Az RMDSZ leszavazta a tanácsban, hogy Gyergyószentmiklós jelezze aggályait a 100 milliós ifjúsági fővárosi szerződésről

A Transtelex által nyilvánosságra hozott dokumentumok nyomán a gyergyószentmiklósi tanácsülésen is napirendre került a Magyarország Ifjúsági Fővárosa program. Az EMSZ szerint Nagy Zoltán polgármester a testület felhatalmazása nélkül vállalt pénzügyi kötelezettségeket a város nevében, az RMDSZ-es többség viszont nem támogatta, hogy az ezzel kapcsolatos aggályaikról hivatalosan tájékoztassák Ceglédet és a magyarországi támogatókat.

A gyergyószentmiklósi önkormányzat csütörtöki ülésén is előkerült a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 program ügye, miután a Transtelex nyilvánosságra hozta azokat a Ceglédtől kikért dokumentumokat, amelyek szerint Nagy Zoltán polgármester a város nevében úgy írt alá együttműködési megállapodást a 100 millió forintos támogatásról, hogy arról a helyi tanács nem döntött.

Az Erdélyi Magyar Szövetség tanácsosai az ülésen azt kifogásolták, hogy a városháza továbbra sem hozta nyilvánosságra a dokumentumokat, miközben azokból szerintük egyértelműen látszik: Gyergyószentmiklós városa nem pusztán külső szemlélője volt a programnak, hanem közreműködő félként kötelezettségeket is vállalt.

Sorbán Attila Örs EMSZ-es tanácsos a háromoldalú megállapodás több pontját is ismertette. Kiemelte, hogy ha a támogatás felhasználásával kapcsolatban szabálytalanság történik, és emiatt visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a közreműködőknek – vagyis Gyergyószentmiklós városának és a Juventus Egyesületnek – a támogatás összegét, annak kamatait, az esetleges bírságokat és eljárási költségeket is meg kell téríteniük Cegléd felé. A szerződés szerint erre 15 nap állna rendelkezésre.

Sorbán szerint ez olyan pénzügyi felelősségvállalás, amelyhez a helyi tanácsnak semmi köze nem volt, mert a testületet nem kérdezték meg, nem kapott hivatalos tájékoztatást, és nem fogadott el sem programtervet, sem költségvetést. A tanácsos ezért azt javasolta, hogy a testület fogalmazzon meg állásfoglalást Cegléd önkormányzata és a magyarországi támogatást kezelő intézmények felé, jelezve: a városi tanács nem vállalta és nem ismeri el azokat a kötelezettségeket, amelyeket a polgármester a nevében aláírt.

Bajkó László EMSZ-es tanácsos ennél élesebben fogalmazott. Szerinte Nagy Zoltán olyan felelősséget vállalt Gyergyószentmiklós nevében, amelyről a tanács nem tudott.

„Ez nem a rózsák szövetsége, nem az RMDSZ, nem valamiféle akvárium alatt működő testület, hanem a városi tanács” – mondta az RMDSZ-es tanácsosoknak válaszolva, hozzátéve, hogy a dokumentumon világosan Gyergyószentmiklós városa szerepel szerződő félként, Nagy Zoltán polgármester képviseletében.

Bajkó szerint különösen súlyos, hogy a polgármestert már márciusban megkérdezték a 100 millió forintos támogatásról, akkor azonban azt állította, hogy a városnak nincs érdemi köze a pénzhez, miközben a most nyilvánosságra került megállapodást már korábban aláírta.

A tanácsos úgy fogalmazott: a polgármester „vastagon” hazudott a tanácsnak, amikor azt mondta, nincs ilyen felelősségvállalás és felmerülhet a hivatali visszaélés gyanúja is.

Mivel a polgármester házon kívül tartózkodott, a vitába Erős Levente RMDSZ-es tanácsos állt bele, előzőleg azonban a jegyző megsúgta nekem, hogy mit gondolnak a 100 millió sorsáról szóló kérdésekről, Mónika-shownak nevezve azt, ami a 20 perces napirendi pontok után következhet.

Erős Levente ennél lényegretörőbb volt, szerinte az EMSZ politikai ügyet próbál csinálni a történetből „valamiféle feltételezett dokumentumokra hivatkozva”. Úgy érvelt, hogy a város sem a román, sem a magyar államtól, sem Ceglédtől nem kaphatta volna meg közvetlenül a támogatást, ezért a konstrukció jogi formája eleve nem volt egyszerű. Szerinte a program civil kezdeményezésként indult, amelyet „ügyes fiatalok” hoztak össze, és az ilyen jellegű viták csak ártanak a gyergyói fiataloknak szánt kezdeményezésnek.

Erős álnaivan mosolyogva azt is mondta, hogy ő nem is érti, nem is látja, milyen elszámolási probléma merülhetne fel, és szerinte azok, akik meg tudták nyerni a támogatást, nagy valószínűséggel el is tudnak majd számolni vele.

Bajkó erre azt válaszolta: itt nem feltételezésekről, hanem egy konkrét szerződésről van szó. Szerinte lehet a civil kezdeményezés fontosságáról beszélni, de attól még tény marad, hogy Gyergyószentmiklós városa szerződő félként szerepel a dokumentumban, és a polgármester a város nevében vállalt kötelezettséget.

Sorbán Attila Örs azt is vitatta, hogy ne lehetett volna más jogi megoldást találni. Szerinte korábban is voltak olyan magyarországi támogatásból megvalósuló programok, amelyekben önkormányzatok, iskolák vagy intézmények szerepeltek, ezért nem fogadható el magyarázatként, hogy a 100 millió forintot csak egy egyesületen keresztül lehetett kezelni.

Úgy fogalmazott: valamilyen oka volt annak, hogy a pénz végül a Juventus Egyesülethez került, de ezt az okot a tanácsosok előtt máig nem tisztázták. Szerinte a probléma nem maga a támogatás, hanem az, hogy a város nevében vállalt kötelezettségekről sem a tanács, sem a nyilvánosság nem kapott teljes körű tájékoztatást.

Az EMSZ javaslata, hogy a városi tanács hivatalosan jelezze aggályait Ceglédnek és a magyarországi támogatást kezelő intézményeknek, végül nem ment át. A tanácsülésen az EMSZ képviselői mellett a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott tanácsos, Dobrean Teodor-Constantin támogatta volna az indítványt, szóban is kérve az ügy tisztázását. Az RMDSZ-es többség nem támogatta az állásfoglalást és/vagy nem akart szavazni róla, arra hivatkozva, hogy Nagy Zoltán, aki magyarázatot adhatott volna a történtekre, nem volt jelen.

Másnap már sajtótájékoztatót tartott a polgármester

Nagy Zoltán polgármester nem volt jelen az ülésen, így nem reagált a felvetésekre. A tanácsülésen elhangzottak szerint hivatalos úton Bukarestben tartózkodott.

Másnap viszont sajtótájékoztatót tartott az ügyről, amelyre a Transtelexet – több más sajtóorgánummal ellentétben – nem hívták meg, így nem tudtunk kérdéseket feltenni azokkal a dokumentumokkal kapcsolatban, amelyeket korábban mi szereztünk meg Ceglédtől, és amelyek alapján a vita elindult.

A Székelyföld TV tudósítása szerint Nagy Zoltán a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ifjúsági főváros programsorozatot „politikai csatározás színterévé” próbálják alakítani, és szerinte egyesek politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle. A polgármester hangsúlyozta, hogy a program civil kezdeményezésként indult, amely mögé sok fiatal, szülő és támogató állt be, és azt mondta: egy közösségi vezető feladata az, hogy az ilyen kezdeményezéseket támogassa.

A tudósításban ugyanakkor nem hangzott el érdemi válasz arra a kérdésre, amely a tanácsülési vita középpontjában állt: milyen felhatalmazással írta alá Nagy Zoltán Gyergyószentmiklós város nevében azt a megállapodást, amely a dokumentumok szerint több évre szóló kötelezettségeket és szabálytalanság esetén visszafizetési felelősséget is rögzít.

A Székelyföld TV riportjában ehelyett az hangzott el, hogy Gyergyószentmiklósnak nincs szerepe sem a támogatás elköltésében, sem az elszámolásban, az a Juventus Egyesület feladata. Ez azonban nem érinti azt a kérdést, hogy a város miért szerepel közreműködő félként a háromoldalú megállapodásban, és miért vállalt benne kötelezettségeket.

A sajtótájékoztatón megszólalt Benedek Balázs, a Bázis Ifjúsági Központ vezetője és projektkoordinátora is, aki szerint eddig 33 programot tartottak, ezeken összesen mintegy 8200 résztvevő volt. Azt is elmondta, hogy az első szakmai és pénzügyi elszámolást május 8-án leadták Cegléd felé, egy körülbelül 500 oldalas dokumentáció formájában, amelyről szerinte első visszajelzésként azt kapták, hogy szakmailag megfelelő és részletes.

A programok sikeressége azonban nem válaszolja meg a dokumentumokból fakadó közjogi kérdést.

A vita ugyanis nem arról szól, hogy szükség van-e ifjúsági programokra Gyergyószentmiklóson, hanem arról, hogy a polgármester milyen felhatalmazással vállalhatott több évre szóló pénzügyi és jogi kötelezettségeket a város nevében, miközben a helyi tanácsot erről nem tájékoztatták, a dokumentumokat pedig nem a gyergyószentmiklósi városházától, hanem Ceglédről kellett megszerezni.

Az EMSZ szerint Nagy Zoltán az ifjúság mögé bújik

Nagy Zoltán a sajtótájékoztató után a saját Facebook-oldalán is úgy keretezte át az ügyet, mintha a vita elsősorban a gyergyói fiatalok és az ifjúsági főváros program ellen irányulna. Bejegyzésében azt írta: a program „a fiatalok és a közösség sikere”, amelyet nem szabad „politikai csatatérré” tenni. Szerinte a kezdeményezés civil alapon indult, a fiatalok saját munkájával valósult meg, a polgármester feladata pedig az volt, hogy melléjük álljon.

Ugyanakkor nem tisztázta, ha valóban csak civil kezdeményezésről van szó, akkor miért Kántor Boglárka RMDSZ-es képviselő vezette a projektet, amíg a botrány ki nem tört körülötte, hisz azóta láthatóan háttérbe vonult. Illetve, miért az önkormányzatoknak küldte (volna) a magyar kulturális minisztérium azt a 100 milliót, amit Nagy külön kérésére az általa alapított egyesület bankszámlájára érkezett, miután ő maga többször is felelősséget vállalt a város nevében.

Az Erdélyi Magyar Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete erre éles közleményben reagált. Szerintük Nagy Zoltán „ismét az ifjúság háta mögé bújva” próbálja elterelni a figyelmet saját felelősségéről. Azt írták, a tanácsülésen nem az ifjúsági főváros programot vagy a szervező fiatalokat kérték számon, hanem a polgármestert, aki szerintük megtévesztette a tanácsosokat, nem hozta nyilvánosságra a közérdekű dokumentumokat, és a helyi tanács felhatalmazása nélkül vállalt kötelezettségeket a város nevében.

Az EMSZ szerint Nagy Zoltán már márciusban is félrevezetően beszélt az ügyről, amikor azt állította, hogy Gyergyószentmiklósnak nincs köze a pénz elköltéséhez és a program megszervezéséhez. A most nyilvánosságra került dokumentumok alapján viszont szerintük kiderült, hogy a polgármester már korábban aláírta azt az együttműködési megállapodást, amelyben Gyergyószentmiklós városa is szerepel, és amelyben visszafizetési felelősséget is vállaltak.

A szervezet azt is állítja, hogy a pénz végül nem átlátható módon, hanem a Juventus Egyesületen keresztül kerül felhasználásra, miközben a város is felelősséget vállal érte. Szerintük ezt súlyosbítja, hogy a Juventus által benyújtott program- és költségvetéstervezeteket korábban kétszer is vissza kellett vonni azok gyenge minősége miatt.

Az EMSZ közleményében azt írta, továbbra is támogat minden, a helyi fiatalok és a gyergyószentmiklósi közösség érdekében szervezett programot, de nem fogja szó nélkül hagyni, ha szerintük politikai szereplők a fiatalok sikerét saját céljaikra használják fel. Szerintük a történet nem arról szól, hogy szükség van-e ifjúsági programokra, hanem arról, hogy a 100 millió forint körül hozott döntések átláthatóak, jogszerűek és számonkérhetőek voltak-e.