossá tette, hogy a magyarságpolitikában lezárult a kirakatintézkedések korszaka és a rendszert alapjaitól fogják kezdeni a reformot. Tarr Zoltán miniszter csütörtökön az Orbán-rendszer külhoni kliensrendszerét kritizálta keményen, és megerősítette, hogy tíz évre visszamenőleg vizsgálják át a külhoni magyar közösségeknek juttatott támogatások felhasználását. A miniszter szerint gyanítható, hogy az elmúlt években a lojális „oligarchák, kalandorok és félvilági alakok” jelentős mennyiségű magyar közpénzhez jutottak a határon túl, amelyet saját politikai és gazdasági befolyásuk építésére használtak fel a helyi közösségek érdekei helyett.

Történészi és társadalomkutatói háttér

Kollai István (1980) az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem európai integráció és világgazdasági alkalmazkodás szakán szerzett diplomát. PhD-fokozatát 2014-ben szerezte meg a Corvinus Egyetemen. Szakmai pályafutását a fejlesztéspolitika és a pénzügyi szektor területén kezdte: junior tanácsadóként dolgozott a Nemzetközi Bankárképző Központban, majd elemzőként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.

Gyakorlati régiós és intézményvezetői tapasztalatait 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként szerezte. Ezt követően tért vissza az akadémiai szférába, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusaként a Globális Tanulmányok Intézet Világgazdasági Tanszékén tanított. Multidiszciplináris társadalomkutatóként kutatási és oktatási területei közé tartoznak a Kárpát-medencei interetnikus kapcsolatok, a kulturális konfliktusok, a nemzeti kultúrák távolodása, valamint az emlékezetpolitika és a szlovák–magyar kapcsolatok alakulása.

A civil szférában a közép-európai párbeszédet és kutatásokat támogató Terra Recognita Alapítvány egyik alapító tagja és koordinátora. E minőségében a szlovák–magyar párbeszéd előmozdításáért 2012-ben megkapta a magyar és a szlovák külügyminisztérium közös Jószomszédság és Megértés Díját. Az elmúlt években publicistaként is jelen volt a szlovákiai Új Szó, majd a Válasz Online hasábjain, ahol elemzéseiben és véleménycikkeiben kritikusan foglalkozott a magyar diplomácia és magyarságpolitika strukturális kérdéseivel.

Szakmai hátteréhez kapcsolódik, hogy az elmúlt időszakban szakértőként segítette a Tisza Párt európai parlamenti frakcióját a Beneš-dekrétumok utóéletével kapcsolatos nemzetközi, jogállami és emberi jogi szempontú kommunikáció kidolgozásában. Kinevezése kapcsán megfogalmazott szakmai célja, hogy minden határon túli régióval közvetlen kapcsolatot alakítson ki, és a támogatáspolitikai döntéshozatalt függetlenítse a politikai vagy gazdasági lobbicsoportoktól.

Kollai személyes és szakmai motivációja szorosan összefügg kutatói múltjával. Elmondása szerint az egyetemi, akadémiai világot kifejezetten megszerette, és eredetileg nem tervezte elhagyni, ám az elmúlt években megélt belső feszültségek – a magyar diplomácia elszigetelődése és a magyarságpolitika zsákutcái – a cselekvés irányába mozdították. Úgy látja, a jelenlegi politikai helyzetben esély nyílik arra, hogy Magyarország kimozduljon a jobb-bal megosztottság bénultságából. Bár nem tekinti magát „régi motorosnak” a pártpolitikai térfélen, Lányi András szellemi köre és az azon keresztül megismert külpolitikai koncepciók ösztönzőleg hatottak rá, hogy kormányzati szerepet vállaljon.

A terep nehézségeit és a politikai kockázatokat felvállaló szerepvállalása mögött egy tág intellektuális program áll: kutatóként és diplomataként is régóta vallja, hogy a Kárpát-medencei együttélés minőségét alapjaiban kell megváltoztatni. Nem csupán a támogatások megtisztítása vezérli, hanem az a strukturális törekvés, hogy a magyar közigazgatásban és diplomáciában meghonosítson egy olyan új, modern közép-európai szemléletet, amely képes felülemelkedni a bezárkózó, reflexióit vesztett politikai dogmákon. Számára a feladat lényege a határon túli régiókkal való kapcsolatok újjáépítése, ahol a merev, felülről diktált lobbiérdekek helyét a valódi és egyenrangú szakmai partnerség veszi át.

Rendszerszintű átvilágítás: vége a kalandorok korszakának

A minisztérium előtt álló legfontosabb feladat a külhoni támogatási rendszer teljes transzparenciájának megteremtése. Tarr Zoltán miniszter kijelentései szerint az elmúlt másfél évtizedben ellenőrizhetetlenül áramlott a magyar közpénz a határon túli politikai és gazdasági elithez, miközben a közszolgálati feladatokat ellátó, valódi társadalmi munkát végző vidéki civil szervezetek forráshiánnyal küzdöttek. A tárcavezető példákkal támasztotta alá a kontrollálatlan közpénz-szórást: 2026 áprilisáig például a rendelkezésre álló keretből 6 milliárd forintot utaltak ki határon túli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, miközben a civil szervezetek pályázataira a kormányváltásig egyetlen forintot sem fizettek ki, olvasható a miniszter bejegyzésében.

A minisztériumból származó információink szerint a háttérben már hetek óta zajlik a támogatási rendszer átvilágítása és a kifizetések felülvizsgálata. Úgy tudjuk, a minisztériumban dolgozó szakértői munkacsoport jelenleg a megnyert, de még ki nem fizetett, illetve az eddig kifizetett, de még le nem zárt egyedi támogatásokat, projekteket és a médiafinanszírozásokat világítja át.

Kollai István a tervek szerint a közeljövőben kezdi meg hivatalos külhoni látogatásait, amelynek egyik első állomása Kolozsvár lehet. A látogatás során a megszokott, protokolláris politikai reprezentáció és az RMDSZ-szel való kötelező körök helyett elsősorban független akadémiai, kutatói és civil szereplőkkel történne közvetlen kapcsolatfelvétel. A helyettes államtitkár célja, hogy közvetlen képet kapjon az erdélyi humán erőforrások, intézmények és civil kezdeményezések valós állapotáról és mindennapi problémáiról.

Megkezdődött a közmédia radikális lebontása és újjáépítése is

A magyarságpolitikai fordulat mellett a kormányzati struktúrában a leglátványosabb lépések a közmédia területén történnek, ami közvetlenül érinti a külhoni nyilvánosság jövőjét is. Számos elemző mutatott rá arra, hogy a budapesti közpénzmilliárdokból fenntartott, egyoldalú pártpropaganda az elmúlt másfél évtizedben a határon túli magyar közösségek világképét is súlyosan torzította. Az állami dezinformáció leállításával elérhetővé válik, hogy érezhető változás álljon be a különböző közéleti kérdések – az ukrajnai háborútól kezdve a nyugati integrációig – megítélésében, kiszabadítva a külhoni magyarokat a mesterséges információs buborékból. Magyar Péter már a választási kampányában kiemelt programpontként hirdette meg a médiarendszer teljes, strukturális átformálását és a kiegyensúlyozott tájékoztatás helyreállítását.

A parlamenti döntések nyomán megkezdődött a korábbi struktúra felszámolása: szombaton megszűnik a közmédia jelenlegi vezetőinek a megbízatása, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató helyét új közszolgálati társaságok veszik át, a pártos irányítótestületek helyett pedig paritásos alapú Független Közmédia Testület jön létre, amelybe a szakma és a civil szféra is delegálhat tagokat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Grósz Juditot nevezte ki a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztosnak. Feladata a kiegyensúlyozott működés előkészítése, a szervezet átfogó átvilágítása és a reformokat megelőző szakmai, társadalmi egyeztetés koordinálása.

A minisztérium ezen a téren is szakítani kíván a korábbi rendszer bezárkózó logikájával: a tervek szerint egy széles alapokon nyugvó társadalmi egyeztető tanácsot állítanak fel, amelynek munkájába külhoni magyar újságírókat és független médiaszakembereket is be kívánnak vonni. A cél az, hogy a Kárpát-medencei magyar nyilvánosság és a határon túli releváns médiaszempontok ne politikai ukázok mentén, hanem szakmai és pluralista alapokon integrálódjanak a születő új közszolgálati médiumok működésébe.