Tarr Zoltán nekiment az Orbán-rendszer külhoni klientúrájának: jön a támogatások átvilágítása

Attól, hogy a magyar kormány a választások után egyeztetett a határon túli magyar politikai képviselőkkel, még nem maradnak következmények nélkül a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések – erről posztolt közösségi média Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A politikus megerősítette: tíz évre visszamenően vizsgálják át a külhoni magyar közösségeknek juttatott támogatások felhasználását, és minden szabálytalanul elköltött közpénznek következménye lesz.

A miniszter szerint félreértés lenne azt gondolni, hogy a külhoni magyar politikai vezetőkkel folytatott párbeszéd felülírja az elszámoltatást.

„Az, hogy udvariasan meghallgatjuk a külhoni magyar politikusokat, nem jelenti azt, hogy a közpénzzel és hatalommal való visszaélés ügyeit nem tárjuk fel a határokon túl is. Minden szabálytalanul elköltött támogatásnak következménye lesz” – fogalmazott.

A miniszter azt állította, gyanítható, hogy az elmúlt években az Orbán-rendszerhez hű „oligarchák, kalandorok és félvilági alakok” jelentős mennyiségű magyar közpénzhez jutottak a határon túl, amelyet saját politikai és gazdasági befolyásuk építésére használhattak fel, nem pedig a helyi magyar közösségek érdekeit szolgálták. Felidézte, hogy Magyar Péter miniszterelnök a választások után személyesen is találkozott a külhoni magyar közösségek politikai képviselőivel, és már akkor szóba került, hogy a korábbi támogatási rendszert teljes körűen felülvizsgálják. Egyébként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök volt az első, akivel találkozott a magyar kormányfő, és Magyar Péter a megbeszélés utáni kommunikációjában hangsúlyozta, hogy át fogják világítani visszamenőleg is a támogatási rendszert.

A civileknek nem jutott pénz, a futballakadémiáknak igen

Tarr szerint a támogatási rendszer működését jól mutatja, hogyan alakultak az idei kifizetések. A miniszter azt állítja, hogy 2026 áprilisáig a rendelkezésre álló keretből 6 milliárd forintot utaltak ki határon túli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, miközben a civil szervezetek pályázataira – amelyek már 2025 decemberében beérkeztek – a kormányváltásig egyetlen forintot sem fizettek ki.

Mint mondta, az államigazgatás a választások előtt elsősorban az egyedi támogatási kérelmek feldolgozásával foglalkozott, ezekből több százat bíráltak el és több tízmilliárd forintot fizettek ki, miközben a pályázati rendszerben működő civil szervezetek támogatásai teljesen leálltak.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a civilek számára rendelkezésre álló teljes pályázati keret is csupán az ötöde annak az összegnek, amelyet néhány hónap alatt egyedi kérelmek alapján osztottak szét.

Közölte: az új kormány az elmúlt hetekben megkezdte a civil pályázatok kifizetését, emellett folyamatban van az egyedi támogatási kérelmek átvilágítása is. A politikus hozzátette, hogy a magyar kormány továbbra is felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és támogatni kívánja azok kezdeményezéseit.

Már korábban is vizsgálat indult a Bethlen Gábor Alapnál

A Bethlen Gábor Alap működésének felülvizsgálatát Tarr Zoltán már korábban is bejelentette. Nemrég arról beszélt, hogy megkezdődött a határon túli és nemzetiségi szervezetek támogatásainak folyósítása, ugyanakkor vizsgálják a korábbi döntéseket és a támogatások odaítélésének gyakorlatát is.

A külhoni támogatási rendszer az elmúlt években többször is kritikák kereszttüzébe került. A Transtelex, az Átlátszó Erdély és a Miközöd közös állásfoglalásban kérte, hogy a választások előtt az Erdélyi Médiatér Egyesületnek megítélt kétmilliárd forintos támogatást vizsgálják felül.

A BGA-pénzek erdélyi elosztása mögött rendszerszintű problémák húzódnak meg, az elmúlt másfél évtizedben ellenőrizhetetlenül áramlott a magyar közpénz az erdélyi politikai és gazdasági elithez. Egy korábbi átfogó támogatáspolitikai jelentés rámutatott: a magyar kormány egyetlen évben (2020-ban) 826 millió eurót költött határon túli ügyekre, amelynek csaknem 70 százaléka Erdélyben landolt.

Ez a gigantikus forrás azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg:

• A pénzek masszívan koncentrálódtak Kolozsvárra, az RMDSZ-közeli intézményekhez, valamint látványos sportberuházásokba és egyházi struktúrákba.
• A vidéki, falusi bázisú, valódi társadalmi munkát végző szervezetek a töredékét sem kapták meg annak a támogatásnak, ami járt volna.
• A szakmai szempontokat és a nyílt versenyt teljesen felülírták a politikai kapcsolatok.

Tarr mostani nyilatkozata alapján a magyar kormány nem csupán a támogatások adminisztratív ellenőrzésére készül, hanem politikai felelősséget is vizsgálni kíván a külhoni közpénzek felhasználásával kapcsolatban.

Bárdi Nándor történész nemrég megjelent tanulmányában arra figyelmeztet: a Fidesz-korszak utáni magyarságpolitikában a kozmetikai korrekció kevés lesz. A politikai alapon hizlalt klientúrák, stadionok és kastélyprojektek helyett a magyar államnak végre az oktatásba, a szociális felzárkóztatásba és a helyi közösségek humán erőforrásába kell fektetnie.