A gyergyói polgármester úgy kötött megállapodást Cegléddel 100 millió forintról, hogy a helyi tanács semmit sem tudott róla

Amikor tavasszal megírtuk, hogy a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 programban Gyergyószentmiklósnak szánt 100 millió forintos támogatás nem a városházára, hanem a Juventus Egyesülethez került, Nagy Zoltán polgármester azt állította: nincs itt semmi rendkívüli, a pénz a fiatalokat szolgálja, a programokat a helyi ifjúság szervezi, az elszámolásért pedig Cegléd városa felel.

A ceglédi önkormányzattól kikért támogatói okiratokból, együttműködési megállapodásokból és kapcsolódó iratokból azonban az látszik, hogy a támogatás útjáról, a Juventus Egyesület szerepéről és a felelősségi viszonyokról szóló legfontosabb döntések már hetekkel azelőtt megszülettek, hogy a helyi tanács érdemben tárgyalhatta volna az ügyet.

A dokumentumok időrendje különösen beszédes. 2026. február 27-én módosították a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatói okiratát. Ebben már név szerint szerepel Gyergyószentmiklós önkormányzata és a Juventus Egyesület mint közreműködő partner. A módosítás rögzíti azt is, hogy a támogatás egy részét a kijelölt közreműködő szervezet részére kell továbbítani.

Március 9-én megszületett a háromoldalú együttműködési megállapodás a ceglédi önkormányzat, mint kedvezményezett, a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a Juventus Egyesület, mint közreműködő között. A dokumentumot Csáky András ceglédi polgármester, Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester és Benedek Balázs-István, a Juventus Egyesület képviselője írta alá. Érdekesség, hogy Benedek Balázs-István nevét most először ismerhette meg a nyilvánosság, miközben Nagy Zoltán lényegében rá bízta a város 100 millióját, ami Cegléd fideszes alpolgármester szerint március 13-án meg is érkezett a Juventus Egyesület számlájára.

A megállapodás nemcsak a pénz útját rögzíti. A 6.2-es pont szerint, ha a támogatás felhasználásával kapcsolatban olyan szabálytalanság történik, amely visszafizetési kötelezettséget eredményez, akkor a feleknek nemcsak a 100 millió forintos (1,5 millió lej / 282 000 eurós) támogatást, hanem annak kamatait, az esetleges bírságokat és az eljárási költségeket is meg kell téríteniük. A megállapodás szerint ezért a közreműködők, azaz Gyergyószentmiklós városa és a Juventus Egyesület egyetemlegesen felelnek.

A dokumentum 8.1-es pontja emellett azt is előírja, hogy a támogatásból beszerzett eszközöket és létrehozott fejlesztéseket legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartani. Vagyis a felek nemcsak a pénz elköltéséért, hanem több évre szóló kötelezettségekért is felelősséget vállaltak.

A polgármester Gyergyószentmiklós nevében úgy vállalt felelősséget egy 100 millió forintos programért, hogy a hozzá kapcsolódó programtervet és költségvetést a helyi tanács végül egyszer sem hagyta jóvá. Ráadásul Nagy Zoltán a törvényes előírásokkal ellentétben igyekezett a sajtót távol tartani az amúgy nyilvános adatoktól, hiszen a dokumentumokat végül nem a gyergyószentmiklósi önkormányzattól vagy a Juventus Egyesülettől, hanem a ceglédi önkormányzattól kaptuk meg.

Utólag tudta meg a városi tanács, hogy a város miért vállalt felelősséget

Mire a városi tanácsosok egyáltalán megtudhatták volna, milyen programokra akarják elkölteni a százmillió forintot, addigra a pénz már a Juventus Egyesület számláján volt, a megállapodásokat aláírták, és a város nevében a felelősséget is vállalták.

Miközben a megállapodást március 9-én írták alá és az összeg március 13-án érkezett meg az egyesület számlájára, a téma csak egy március végi tanácsülésen került napirendre, akkor is azért, mert Bajkó László, az Erdélyi Magyar Szövetség önkormányzati képviselője felvetette. A tanácsosok semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak, nemhogy felhatalmazták volna Nagy Zoltán polgármestert arra, hogy a város nevében ebben az ügyben eljárjon vagy a pénz felhasználásáról döntsön.

A tanácsülés Transtelexhez eljutott videofelvételén hallható, amint Bajkó László, az Erdélyi Magyar Szövetség önkormányzati képviselője próbálja megtudni Nagy Zoltán polgármestertől, mi történt a gyergyói fiataloknak szánt 100 millió forintos támogatással. Bajkó először arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a sajtóban és a nyilvánosság előtt folyamatosan arról beszélnek, hogy Gyergyószentmiklós 100 millió forintot nyert, a városi tanács nem szavazott sem a pénzről, sem annak felhasználásáról, és dokumentumokat sem láttak. „Ki nyerte meg ezt a 100 milliót?” – tette fel a kérdést az ellenzéki tanácsos.

Nagy Zoltán válaszában azt mondta, hogy a támogatást valójában Cegléd nyerte el, és egy egyesület lesz megbízva a program lebonyolításával.

Hozzátette, tudomása szerint a pénzt még nem utalták át, és hangsúlyozta, hogy az elszámolási kötelezettség Cegléd városát terheli.

A beszélgetés azonban itt nem ért véget. Bajkó ezután már nem a pénzről, hanem a város szerepéről kezdett kérdezni.

Bajkó László: Létezik olyan dokumentum, amelyben Gyergyószentmiklós városa bármilyen formában szerződő fél?

Nagy Zoltán: Nem.

Bajkó László: Jogi értelemben Gyergyószentmiklós városának semmi köze nincs ehhez az egész pályázathoz, az egész pénzhez és az egész pénzköltéshez?

Nagy Zoltán: A minisztérium felé semmi köze – mondta a polgármester.

Bajkó László: Magyarul?

Nagy Zoltán: Nincs.

A polgármester később elismeri, hogy létezik egy megállapodás, amely alapján a város tudomásul veszi, hogy a pénzt nem neki, hanem egy egyesületnek utalják.

Nagy Zoltán: Az a megállapodás, hogy elfogadjuk, hogy Cegléd nem nekünk utalja, hanem egy egyesületnek.

Bajkó László: Ki az a „mi”?

Nagy Zoltán: Tehát nem a város számlájára utalja.

Bajkó László: Tehát van egy dokumentum, amiben elfogadtunk Cegléd városa felé bármit?

Nagy Zoltán: Igen.

Bajkó László: Akkor azt kérem, hozzák nyilvánosságra.

Összetákolt programtervezethez kérték volna a városi tanács szavazatát

Nagy Zoltán polgármester utólag, április végén a tanács elé terjesztette az ifjúsági főváros programtervezetét, kétszer is. A Transtelex birtokába került dokumentumok szerint az első programtervezetben más településekhez kötődő rendezvények, pontatlan intézménynevek és olyan események is szerepeltek, amelyeknek legfeljebb érintőlegesen volt közük az ifjúsági főváros programjához.

A listára például felkerült Demeter Szilárd Hazaszótár című kötetének gyergyószentmiklósi bemutatója is. Csakhogy amikor a helyszínen erről kérdeztük Demetert, azt állította: a rendezvényt „konyhapénzből” finanszírozta, függetlenül attól, hogy a színpadon Nagy Zoltán polgármester és a Fiatal Szívvel mozgalom molinója is feltűnt.Emellett több forrásunk is arról számolt be, hogy utólag értesült arról, hogy az általa szervezett vagy hozzá köthető esemény bekerült az ifjúsági főváros programtervezetébe. A dokumentumokban ráadásul hibás intézménynevek, rosszul megjelölt települések és olyan programok is szerepeltek, amelyek végül nem valósultak meg. Az összkép inkább egy utólag összerakott elszámolási listára emlékeztetett, mint egy előre átgondolt, százmillió forintos támogatásra épülő szakmai programra.

A második változatban ugyan több hibát kijavítottak, de továbbra is számos olyan rendezvény maradt benne, amelyet más szervezők a támogatástól függetlenül is megszerveztek volna. A tervezet végül másodszor sem jutott el szavazásig: Nagy Zoltán ismét levette napirendről, a dokumentum azonban addigra már a sajtóhoz is eljutott.

Az RMDSZ-es tanácsosok a pénz elköltéséről sem érdeklődtek

A dokumentumok előkerülése után megpróbáltuk azt is feltérképezni, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzaton belül kik tudtak a konstrukció részleteiről.

Megkerestük Lázár Lászlót, a gazdasági, fejlesztési, költségvetési és pénzügyi bizottság elnökét, akivel pénteken sikerült röviden beszélnünk telefonon, de azt mondta, családi programon tartózkodik, ezért nem kíván nyilatkozni. Később újra próbáltuk elérni, de már nem vette fel a telefont.

Hosszabban tudtunk beszélni Kolcsár Bélával, a kulturális és ifjúsági bizottság elnökével, aki azt mondta, tudomása szerint sem a bizottság, sem a tanács nem tárgyalta azokat a dokumentumokat, amelyeket a Transtelex most Ceglédről szerzett meg. A háromoldalú együttműködési megállapodást nem látta, és arról sem tudott, hogy a város nevében pontosan milyen kötelezettségeket vállaltak.

„Nagy Zoltán tudja megmondani, ha aláírta, hogy miért írta alá (a tanácstestület felhatalmazása nélkül – szerk. megj.). Ha ő aláírásával vállalta a felelősséget, akkor az az ő felelőssége szerintem” – mondta Kolcsár Béla.

Több RMDSZ-es forrásunk szerint a párton belül sem látták át pontosan, milyen megállapodások születtek a százmillió forintos támogatás körül. Egyikük szerint ugyanakkor sokan nem abból indultak ki, hogy nincsenek dokumentumok. Éppen ellenkezőleg: a legtöbben természetesnek vették, hogy egy ekkora összeg és két önkormányzat együttműködése mögött léteznek a szükséges szerződések, tanácsi felhatalmazások és hivatalos döntések.

„Nem arról volt szó, hogy mindenki elhitte, amit mondtak. Inkább arról, hogy senkinek sem volt a kezében semmi, amivel vitatkozni tudott volna. Egy polgármester azt állítja a tanácsülésen, hogy nincs szerződéses viszony, nincs felelősség, a pénz nem a városé. Közben meg nem látod a dokumentumokat. Mit tudsz erre mondani?” – fogalmazott egyik forrásunk.

Az ügyet ismerő forrásaink szerint ugyanakkor a problémák egy része már akkor kezdődött, amikor eldőlt, hogy a Magyarország Ifjúsági Fővárosa programot külhoni települések számára is megnyitják. Többen azt állítják, hogy Hankó Balázs kulturális miniszternek csak utólag esett le a tantusz, hogy a romániai önkormányzat nem fogadhat közvetlenül magyarországi költségvetési támogatást olyan formában, ahogyan azt eredetileg elképzelték, így alternatív útvonalakat kell keresni. Ez vezetett Gyergyóban is ahhoz, hogy köztes szereplőként egy romániai egyesületet kellett bevonni a konstrukcióba. A jogi problémára így született megoldás, arra azonban már nem, hogy ki, milyen felhatalmazással és milyen ellenőrzés mellett rendelkezhet a gyergyói fiataloknak szánt százmillió forint fölött.

Az EMSZ tanácsosai szerint Gyergyószentmiklósnak ki kellene szállnia a projektből

A városi tanács EMSZ-frakciója megerősítette a Transtelex azon értesüléseit, hogy az elmúlt hónapokban nemcsak az ellenzéki tanácsosok, hanem több önkormányzati szereplő is hiányos információk alapján próbálta értelmezni a történteket, a helyi képviselő-testület pedig semmilyen felhatalmazást nem adott Nagy Zoltánnak arra, hogy Gyergyószentmiklós nevében kötelezettségeket vállaljon a programmal kapcsolatban.

„Egészen addig, amíg Bajkó László az EMSZ részéről nem kérdezte meg a polgármestert az ügy részleteiről, egyáltalán nem került a kérdés a városi tanács napirendjére. Mi, tanácsosok csak a döntések meghozatala után értesültünk mindenről, ami azért jelent súlyos problémát, mert ezeket a döntéseket a városi tanácsnak, és nem a polgármesternek lett volna hatásköre meghozni” – írta lapunknak a frakció. A tanácsosok szerint különösen súlyos, hogy miközben a polgármester a város nevében vállalt kötelezettségeket, a döntések részleteiről csak utólag értesültek, a háromoldalú megállapodást pedig a mai napig nem mutatták be nekik hivatalosan.

Az EMSZ ugyanakkor nemcsak az aláírt dokumentumokat, hanem a később beterjesztett programterveket is élesen bírálta. Szerintük mindkét, végül visszavont tervezet azt mutatta, hogy a százmillió forinthoz utólag próbáltak programokat rendelni. Állításuk szerint a dokumentumokban olyan rendezvények is szerepeltek, amelyeket más intézmények, civil szervezetek vagy ifjúsági közösségek évek óta megszerveznek, és amelyekhez a Juventus Egyesületnek vagy az ifjúsági főváros program keretében létrehozott Bázis központnak nincs érdemi köze. „Mindkét alkalommal más városi intézmények, valamint civil és ifjúsági szervezetek munkáját kisajátító, »elszámolni-talán-jó-lesz« tervezet érkezett hozzánk” – fogalmaztak.

A frakció szerint az is beszédes, hogy a pályázat megnyerése után összehívott egyeztetésen

nem támogatási lehetőségeket ajánlottak fel a már működő gyergyói ifjúsági szervezeteknek, hanem azt kérték tőlük, hogy saját programjaikkal és erőforrásaikkal csatlakozzanak az ifjúsági évhez.

Az EMSZ szerint ez több szervezetben is visszatetszést keltett, hiszen miközben a pályázat százmillió forintos támogatásról szólt, a helyi ifjúsági közösségek nem azt látták, hogy a pénzből őket kívánják támogatni, hanem azt, hogy az általuk már amúgy is megszervezett programokat próbálják az ifjúsági főváros zászlaja alá terelni.

A legélesebb kritikát azonban Kántor Boglárka RMDSZ-es képviselővel kapcsolatban fogalmazták meg. Az EMSZ-es tanácsosok szerint az ifjúsági főváros eddigi leglátványosabb eredménye nem a gyergyói fiatalok megerősítése, hanem a parlamenti képviselő folyamatos jelenléte volt. „Az ifjúsági év tevékenységeiből eddig csak az látszik tisztán, hogy Kántor Boglárka képviselő asszony mintegy strómanként használva a Juventus Egyesületet és a Bázist, tovább folytatja véget nem érő önreklámozó tevékenységét. Az ügyben közvetett vagy közvetlen módon számos olyan szereplő jelenik meg, akik a csúfos anyagi problémák miatt elhalasztott Egyfeszthez köthetők” – írták.

Kántor gyakran személyes projektjeként kommunikál az ifjúsági főváros programról és a Fiatal szívvel – Magyarország Ifjúsági Fővárosa televíziós vetélkedőn is többször felszólalt, míg más résztvevő városok csapataiban inkább a fiatalokat hagyták érvényesülni. A képviselő neve merült fel az Egyfeszt összművészeti fesztiválra irányított közpénz ügyében is. A pénzügyi gondokkal küzdő Egyfeszt szervezői májusban jelentették be, hogy 2026-ban elmarad a rendezvény.

Az EMSZ-frakció szerint a legbiztonságosabb megoldás az lenne, ha Gyergyószentmiklós önkormányzata kivonulna az ifjúsági főváros projektből.

„Ezen a ponton azt tartanánk a legszerencsésebbnek, ha Gyergyószentmiklós városa teljes mértékben kimaradna a pályázat lebonyolításából, és Nagy Zoltán polgármester úr hivatalosan is tájékoztatná erről Cegléd városát és a pályázatot kiíró Kulturális és Innovációs Minisztériumot. Ha már – számunkra nehezen érthető módon – így alakult a pályázat sorsa, akkor maradjon a pénzügyi és jogi felelősség a Juventus Egyesületé. Nem tartanánk szerencsésnek, ha a város vagy annak intézményei ilyen, a közpénzeket ennyire könnyelműen kezelő folyamatokban vállalnának szerepet, még akkor sem, ha magyarországi közpénzekről van szó. Azt ugyanakkor támogatandónak tartanánk, hogy Gyergyószentmiklós városa éljen az Ifjúsági Főváros cím által biztosított lehetőségekkel, és segítse minőségi programok megszervezését, a Bázistól, a Juventus Egyesülettől és Kántor Boglárkától függetlenül” – fogalmaztak.

Ez azért különösen figyelemre méltó álláspont, mert ezzel lényegében azt mondják: a most nyilvánosságra került dokumentumok ismeretében már nem tartják vállalhatónak, hogy a város olyan programért legyen felelős, amelyben a legfontosabb döntéseket nem a városi tanács hozta meg.

A polgármester nem vitatta a dokumentumok tartalmát, de kerülte az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket

A dokumentumok előkerülése után részletes kérdéssort küldtünk Nagy Zoltán polgármesternek. Arra voltunk kíváncsiak többek között, miért nem került a tanács elé a március 9-én aláírt háromoldalú együttműködési megállapodás, hogyan egyeztethető össze a tanácsülésen tett kijelentése a dokumentumok tartalmával, illetve miért vonták vissza kétszer is a százmillió forintos támogatás felhasználásáról szóló programterveket.

Szerkesztőségünkhöz elküldött válaszában a polgármester nem tért ki ezekre a kérdésekre részleteiben, ugyanakkor nem is vitatta a Transtelex által megszerzett dokumentumok hitelességét vagy tartalmát.

Nagy Zoltán azt írta: polgármesterként arra kapott felhatalmazást, hogy a közösséget érintő ügyekben eljárjon és képviselje Gyergyószentmiklóst, ezért vett részt az Ifjúsági Főváros programban is. Hangsúlyozta, hogy a program lebonyolítása a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatói okiratának megfelelően történik. „A támogatói okirat előírása szerint megkötött Együttműködési megállapodás rögzíti a szerepeket: a minisztérium fele Cegléd Város kedvezményezett minőségben felel, míg Gyergyószentmiklós Város és a Juventus Egyesület közreműködőként, Cegléd Város felé tartozik elszámolással. Ismerjük a hosszú barátság titkát: a pontos elszámolás” – írta a polgármester nem részletezve, hogy mi lesz ezzel a barátsággal, ha valami mégis balul sülne el.

A polgármester szerint a helyi tanácsnak azért nem kellett szavaznia a programról, mert a támogatás nem érinti a helyi költségvetést. Ez egyébként nem magyarázza azt, hogy miért nem tudhattak a várost érintő 100 millió sorsáról, a tervezett programokról és költségek részleteiről. Arra a kérdésünkre pedig szintén nem válaszolt, hogy miért nem tájékoztatták a tanácsot a már aláírt együttműködési megállapodásról, illetve hogyan egyeztethető össze a tanácsülésen tett korábbi kijelentése a most nyilvánosságra került dokumentumokkal.

A polgármester állítása szerint a Juventus Egyesület már benyújtotta első negyedéves szakmai és pénzügyi jelentését, a programok száma pedig az eredetileg vállalt harmincról több mint százra nőtt. Ez dicséretes, kár, hogy a tanácsosok és közvélemény részleteiben szintén nem ismerhette meg ennek a hátterét.

Nagy Zoltán levelének jelentős része ugyanis nem a dokumentumokban szereplő felelősségi és döntéshozatali kérdésekkel foglalkozott, hanem a program eredményeit hangsúlyozta. Azt írta, hogy több száz fiatal kapcsolódott be az eseményekbe, a Bázis Központ működik és bízik abban, hogy az év végén a megvalósult programok igazolják majd a kezdeményezést.