Az EMSZ szerint Nagy Zoltán a fiatalokkal takarózik a 100 milliós ifjúsági fővárosi ügyben

Az EMSZ szerint nem a fiatalok, hanem a város nevében vállalt, vitatott kötelezettségek állnak a gyergyószentmiklósi ifjúsági főváros program körüli konfliktus középpontjában. A párt sajtótájékoztatóján azt állította: Nagy Zoltán polgármester politikai támadásként állítja be a kritikákat, miközben nem adott választ arra, milyen felhatalmazással írt alá egy 100 millió forintos támogatáshoz kapcsolódó megállapodást.
Az Erdélyi Magyar Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete először tartott sajtótájékoztatót a Magyarország Ifjúsági Fővárosa program körül kialakult vitáról, miután Nagy Zoltán RMDSZ-es polgármester a múlt héten azzal vádolta az ellenzéki pártot, hogy politikai támadást indított a gyergyói fiatalok és az ifjúsági főváros program ellen.
Sorbán Attila Örs, az EMSZ-es önkormányzati képviselőinek frakcióvezetője szerint azonban a vita nem a fiatalokról és nem az ifjúsági programokról szól, hanem arról, hogy Nagy Zoltán polgármester milyen felhatalmazással írt alá Gyergyószentmiklós városa nevében egy olyan háromoldalú megállapodást, amely pénzügyi és jogi kötelezettségeket is rögzít a 100 millió forintos magyarországi támogatás felhasználásával kapcsolatban.
A Transtelex korábban Cegléd önkormányzatától kikért dokumentumok alapján írta meg, hogy Nagy Zoltán március 9-én együttműködési megállapodást írt alá a város nevében Cegléd városával és a Juventus Egyesülettel a Magyarország Ifjúsági Fővárosa programra szánt támogatásról. A dokumentum szerint Gyergyószentmiklós városa közreműködő félként szerepel a megállapodásban, miközben a helyi tanács erről nem döntött, a programtervet és a költségvetést pedig áprilisban kétszer is visszavonta a felterjesztőjük, Nagy Zoltán, mert jelezték neki, hogy számos hibát tartalmazott.
Sorbán szerint a legutóbbi tanácsülésen éppen ezért vált kérdésessé, hogy miért írta alá a polgármester a megállapodást úgy, hogy a tanácsot nem tájékoztatták, és miért vállalt a város pénzügyi felelősséget a Juventus Egyesület tevékenységéért.


A háromoldalú megállapodás egyik pontja szerint, ha a támogatás felhasználása körül szabálytalanság történik, és emiatt visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a közreműködő feleknek – vagyis Gyergyószentmiklós városának és a Juventus Egyesületnek – a támogatás összegét, annak kamatait, az esetleges bírságokat és eljárási költségeket is meg kell téríteniük Cegléd felé. A szerződés szerint ezért a közreműködők egyetemlegesen felelnek.
Sorbán szerint ez már önmagában olyan kötelezettségvállalás, amelyről a helyi tanácsnak tudnia kellett volna. A képviselő azt mondta, a tanácsülésen az is látszott, hogy nemcsak az EMSZ-esek, hanem több RMDSZ-es tanácsos sem ismerte a dokumentumokat.
Állítása szerint az RMDSZ frakcióvezetője, Erős Levente is az EMSZ által kinyomtatott iratokból fotózta ki a megállapodást.
Az EMSZ továbbra is azt várja a polgármestertől, hogy magyarázza el: miért a Juventus Egyesülethez került a támogatás, milyen jogi akadálya volt annak, hogy a pénz átlátható módon a városon keresztül fusson, és hogyan vállalhatta a város nevében azt, hogy 2030 végéig fenntartják a program keretében beszerzett eszközöket és fejlesztéseket.
Sorbán Attila Örs visszautasította azt a vádat, hogy az EMSZ a fiatalokat támadná. Szerinte épp ellenkezőleg: az ellenzéki frakció zárt bizottsági üléseken korábban többször is azt kérte, hogy az RMDSZ ne sajátítsa ki politikailag az ifjúsági főváros programot, és hogy a gyergyói fiatalok, illetve helyi ifjúsági szervezetek látható, közvetlen módon részesüljenek a támogatásból.
„Nem az EMSZ politikusai telepedtek rá a fiatalok munkájára” – fogalmazott Sorbán. Szerinte az elmúlt hónapok sajtómegjelenései inkább azt mutatják, hogy az RMDSZ-es szereplők próbáltak politikai tőkét kovácsolni a fiatalok sikeréből.
Ez a kritika korábban Kántor Boglárka RMDSZ-es parlamenti képviselő szereplése miatt is felmerült. A Transtelex már korábban írt arról, hogy Kántor látványosan megjelent az ifjúsági főváros program kommunikációjában, és a verseny során is erősen jelen volt, miközben más településeken inkább maguk a fiatalok kaptak nagyobb láthatóságot.
Sorbán szerint ezért terelés, amikor Nagy Zoltán azzal vádolja az EMSZ-t, hogy átpolitizálja az ifjúsági évet. A képviselő szerint a kérdés nem az, hogy szükség van-e ifjúsági programokra Gyergyószentmiklóson, hanem az, hogy a város nevében vállalt kötelezettségek jogszerűek, átláthatók és számonkérhetők voltak-e.
Az EMSZ emlékeztetett arra is, hogy a frakció megszavazta a városi költségvetést, amely tartalmazta az Ifitéka kiemelt támogatását is az Ifinapok megszervezésére. Sorbán szerint ez is azt bizonyítja, hogy nem az ifjúsági programokkal van problémájuk, hanem azzal, ahogyan a 100 millió forintos támogatás útját és felelősségi viszonyait kezelték.
A múlt heti tanácsülésen az EMSZ azt javasolta, hogy Gyergyószentmiklós hivatalosan jelezze Cegléd önkormányzatának és a magyarországi támogatást kezelő intézményeknek: a helyi tanácsnak aggályai vannak a megállapodással kapcsolatban, mert a testület nem adott felhatalmazást a város nevében vállalt kötelezettségekre. Az RMDSZ-es többség ezt nem támogatta.
Sorbán szerint ezzel az önkormányzat most már nem tehet úgy, mintha nem tudna a problémáról. Úgy fogalmazott: ha a polgármester szerint minden rendben van, akkor tegye nyilvánossá a dokumentumokat, az elszámolást és a döntések hátterét.
A sajtótájékoztatón többször is elhangzott, hogy az EMSZ nem a Bázis Ifjúsági Központ működését vagy a fiatalok programjait kérdőjelezi meg.
A kifogásuk az, hogy a város nevében vállalt kötelezettséget egy olyan programért, amelynek részleteiről a tanács csak utólag, részben a Transtelex által megszerzett dokumentumokból értesült.
„Ne a fiatalokkal takarózzon, hanem a saját cselekedeteire adjon számot a város lakosságának” – üzente Sorbán Attila Örs Nagy Zoltánnak.
Az ügy azért vált közéleti kérdéssé, mert a Magyarország Ifjúsági Fővárosa programban Gyergyószentmiklósnak szánt 100 millió forint nem a városházára, hanem a korábban Nagy Zoltán által vezetett Juventus Egyesülethez került. A polgármester korábban azt állította, hogy a városnak nincs érdemi köze a pénzhez, a Transtelex által megszerzett dokumentumok azonban azt mutatták, hogy Gyergyószentmiklós városa szerződő félként és közreműködőként is szerepel a megállapodásban.
A polgármester eddig nem vitatta a dokumentumok hitelességét, de nem adott részletes választ arra, miért nem került a háromoldalú megállapodás a helyi tanács elé, és hogyan egyeztethető össze korábbi kijelentéseivel, hogy a városnak nincs jogi felelőssége a támogatás körül.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom